Back to top

Nyércleölések a vírus ellen

Még az első európai járványhullám idején, egy ember nyérctől kaphatta el a koronavírust Hollandiában, állították a helyi hatóságok. Az incidenst követően kötelezővé tették a nyércfarmokon az állatok tesztelését. Az elvégzett felmérések szerint valóban elképzelhető, hogy a nyércről emberre terjedt a betegség, miként az is kiderült, hogy a nyércek tünetmentesen fertőzöttek lehetnek.

Fadela Chaib, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szóvivője már korábban beszélt arról, hogy minden bizonyíték arra utal, hogy a COVID-19 gazdaállatai a denevérek, de nem zárható ki, hogy más állatok is terjeszthetik a betegséget.

A most zajló második járványhullám úgymond előremozdította a „nyércfarmhelyzetet”, ugyanis nemrégiben Hollandiában betiltották a nyérctenyésztést, miután több esetben is koronavírus-járvány tört ki a szőrmefarmokon.

A holland kormány közleménye szerint jövő márciusig az összes ilyen jellegű farmot bezárják.

Embereket érintő fertőzéseket több mint 40 farmról jelentettek, ahol minden érintett állatot leöltek.

Fotó: Getty Images

Az epidemiológusok szerint azonban ez mind csak „felületi kezelés”, ugyanis félő, hogy az állattartó telepek továbbra is fertőzési gócok maradnak, állandó veszélyt jelentve az emberekre.

Hollandiában mintegy 150 szőrmefarm üzemel, a legtöbb Észak-Brabant tartományban és az ország délkeleti részén. A tenyésztők összesen mintegy 180 millió eurót (63,7 milliárd forintot) kapnak kompenzációként.

A helyi állatvédők természetesen üdvözítőnek tartják a farmok bezárását, noha az állatok leölése mély ellenszenvet váltott ki. Felmerül a kérdés, hogy ha a nyércfarmok valóban fertőzési gócpontok, akkor más szőrmés ragadozókat tartó farmok miért nem…

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Pilisi lakomák

A Pilis lenyűgöző, fenséges, fejedelmi hely. Szinte hallani Mátyás király vezéreinek döngő lépteit, s ahogyan kupáikat a nehéz asztalra csapják. Régen királyi vadászterület volt, ám méltóságát máig megőrizte. A Római birodalom virágzásának idején a Duna mentén futó védvonalakat összekötő utak közül több a Pilis, Visegrádi-hegységen keresztül vezetett.

Vadászati kincsek a Rinya-ágak mentén

A Balatontól egészen a Dráváig húzódó Belső-Somogy, a Rinyák vidéke sok évszázad tapasztalatait, a modern kor emberének természetszeretetét és a ma élők mindennapjait ünneppé varázsoló csodálatos harmóniát tárja elénk. Ezek az értékek adják az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás egyik vidéki fundamentumát.

Csak természetesen

Aranygombos Telkibányát, a hajdanvolt virágzó bányavárost és környékét a középkori leírások roppant erdőségekkel, gazdag aranybányákkal jellemezték. Az arany- és ezüstbányák mára kiapadtak, a roppant erdőség azonban – hála sok-sok erdészgeneráció lelkiismeretes munkájának – megmaradt, és folyamatosan gyarapodik.

Háborítatlan vizek lakója

Vándorló eleink minden valószínűség szerint a Kárpát-medencében találkoztak először nagyobb számban vidrával. Legalábbis erre enged következtetni, hogy ugyanazzal a névvel illetjük ezt a vizes élőhelyekhez szorosan kötődő ragadozó állatot, mint a környező szláv népek. A faj a 19. században még igen elterjedt volt az egész medencében.

Kaptassunk még magasabbra

A Soproni Parkerdő intenzíven látogatott városkörnyéki területét nyugati irányba elhagyva kiemelkednek a Soproni-hegység 500 méternél magasabb bércei. Közúton három irányból közelíthetjük meg a nyugati határterület: a Récényi úton, a Brennbergi-völgyben vagy Ágfalva felől.

Keresőkutyák munkája segíti az aranysakálok életének megismerését

Az aránysakál újbóli megjelenése évtizedek óta komoly problémát jelent a vadgazdálkodóknak. Miután a 19. században az élőhely-átalakulás, valamint a ragadozóüldöztetés egészen Bulgáriáig visszaszorította a fajt, opportunista viselkedése, alkalmazkodóképessége, illetve a délszláv háború és a megváltozott mezőgazdaság miatt, az 1990-es években újból megjelent elsőként hazánk déli határvidékén.

A mediterrán bodorrózsa hatásos lehet a koronavírus ellen

A kutatók igazolták, hogy a mediterrán bodorrózsa (Cistus creticus) kivonat gátolja az új koronavírus szaporodását szövettenyészeteken, valamint pozitív irányban befolyásolja a vírusfertőzés által okozott kóros immunológiai reakciókat is.

Krizantém: a koronavírus miatt kevesebbet termesztettek, de nincs hiány belőle

A halottak napi, mindenszenteki időszak legnépszerűbb virága a krizantém. A nagyvirágú fajták iránt a legnagyobb a kereslet, 70 százalékban ezt vásárolják, de a – teniszlabda nagyságú – közép-nagy virágúak iránt is folyamatosan nő az igény.

Hollywoodi sztár is beszállt a hatalmasra tervezett rovartelep támogatói közé

A tervek szerint 2022-ben adják át a francia Ynsect új rovartenyésztő telepét, ahol 40 ezer négyzetméteren állítanak majd elő rovarokat, kezdetben főként takarmánycélú felhasználásra. A beruházásban sokan - köztük egy amerikai színész - látnak fantáziát.

Pöttyös tehenek, de ez még nem a végeredmény

Barátságos pofájú, szarvak nélküli, fekete-fehér pöttyös borjak sétálnak egy Drávához közeli legelőn, akik rendhagyó keresztezés eredményeként látták meg a napvilágot. Úri huncutság a kísérletezés a húsmarhával, de akár csoda is lehet belőle – véli Mihalecz András.