Back to top

Kétmilliárd forinttal több forrás jut erdőtelepítésre

Az idén februárban meghirdetett klíma- és természetvédelmi akcióterv megvalósítására együttműködési megállapodást kötött az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM), valamint az Agrárminisztérium (AM). Ennek kertében az ITM 2 milliárd forintos keretet bíz az agrártárca erdészeti szakembereire erdőtelepítés céljára.

Kaderják Péter: Tavaly és tavalyelőtt is csökkent hazánk üvegházhatású gáz kibocsátása
Fotó: Horváth Csilla
Kaderják Péter, az ITM energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára elmondta, hogy hazánk az elsők közt van Európában, ahol törvénybe foglalták, hogy az ország 2050-re klímasemleges kíván lenni, vagyis olyan fejlesztéseket hajtunk végre, hogy összhangban tudjunk élni a természetes környezettel. Az idén számos lépést tettünk ennek érdekében, hangsúlyozta az államtitkár: elkészült a Nemzeti Energia és Klímaterv, az I. Éghajlatváltozási Cselekvési Terv. Ezek alapján dolgozunk a megújuló energiaforrások használatának széles körű felhasználásán, a közlekedés zöldítésén. A klíma és természetvédelmi akcióterv fontos lépése a mostani megállapodás a két minisztérium között. Februárban Orbán Viktor miniszterelnök megígérte, hogy minden magyar újszülött után legalább 10 fát fogunk telepíteni, amit ez a forrás tesz lehetővé, továbbá az állami erdőgazdaságok is új erdőket hoznak létre.

Az erdőnek nagy szerepe van a klímaváltozás hatásainak mérséklésében, évenként 4-5 millió tonna szén-dioxidot kötnek meg a hazai erdők és mezőgazdasági termőterületek.

Zambó Péter: A Vidékfejlesztési Programban 40 milliárd forint áll rendelkezésre erdőtelepítésre
Fotó: Horváth Csilla
Zambó Péter, az AM erdőkért és földügyekért felelős államtitkára kiemelte, hogy az erdők nagyban hozzájárulnak a szén-dioxod-kvóta kereskedelméből eredő bevételekhez, ennek egy részét forgatjuk most vissza erdőtelepítésre.

A 2 milliárd forinttal induló program során összesen 650 hektár erdő létesül, 3 millió elültetett csemetéből.

A program első eleme a megyénként létesítendő újszülöttek erdeje, ahová évente összesen egymillió facsemetét ültetnek majd. A legnagyobb ilyen erdő Pest megyében létesül, oda 300 ezer facsemetét ültetnek, de nagyok lesznek a Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Győr-Moson-Sopron megyében létrejövők is.

Összesen 150 hektár újszülöttek erdejével számol az AM, ahová kizárólag őshonos fák kerülnek majd, kocsányos és kocsánytalan, tölgy, csertölgy és szürke nyár.

A program második részében az állami erdőgazdaságokban telepítenek új erdőket, összesen 250 hektárt, 2 millió csemetéből. Ebben az esetben gyengébb termőhelyek erdősítésére is sor kerül, nem csak hazai fajokat, hanem akácot, fenyőféléket és nemes nyárat is ültetnek.

További 250 hektáron a természetes úton erdősülésnek indult területeken, felhagyott mezőgazdasági táblákon, honvédelmi területeken alakítanak ki valódi erdőket. Ehhez visszaszorítják az inváziós fajokat és a terület adottságainak megfelelő fajokat ültetnek el.

Végül a klímavédelmi akcióterv megvalósítását segíti az is, hogy a Nemzeti Földügyi Központ és az Erdészeti Tudományos Intézet fejleszti az erdészeti megfigyelő rendszerét és klímamonitoring hálózatát. Ezzel jobban mérhetővé válnak a klímaváltozás hatásai és hatékonyabb lépéseket tehetünk az alkalmazkodás érdekében.

A program előrehaladásáról rendszeresen tájékoztatnak majd.

A sajtótájékoztató végén egy 4 méter magas vadkörtefát ültettek el, amivel a hazai erdők változatosságára hívták föl a figyelmet.

Zambó Péter kiemelte, hogy vadkörtét és más honos fafajokat ültetnek az állami erdőkbe elegyfaként vagy kis csoportokban, hogy azzal is növeljék a biodiverzitást, több élőlény találja meg életfeltételeit az erdőben.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az építő vezérigazgató

Barkóczi István erdőmérnök két évtizeden keresztül szolgálta a SEFAG Zrt. erdőgazdaságot, azonban vezérigazgatóként kevesebbet élvezhetett a gyakorlati szakmából – a 13 milliárd forintos forgalmú cég nem hagyott sok szabadidőt neki. Ma már nyugdíjasként szenvedélyes kiránduló, rendszeresen járja az erdőt, gombát gyűjt.

Megtisztuló állami erdők

Az állami erdőgazdaságok 2021. május végéig több mint 6000 köbméter hulladékot gyűjtöttek össze és szállítottak el az erdőterületekről a Tisztítsuk meg az Országot! kezdeményezés keretében.

Gyalog, kerékpárral és lóval

A belföldi, ezen belül az erdei turizmus folyamatos növekedése azt mutatja, hogy egyre többen választják kikapcsolódási helyszínként hazánk természeti környezetét. A tavaly és idén kialakult járványhelyzet még több embert késztetett a bezártságból a turistautakra és a népszerű erdei kirándulóhelyekre.

Erdőgazdálkodás Gyántásországban

Az Őrséget egykoron Gyántásországnak hívták, utalva az erdőket uraló, nagy gyantatartalmú erdeifenyőre, de az elnevezésben kis gúnyolódás is volt a helyiek felé. Napjainkban az Őrség állami tulajdonú erdeinek kezelője a Szombathelyi Erdészeti Zrt. Szentgotthárdi Erdészeti Igazgatósága, mely összesen 12 045 hektáron gazdálkodik.

Jobb klíma, szebb környezet

Hazánk kiemelt célja az ország fával borított területeinek növelése. Az ország zöldítése nemcsak szebbé teszi környezetünket, hanem komoly klímavédelmi jelentősége is van: az erdők meghatározó szerepet játszanak az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásainak mérséklésében, a szén-dioxid megkötésében, a mikroklíma javításában.

Feltárulnak Gemenc csodái

Európa legnagyobb összefüggő ártéri erdejének szinte teljes egésze természetvédelmi oltalom alatt áll. A fokozottan védett területek nem látogathatók, a védett erdőrészletekben pedig csak szigorú szabályok betartásával barangolhatunk. A Gemenc Zrt. által fenntartott tanösvények, például az interaktív Molnárka tanösvény, ugyanakkor segítik az erdő csodáinak megismerését.

Jelentős agrár- és élelmiszeripari exportnövekedés várható

„Célunk jelentősen bővíteni a magyar húsipari termékek és borok kínálatát és exportját. Joggal remélhetjük, hogy jelentős agrár- és élelmiszeripari exportnövekedés előtt állunk Kanadában” – emelte ki Bencsik Dávid, az Agrárminisztérium nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára, miután a torontói magyar főkonzulátus szervezésében kanadai üzleti delegációval folytatott megbeszélést az Agrárminisztériumban.

Lovak és lovasok Dunatőkésen

A szlovák statisztikai hivatal már rég nem jegyzi gazdasági állatként a lovakat. Számuk 1965-ben 95 ezer volt, és még a rendszerváltáskor is 16 ezer lovat tartottak számon az országban; akkor szűnt meg a nyilvántartása gazdasági állatként. A rendszerváltás előtt magánszemély nem tarthatott lovat, még sportlóként sem, hiszen ez úri huncutságnak minősült.

Gyors evolúció zajlik az állatvilágban?

Az éghajlatváltozás nemcsak emberi probléma; az állatoknak is alkalmazkodniuk kell hozzá. Egy ausztrál madárkutató állítása szerint néhány „melegvérű” állat azért növeszt nagyobb csőrt, lábakat és füleket, hogy a bolygó felmelegedésével jobban szabályozhassa testhőmérsékletét.

Vendégház a Börzsöny szívében

Aki igazán eldugott, vagy éppen izgalmas erdei tájat keres, a Börzsönyben mindkettőt megtalálja. Jó kiindulópont a bakancsos túrákhoz az Ipoly Erdő Zrt. Királyréti Erdészetének Tóvik vendégháza a Magas-Börzsöny kapujában. Az exkluzív kialakítású épületegyüttes a fővárosból alig egy órányi utazással elérhető, házias és vadételeket egyaránt kínáló, családias hangulatú, panzió jellegű szálláshely.