Az erdőnek nagy szerepe van a klímaváltozás hatásainak mérséklésében, évenként 4-5 millió tonna szén-dioxidot kötnek meg a hazai erdők és mezőgazdasági termőterületek.
A program első eleme a megyénként létesítendő újszülöttek erdeje, ahová évente összesen egymillió facsemetét ültetnek majd. A legnagyobb ilyen erdő Pest megyében létesül, oda 300 ezer facsemetét ültetnek, de nagyok lesznek a Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Győr-Moson-Sopron megyében létrejövők is.
Összesen 150 hektár újszülöttek erdejével számol az AM, ahová kizárólag őshonos fák kerülnek majd, kocsányos és kocsánytalan, tölgy, csertölgy és szürke nyár.
A program második részében az állami erdőgazdaságokban telepítenek új erdőket, összesen 250 hektárt, 2 millió csemetéből. Ebben az esetben gyengébb termőhelyek erdősítésére is sor kerül, nem csak hazai fajokat, hanem akácot, fenyőféléket és nemes nyárat is ültetnek.
További 250 hektáron a természetes úton erdősülésnek indult területeken, felhagyott mezőgazdasági táblákon, honvédelmi területeken alakítanak ki valódi erdőket. Ehhez visszaszorítják az inváziós fajokat és a terület adottságainak megfelelő fajokat ültetnek el.
Végül a klímavédelmi akcióterv megvalósítását segíti az is, hogy a Nemzeti Földügyi Központ és az Erdészeti Tudományos Intézet fejleszti az erdészeti megfigyelő rendszerét és klímamonitoring hálózatát. Ezzel jobban mérhetővé válnak a klímaváltozás hatásai és hatékonyabb lépéseket tehetünk az alkalmazkodás érdekében.
A program előrehaladásáról rendszeresen tájékoztatnak majd.
A sajtótájékoztató végén egy 4 méter magas vadkörtefát ültettek el, amivel a hazai erdők változatosságára hívták föl a figyelmet.
Zambó Péter kiemelte, hogy vadkörtét és más honos fafajokat ültetnek az állami erdőkbe elegyfaként vagy kis csoportokban, hogy azzal is növeljék a biodiverzitást, több élőlény találja meg életfeltételeit az erdőben.