Változó világ, változó igények… Úgy vélem, ezt kellene szem előtt tartanunk nekünk, tenyésztőknek. A kisnyulat kedvencnek, társállatnak megvásárlók elvárásait figyelembe véve szerveztem meg jómagam is nyulaim tartását és tenyésztését. A nyulakat csaknem kizárólagosan házi kedvenc célra tenyésztő kollégákkal osztanék meg pár újszerű gondolatot.
Némi mellékes keresetet? (Meggazdagodni aligha fogunk csak a tenyésztésből.) Tartalmas, érdekes elfoglaltságot, hobbit? Új és különleges élményeket, társaságot? Kiállításokon, bemutatókon részt venni? Ezek a célok megfelelnek-e az elképzeléseinknek?
Lehetőségeink felmérése
Talán a legnehezebb dolog végiggondolni a tenyésztéshez szükséges feltételek meglétét vagy elérhetőségét. Itt elsősorban nem az anyagiakra gondolok. Egy kisebb tenyészetet folyamatosan lehet fejleszteni, de gondoljunk arra, hogy egy egyedül élő embernek betegsége alatt akad-e segítsége, aki megetetné a nyulakat, kitakarítaná a helyüket?
Nyúlhoz értő állatorvos, állatpatika is mind ebbe a gondolatkörbe tartozik. A média, a telefon és főleg az internet a lehetőségeinket megsokszorozza!
A fajta kiválasztása
Miután mindezeket végiggondoltuk és a továbbiakban is kitartunk elhatározásunk mellett, járjunk utána a lehetséges keresletnek. Milyen küllemű, nagyságú, természetű nyulat képzelnek el társállatnak, kedvencnek leendő vásárlóink?
A kereslet „örök slágere“ persze a „törpenyúl“. Kistestű, kevesebb hellyel, eledellel, alomanyaggal beéri, tartása relatíve olcsóbb. Viszont ilyen nyúlfajta nem létezik. Egy tenyésztő alaptudásának bizony fontos része, hogy tudja, a törpenyúlfogalom egy nyúlfajtacsoportot és más fajtacsoportok nagyobb (standard) méretű fajtáiból kitenyésztett törpe fajtaváltozatokat takar. A törpenyúl fajtacsoportból néhány fajta a teljesség igénye nélkül: színes törpenyúl, törpe kosorrú nyúl, hermelin nyúl, lengyel színes törpenyúl. Más fajtacsoportok törpe változatai: szatén törpenyúl (különleges szőrzet), törpe rex nyúl (rövid szőrzet), törpe rókanyúl, törpe angóranyúl (hosszú szőrzet).
Az MGKSZ szabályzata szerint külföldi standard (fajtaleírás) alapján a fajták honosítása bizonyos feltételek teljesítése esetén lehetséges (lásd: MGKSZ honlap), de legalább 2-3 év szükséges hozzá.
A „törpenyúl“, amelyet állatkereskedők nagy része és az alkalmi árusok (húsvét táján) árulnak, jobb esetben keverék egyedek (törpenyúlfajták keresztezése más törpenyúlfajtával, nagyobb keverékkel vagy fajtatiszta nyulakkal). Rosszabb esetben? Bármilyen nagytestű keverék, ritkán fajtatiszta nyulak 2-5 hetes kicsinyei… Kivételek persze vannak, de egy igényes vásárló egyre gyakrabban tenyésztőhöz fordul.
Merüljünk el tehát a nyúlfajták színes, érdekes világában! Ha valamelyik megtetszik, nézzünk utána a fajtaleírásnak, beszélgessünk el a fajtát tenyésztő emberekkel, sőt az sem árt, ha a hobbitartók számára kiadott könyveket is átlapozzuk, érdekes információkhoz juthatunk.
Az extrém szőrzetű standard fajták (rex, angóra stb.) törpe változatai különlegességükkel, tapintásukkal hódíthatják meg a jövendő vásárlókat.
A kistestű fajtacsoport egy részének komoly múltja volt hazánkban. A cser nyúl, az angoltarka nyúl sajnos lassan eltűnt a kiállításokról. E fajtacsoport tagjainak ideális súlya átlagosan 2,5 kg, nagyrészük szép színével, elegáns formájával ideális házi kedvenc is lehetne. A kis sziámi nyúl, a kis ezüstnyúl hat fajtája, a hiúz nyúl, a fehér alapon változatosan feketével „fröcskölt“ rhöne nyúl érdekes színfoltjai a nyulak világának. Ide tartozik még a közismert kis kosorrú nyúl, valamint megemlíteném a rövidszőrű fajtacsoport különleges színekben is pompázó tagját, a klein (kis) rex nyulat.
Jó ötlet a különleges küllemű, szőrzetű és viselkedésű nyúlfajtákkal próbálkozni. A nyugodt természetű, lógó fülű, változatos színekben előforduló (óriás) kosorrú nyulak kedvencként tartására már hazánkban is akad példa.
A belga (vitás) nyúl megfelelő tartási körülmények között – a mezei nyúlhoz hasonló testfelépítésével –, akár dísznyúlként is karriert futhatna be az udvarokon. A változatos színekben pompázó japán nyúl sokszínűsége, a nagy csincsillanyúl ezüstfényű szőrzete, az angol kosorrú nyúl rekordhosszú lógó fülei, mind-mind figyelemfelhívó különlegességek lehetnek.
Tartási alapok, valamint „a kevesebb több” elve
Fontos, hogy – szakszöveggel élve – itt a tenyészcél (társállat, házi kedvenc) figyelembevételével alakítsuk ki a majdani tartási, takarmányozási körülményeket. Legyünk igényesek, szakértelemmel, szépérzékkel, állatszeretettel tervezzük meg nyulaink jövendő tartózkodási helyét, etetésüket, itatásukat. A házhoz jövő vásárlót tetszetős környezet, tisztán tartott, barátságos állatok fogadják!
Tágasabb ketrecekben tartsuk állatainkat, így megtanulnak egy helyre üríteni. Ezt kihasználva, műanyag macska WC beállításával, jócskán leegyszerűsödik a takarítás. Almozzunk természetes anyagokkal, amelyeket a nyulak rágcsálhatnak, mondjuk szalmával vagy évesnél régibb szénával – a forgácsot nem javasolom (veszélyes lehet). Sámliszerű ülőalkalmatosság nagyban fokozza állataink komfortérzetét, felülhetnek rá, alábújhatnak, rágcsálhatják is alkalmanként – barkácsoló kedvűek széldeszkából is elkészíthetik. Megfelelő etető- és itatóedény, vagy szopókás önitató, szénatartó/szénazseb az alapfelszerelés része. Széna és víz mindig legyen a nyulak előtt. Rágófát (almafa, körtefa, fűzfa, mogyoróvessző) is ajánlatos a ketrecbe helyezni.
Nyulaink tartási helye legyen szoros emberközelségben! Fontos, hogy egyedileg is foglalkozzunk velük, főleg az anyanyulakkal. Erre a legjobb módszer a kézből történő etetés, apróbb jutalomfalatok adogatása, s ne restelljük őket simogatni sem. Így a kisnyulaik sem riadoznak majd az emberi kéztől. Természetesen mindez igencsak idő- és pénzigényes elfoglaltság.
Itt jön a képbe a „kevesebb több“ elve. Ne gondolkodjunk tömegtermelésben! Arról gondoskodnak helyettünk a fajtatiszta tenyésztést, állatjólétet semmibe vevő szaporítók. Ha a minőséget, és nem pedig a mennyiséget tartjuk szem előtt, valamint megfelelően menedzseljük tenyészetünket, növekszik az érdeklődés, bátran bővíthetjük a létszámot. Mindezeket, hangsúlyozom még egyszer, azok számára írom, akik társállat vagy házi kedvenc céljából kezdenének bele a tenyésztésbe. A hús- és/vagy prémnyulak tartástechnológiája teljesen más lapra tartozik.
A minőségi tenyészegyedek kiválasztása, beszerzése
Minden készen áll, már csak a nyulak hiányoznak. Alapvető, hogy csakis igazoltan fajtatiszta, regisztrációs lappal ellátott, egyedi jelöléssel (fültetoválás) rendelkező állatot vásároljunk. Tenyésztésre szánt nyúlnak legalább egyszer illik kiállítási minősítést kapnia, hogy utódai fajtajellege ne szenvedjen csorbát, mert ha ezek a feltételek nem teljesülnek, nem bírálható a rendezvényen.
Szaklapokban, interneten országos vagy helyi tenyésztő szövetségek hirdetik meg a kiállítások, börzék időpontját, helyét. Érdemes ezeket tanulmányozni, hogy legyen alapunk az induláshoz. A legjobb lehetőségeket hazánkban, vagy akár külföldön is mindenképpen használjuk ki!
Ilyen esetben vegyük szemügye legalább az apát és az anyát, érdeklődjük meg eredményeiket, tulajdonságaikat. Kérjük meg a tenyésztőt, melyik nyuszit javasolná továbbtenyésztésre. Esetleg egy, a fajtához értő nyulas ismerősünket is megkérhetjük, hogy kísérjen el és segítsen választani. Növendék vagy felnőtt nyúlnál már biztosabbra mehetünk, de itt is elkél a szakértői segítség.
Kiállításról: Lehetőség szerint már az első napon, megnyitáskor érkezzünk a rendezvényre. Általában a már lebírált egyedek közt sok eladó akad, így válogathatunk. Legyünk azonban óvatosak, mert a „kiváló“ küllem öröklődésére nincs biztosíték. Típusos, „igen jó“ minősítésű egyedek is adhatnak kimagasló utódokat.
Börzéről: Általában széles a fajtaválaszték, de mindenképpen vegyünk igénybe szakmai segítséget, ragaszkodjunk a hivatalos regisztrációs laphoz, és ellenőrizzük a fültetoválást, egyezik-e a regisztrációs számmal. Bárhonnan is szerezzük tenyészetünk jövendő lakóit, próbáljuk megérdeklődni, hogy milyen tápláláshoz, tartási körülményekhez szokott, rendelkezik-e védőoltással. Nyulaknál soha nem javallott a drasztikus étrendváltozás!
Vizet, szénát adhatunk nekik egy jó óra múlva. Tápot és másféle takarmányt csak keveset, azt csak másnaptól kapjanak. Karantén két hétig javasolt.
Új állatainkat fokozatosan szoktassuk kézhez
A tenyésztésre vásárolt – a biztonság kedvéért – kifejlett, tenyészérett egyedeknél sem árt legalább 4-5 hetet várnunk. A társállat/házi kedvenc célra való nyúltenyésztés nehéz és időigényes, ellenben nagyon szép feladat. Ha az általunk tenyésztett kis állatok gazdái hírt küldenek a már családtagnak számító nyusziról, mindig egy könyvidézet jut eszembe: „Mi örömet árulunk“.
