Az immunrendszer több, mint amit gondolunk róla. Valójában szervek, szövetek és sejtek szövetsége, mely külső támadás esetén, mint egy hadsereg hatékonyan lendül ellentámadásba. Persze a szövetség tagjainak egészségesnek kell lennie. Erről kérdeztem Dr. Stangaciu-t, aki nem mellesleg méhészkedik is. Véleménye szerint a méhészek nem véletlenül védettek a kórokozókkal szemben. Lássuk, hogy miért:
Dr. Stangaciu, vágjunk a közepébe hogyan működik az immunrendszerünk?
Amikor az immunrendszerről beszélünk, a legtöbben a fehér vérsejtekre, a leukocitákra gondolnak, ami ugyan helyes, de valójában testünk több védelmi szinttel rendelkezik. Van energetikai védelmünk, mint ahogy a Földet egy mágneses mező veszi körül. Ez a meridiánok rendszere, vagyis a test első védelmi rétege.
Aztán a következő réteg a bőr. Mechanikai védelmet nyújt, de benne, illetve alatta van a biokémiai védelem is, melyet a zsírréteg alkot.
Közvetlenül a bőr és a nyálkahártya (“belső bőrréteg”) vagyis az orr, száj, emésztő-, légzőrendszer illetve a vagina nyálkahártyája alatt találhatóak a makrofágok/neutrofilek (fehérvérsejtcsoportok), melyek szintén az immunrendszerhez tartoznak. Ezek arra specializálódtak, hogy megvédjenek a vírusok, baktériumok, gombák és paraziták inváziójától.
Ugyanilyen védelem található a beleink körül, különösen a vastagbél körül. Ezek különleges területek, ahol a nyiroksejtek (limfociták) koncentrálódnak. Testünk nyiroksejtjeinek 70 százaléka belek körül található!
De sejt szinten is védettek vagyunk?
Igen, testünk minden egyes sejtje többé-kevésbé képes megvédeni magát. Ha egészségesek, a sejtek, interferont vagyis jelzőmolekulákat termelnek, melyek az immunrendszert aktiválják így blokkolva a vírusokat és baktériumokat. Amikor egy vírus bejut egy sejtbe és szaporodni kezd, számtalan szabadgyök keletkezik, melyek a vírust segítik. Mikroszkopikus ollócskaként szétdarabolják a sejtet. Azonban
Mondandóm lényege: nagyon fontos, hogy a különböző védelmi szinteket segítsük és nem csak az egyiket ezek közül.
A legelső szint a pszicho-emocionális szint: a depresszió, a félelem, aggodalom, féltékenység stb. befolyásolja az idegrendszerünket, ami aztán megerőlteti az endokrin mirigyeket, az agyalapi mirigyet. Nem termelődik megfelelően az adrenalin és a kortizol, az immunrendszer legyengül.
Átfogó tudományos kutatásokból és a pszicho-neuro-immunológia vaskos könyveiből tudjuk, hogy ezek a problémák hatással vannak az immunrendszerünkre. Sajnos, a szociális elszigeteltség korában és a kormányok által elrendelt egyéb intézkedések következtében, melyeknek megvan a maguk logikája,
Pedig ez a legfontosabb bármilyen vírus legyőzésében. Maga a vírus a probléma 10 százalékát jelentheti, a többi 90 százalékot az immunrendszer legyengülése.
Az eddigi globális statisztikákból tudható, hogy a SARS-COV 2 fertőzöttek 95 százalékának nincsenek problémái. Hordozhatják ugyan a vírust, de nincsenek tüneteik vagy csak jelentéktelenek.
A maradék 5 százalék az, ahol problémák adódnak. Továbbá a fertőzöttek 2 százalékának lesznek komoly tünetei. A nagy kérdés, ha tiszta fejjel akarunk gondolkodni: “Miért betegszik meg súlyosan a fertőzöttek 2 százaléka?”
Vannak válaszaink: pl. ezeknél a betegeknél más betegségek (diabetesz, szívbetegség, a hajszálerek törékenysége, túlsúlyosság stb.) is jelen van. De a gyenge immunrendszer is, ami a legfőbb oka a megbetegedéseknek!
És fordítva is feltehetjük a kérdést: “Miért nem lesz beteg a fertőzöttek 95 százaléka?” Ha megvannak a válaszok, megtervezhetjük a megoldásokat, hogy az 5 százalékon segíthessük.
Mondana néhány szót arról, hogy mely szervek és szövetek tartoznak az immunrendszerbe?
Vannak ugye a Peyer-plakkok a beleinkben. A nyirokcsomók a testünk minden táján megtalálhatók. Aztán a vörös csontvelő különösen fontos a hosszú csöves csontokban, ahol a fehér-, vörösvérsejtek és a vérlemezkék keletkeznek.
Aztán ott van a csecsemőmirigy, más néven timusz. De speciális nyirokszerveink vannak az orr körüli részben illetve a torokban (orr-, illetve torokmandula). Aztán van a lép. Ezek azok a szervek és szövetek, melyekben az immunrendszer edződik, fejlődik, megsokszorozódik. Ha ezek a szervek és szövetek jól működnek, akkor együtt is tudnak működni.
Hogyan tudjuk ezt lehetővé tenni?
Az egyik módja, hogy változtatunk az étkezősünkön és elkerüljük azokat az ételeket, melyek gyengítik a vér és a nyirok mozgékonyságát. Másik módszer, hogy növeljük a testhőmérsékletet, hogy segítsük a lázat. Dióhéjban ennyit az immunrendszerről.
Mindenkinek azt tanácsolom, hogy kutakodjék, olvasson az immunrendszerről. És találja meg, hogy mi teszi az immunrendszerét “boldoggá” ahhoz, hogy jól működjék.
Mi a helyzet a méhészekkel? Ők bizonyos mértékben védettek a COVID 19-el szemben?
Nos, amennyire tudjuk, nincsenek problémáik ezzel.
Nagyon kevés olyan méhészről tudunk, aki fertőzött lett volna ezzel a vírussal illetve nagyon gyorsan megszabadult tőle.
Kínában egy 5119 méhésszel és 121 apiterápiás pácienssel készült tanulmány szerint senki sem halt meg közülük. Ez az első tanulmány, mely a méhészek koronavírussal szembeni immunitása mellett szól. Természetesen további tanulmányokra van szükség ezzel kapcsolatban, hogy végső következtetéseket vonhassunk le.
Miért lehetnek védettek a méhészek?
A méhészek mézet, virágport, méhkenyeret fogyasztanak, melyekben polifenolok találhatók, illetve méhméreg (melittin) kerül a szervezetükbe, de ugyanúgy beszívják a kaptárlevegő illó anyagait, melyek a propoliszból, viaszból szabadulnak fel.
A méhpempő vagy a herelárva (Apilarnil) is tartalmaz hasznos regeneratív anyagokat. A méhpempő feltételezésem szerint ugyanúgy tartalmaz pl. telomerázt, mint a virágpor vagy méhkenyér. Ezek mind aktív anyagok és rendkívül jó tápértékkel rendelkeznek, melyek mértékkel fogyasztva védelmet nyújtanak a vírusokkal szemben.
(Az interjú második részét itt , a harmadikat pedig itt olvashatja.)
Dr. Stefan Stangaciu – Nemzetközi Apiterápiás Szövetség Titkára, a Német Apiterápiás Társaság tiszteletbeli elnöke továbbá a Román Apiterápiás Társaság Elnöke
Tevékenységéről, kurzusairól itt tájékozódhatunk: www.apitherapy.com
További cikkek a témában:
A méz hatékonyabb mint az antibiotikum a felsőlégúti betegségek kezelésében
Vírusok, baktériumok, méhbetegségek- Interjú Dr. Rusvai Miklós állatorvos virológussal
