Back to top

Mérgek miatt növekszenek az ausztrál dingók?

Ausztráliában a dingók az elmúlt 80 évben körülbelül 6-9 százalékkal növekedtek, azokon a területeken, ahol mérgezett csalikat használtak a dingó populáció ritkítására.

A UNSW és a Sydney-i Egyetem kutatásban a nyugat-ausztráliai (Kalgoorlie, Pilbara) és dél-ausztráliai mérgezett csalikkal betelepített területeken élő dingókat hasonlították össze a csalimentes régiókban élő fajtársaikkal. A tudósok, közel 600 dingó koponyáját mérték meg, melyekből az állatok egész testének méreteire tudnak következtetni.

Az eredmények azt mutatták, hogy a mérgezett részeken élő egyedek koponyamérete négy milliméterrel nőtt az invazív fajok szabályozása miatt bevezetett rágcsálóírtó kampányok elindítása óta.

"Ez körülbelül egy kilogramm testtömeggel egyenlő."- írta Michael Letnic, az UNSW Science biológia professzora, A Linneai Társaság biológiai folyóiratában közzétett cikk vezető szerzője.

Megállapították, hogy ugyan mindkét nemben növekedést észleltek, azonban a nőstény dingók sokkal nagyobb arányban nőttek, mint a hímek. Náluk 4,5 milliméteres koponyaméret növekedést mértek, mely kilenc százalékos testtömeg gyarapodást jelent, míg a hímek 3,6 milliméteres koponya növekedésével hat százalékos testtömeg változás becsülhető.

De miért kezdenek el növekedni az állatok egy méreggel borított területen?

A tanulmány társszerzője, Mathew Crowther szerint, valószínűleg azoknak a dingóknak, melyek túlélik az írtó akciókat kevesebb konkurenciájuk marad az élelemért folytatott versenyben. A dingópopulációk csökkenésével nőtt a dingók elsődleges zsákmányának, a kenguruknak a száma, ezáltal a megmaradt dingók fizikai növekedése kevésbé volt korlátozott. Továbbá a mérgezett csali akciók kedvezhetnek a nagyobb dingók túlélésének. A kisebb dingóknak kevesebb méregre van szükségük a halálos adaghoz, így valószínűbb, hogy a csalik ölik meg őket. Ez lehetővé teszi a nagyobb dingók túlélését és tovább szaporodását.

Ausztráliában, a 1080 néven ismert nátrium-fluor-acetát mérget általában rágcsálók, patkányok, nyulak, oposszumok és más invazív fajok, köztük a dingók kontrollálására használják. A húsgolyókba töltött csalikat gyakran helikopterekkel terítik szét a dingók által frekventált övezetekben. 

Nem ez az első eset, hogy a mérgek hatására az állatok testében változás történik, de ez az első tanulmány, amely gerinces állatokban állapította meg a populációkra irányuló irtó beavatkozások hatásait.

"Bármilyen nyomást gyakorolunk az állatpopulációkra - legyen szó akár peszticidekről, vagy másról -, mellékhatások is lesznek."-mondta Letnic professzor. A tudósok ezeket a hatásokat általában gerinctelen kártevőkben, rovarokban figyelik meg- például a csótányok egyre inkább ellenállókká válnak a rovarirtó szerekkel szemben. A tudósok azt feltételezik, hogy a méregnek más ökológiai hatása is lehet. "A csali megváltoztatja a dingókat, tehát más állatpopulációkat is befolyásolhat."-tette hozzá a kutatás vezetője.

Forrás: 
sciencedaily.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Magyar páros a világranglista élén

A Spanyolországi Vicben rendezték meg a nyolcéves fiatal lovak távlovas világbajnokságát. A rendkívül taktikus 120 kilométeres pályát negyvenkét indulóból mindösszesen tizenhat ló-lovas páros fejezte be, köztük dr. Fekete Patrícia, Janita de S. José nevű lovával.

A gyűlölt íbisz mégis hasznot hoz

Ausztrália egyik őshonos madara, az malukui íbisz, nem túl népszerű a lakosok körében. Sokan csak "kuka-tyúknak" hívják, mivel előszeretettel túrja fel a szemeteseket élelem után kutatva, de akár az emberek kezéből is kikapja az ennivalót. Nem csoda hát, ha népszerűtlen madárnak számít hazájában.

Rekord pusztítást végzett Amerikában a madárinfluenza – több mint 50 millió baromfit vágtak le

A madárinfluenza idén 50,54 millió madarat pusztított el az Egyesült Államokban, ezzel az ország történetének leghalálosabb járványa söpört végig az országon- derült ki az amerikai mezőgazdasági minisztérium csütörtökön közzétett adataiból.

Újabb ASP-járvány egy romániai sertéstelepen

Közép- és Kelet-Európa 12 országa jelentett új eseteket az elmúlt időszakban, így úgy tűnik, hogy a vaddisznóállományokban nem sikerült még megoldani az afrikai sertéspestis-helyzetet. Novemberben Románia állategészségügyi hatósága újabb afrikai sertéspestis járványkitörést regisztrált egy kereskedelmi farmon.

Budapesten tartják éves találkozójukat a hazai állatkerti szakemberek

Csütörtöktől a Fővárosi Állat- és Növénykert ad otthont a magyarországi állatkerti szakemberek hagyományos éves találkozójának, a Zoo Disputának.

A klímaváltozás miatt egyre korábban költenek a madarak

A klímaváltozás miatt évtizedenként átlagosan két-három nappal korábban költenek a madarak - derül ki az Ökológiai Kutatóközpont és a Milánói Egyetem közös kutatásából, amelyben az ökológusok csaknem 700 madárfaj költési adatait elemezték.

Gál Sándor Praxismenedzsment díj 2022

Magyarország egyik meghatározó, piacvezető állatgyógyszer- és állateledel forgalmazó vállalata, a 100 százalékban magyar tulajdonú AlphaVet minden évben díjjal ismeri el az állatorvosi szakma legjobbjait. A Gál Sándor Praxismenedzsment díjat 2022-ben Dr. Mentes Árpád és a Soproni Állatorvosi Centrum kapta.

Az év fiatal állatorvosa: dr. Balázs Bea Kriszta

Magyarország egyik meghatározó, piacvezető állatgyógyszer- és állateledel forgalmazó vállalata, a 100 százalékban magyar tulajdonú AlphaVet minden évben díjjal ismeri el az állatorvosi szakma legjobbjait. 2022-ben az év fiatal állatorvosának dr. Balázs Bea Krisztát választották. A díjat a 16. Praxismenedzsment Konferencián vette át az ünnepelt.

Az Állatorvostudományi Egyetem uniós forrásból hozza létre a fertőző állatbetegségek Nemzeti Laboratóriumát

A fertőző betegségek Nemzeti Laboratóriumának létrehozása 3,3 milliárd forint vissza nem térítendő támogatással, uniós forrásból valósul meg, a projektben az Állatorvostudományi Egyetem a konzorcium vezető - közölte a Széchenyi István Egyetem kedden az MTI-vel.

Tanulmány is alátámasztja: ha szereti a macskáját, tartsa bent!

A macskák számára a szabadtéri lét számos veszélyt rejt: sokféle betegséget elkaphatnak, elüthetik vagy megölhetik őket, de ők maguk is veszélyt jelentenek a vadonélő állatokra, különösen a kistestű állatokra.