Az apátsági kert olyan, mint egy szabadtéri parfüméria, egy helyen koncentrálódik a hét hektáron termesztett közel 35-féle gyógy- és fűszernövény illata, amelyekből illóolaj, tea készül, de használják az étteremben, a belső konyhán, a kozmetikumokban, a likőrökben, ecetekben, kekszekben, csokikban, fagylaltban és süteményekben. A legnagyobb mennyiségben, közel öt hektáron a levendulát termesztik, abból is több fajtát.
A fűszerek és gyógynövények birodalmában Márton testvér segít eligazodni, és azt mondja, ahhoz, hogy megértsük, miért is van itt ennyiféle gyógynövény, nem árt, ha ismerjük a történeti és szakrális hátterét. Ami az ötszázas évekre nyúlik vissza és Szent Benedekhez, a bencés rend alapítójához fűződik, aki a Regulában azt mondta, hogy minden szükséges építménynek, helynek meg kell lenni a monostoron belül, hogy a szerzetesek ott dolgozzanak, és ebbe a kert is beletartozik. Továbbá tanításában arról is szólt, hogy minden megbetegedett szerzetest és zarándokot úgy ápoljanak, gondozzanak, mintha maga Krisztus lenne. A monostorokban ezért kialakítottak egy kis szobát, ahol a betegeket elkülönítették és ápolták.
Ebből fejlődött ki a szerzetesi gyógyászat. Később a termesztés a monostoron kívüli területekre szorult, hiszen nemcsak a szerzetesek és zarándokok, hanem a környékbeli lakosság gyógyításával is foglalkoztak.
A barokk korig nagyon jelentős volt a szerzetesi gyógyítás, a monostorokban dolgozott sebész testvér, gyógyszerész, orvos, akiknek egyben a gyógynövénnyel való foglalatosság is a feladatuk volt, hiszen a szaktudás birtokosai ők voltak. II. József beszüntette a rend működését, majd amikor 1802-ben visszaállították, az oktatást és a lelkipásztorkodást kapta elsődleges feladatául, ezért a gyógynövénytermesztés háttérbe szorult. Újabb lendületet a gyógynövények területén Bittera Gyula hozott, aki jó kapcsolatokat ápolt a bencés renddel. Az 1920-as évektől megkezdte a tihanyi, bárándi, zalavári bencés apátsági birtokokon az illóolajos gyógynövények termesztését, így Tihanyban levendula, Zalaváron és Bárándon pedig borsmenta, muskotályos zsálya, koriander és lestyán termesztésével foglalkoztak.
Pannonhalmán a kerengő kert is fennmaradt és látható, gyógynövényt pedig az arborétum és a gyógynövénykert területén termesztenek hét hektáron, ahol most hatvanezer tő levendula növekszik. A sorok között sétálva Márton testvér szenvedélyesen beszél a levendulatermesztés rejtelmeiről. Kiderül, zömében a valódi orvosi levendulával foglalkoznak – ennek egy része a „régi pannonhalmi levendulafajta”, ami nem hivatalosan bejegyzett fajta, hanem az a génállomány, amely az elmúlt évtizedekben idekerült és szaporítása tovább folytatódott. Érdekessége, hogy minden egyes tő mutat valami változatosságot, az egyik még nagyon zsenge, a másik pedig már erőteljes és egy hét múlva betakarítható, pedig egymás mellett növekszenek.
Ez az alapfaj ellenálló, és bár a virág és az illóolaj mennyiségét tekintve szerényebbek a mutatói, ez idézi elő a nyugtató, lazító hatást, ez enyhíti az égés, gyulladás, csípések és a reuma okozta panaszokat, ezért hívják orvosi levendulának is. A gasztronómia is ezzel dolgozik. Ha már megesszük, legyen jótékony hatása, vallja Márton testvér.
A hibrid fajok pedig a kozmetikumok összetevői. Látványos, hatalmas bokrok, magasra nőnek, július derekán kezdenek virágozni, az illatuk kissé eltér a valódi levenduláétól.
Az illóolaj-lepárló és a teaház közelébe helyezték el a bemutatókertet, amelyet Sankt Gallen-kertnek is neveznek, mert a svájci apátságban megvalósított, bencés regula alapján készült kertbe a 16 legfontosabb gyógynövényt ültették, meséli a történetét Márton testvér.
Kíváncsi voltam, ezek közül melyek az ő kedvencei. Az első helyen a zsálya és a kakukkfű áll nála, de nagyon szereti a muskotályos zsályát, az édesköményt és a bíbor kasvirágot is. Azt mondja, nem maradhat ki a sorból a rozmaring sem, kedveli teák összetevőjeként, de akár egy egyszerű párolt vagy sült krumplinak is utánozhatatlan mediterrán érzést ad.
Különbség levendula és levendula között
Állunk a mezőnyi levendulakert közepén, morzsolgatjuk a virágokat, illatozzuk az orvosit és a hibridet, az orrom megtelik velük, és nem tudom szavakba önteni a különbséget. Kérem Márton testvért, fejtse meg nekem, miért a hibrid levendula kerül a kozmetikumokba.
Mint amikor egy június végi virágzó réten végigsétálok és mindenfajta illat- és színkavalkád egyszerre hat rám, és ettől teljesen feldobódok, ez a francia levendula. Finom, bársonyosan könnyed, édeskés és ínycsiklandozó élmény.
Kicsit az az élmény, amit diákként a kémia- és a biológiaszertárban is éreztünk, a hűvös kloroform szúrós illatát. A hibrid illata simulékony, gyorsan megbarátkozunk vele, és nagyon megszeretjük.
Teától a lábsóig
Hagyományosan illóolajok és teakeverékek készültek a gyógynövényekből. Pár éve újonnan, de a régi receptúrákat alapul véve kezdtek el kozmetikumokat készíteni. A levendulás szappanban például Zólyomi Zsolt parfümőr illatkombinációját, a valódi levendula és a mandarinolaj finom egyensúlyát élvezhetjük. Ebből kézkrém is készül.
A karakteres illatú zsályával készült szappant férfiaknak ajánlják. A kakukkfű több teakeverék összetevője, és fürdősóba teszik, amiért nagyon hálásak a zarándokok. Továbbá szárított drogként teák alapanyaga, mellette természetesen fűszernövényként is használják. A fagylaltokba, süteményekbe, kekszekbe levendula, borsmenta, citromfű, kakukkfű és zsálya, a csokoládékba pedig szárított levendula, borsmenta, citromfű, orvosi zsálya kerül. Szörpök, ecetek és likőrök is készülnek az itt termesztett gyógy- és fűszernövényekből.