Back to top

A fiatal erdők nem segítik a klímaváltozás lassítását

A globális felmelegedés hatására a fák gyorsabban nőnek, ami a szén-dioxid-megkötés szempontjából kedvező. Ugyanakkor egy új tanulmány szerint ezt a hatást jelentősen csökkentheti, hogy a gyorsabban növő fák hamarabb el is pusztulnak, ezáltal a szén-dioxid-megkötésük is rövidebb. Szélességi körtől és fafajtól függetlenül fennáll a kapcsolat a gyorsabb növekedés és a rövidebb élettartam között.

A vizsgálat során a kutatók mintegy 110 faj 200 ezer évgyűrűmintáját elemezték. Afrika és az Antarktisz kivételével az összes földrészre kiterjedő vizsgálatot végeztek.

A gyorsabb növekedés és a korai halál közötti kapcsolat a helyi klímától és a talajtípustól függetlenül fennállt.

A kutatók maguk is meglepődtek, hogy ez az összefüggés ennyire általános. A kutatás kiegészült egy számítógépes szimulációval is, amely során kanadai fekete luc gyorsabb növekedésének hatását vizsgálták a fa széntároló képességére

Az eredmények alapján azok a fafajok, melyek magasabb hőmérsékleten gyorsabban növekednek, hamarabb elérik csúcsméretüket, ezáltal növelve a gyorsabb elpusztulás esélyét.

Miután a fák elpusztulnak, üvegházhatású metán kibocsátása közben fokozatosan megszabadulnak az eltárolt széntől.

Mindez azt jelenti, hogy sok standard klímamodell, amely az erdőkkel mint szénraktárakkal számol, valószínűleg túlértékeli a jótékony hatásokat.

Ezek alapján az átfogó tanulmány leírja, hogy bár a magasabb hőmérséklet hatására a fák gyorsabban nőnek, széntároló kapacitásuk csökken a fák korai halála miatt.

A tanulmány szerzője felhívja a figyelmet, hogy a jelenséget komolyan kell venni, mert a lassúbb növekedésű, de ellenállóbb fajokat gyakran gyorsan növő, de sebezhetőbb fákkal pótolják.

Az elmúlt évtizedben már több kutatás is megkérdőjelezte a klímaváltozás lassítása érdekében a faültetés fontosságát.

Kutatások alapján például a trópusi fák széntároló képessége csökken, más vizsgálat pedig kimutatta, hogy a világ erdői egyre fiatalabbak és alacsonyabbak, ami fokozza a klímaváltozást.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Hatalmas lehetőség előtt állunk

Közel egy év múlva hazánk ad otthont az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállításnak. A szervezés és a munkálatok nagy erőkkel zajlanak szerte az országban, hiszen a kiállítás budapesti központja mellett több kiemelt vidéki helyszínen is számos program várja az érdeklődőket.

Színes őszi immunerősítők

Elődeink a gyógyuláshoz, szépüléshez vagy éppen a főzéshez is gyakran hívták segítségül a természet gazdag kincsestárát, ami máig kíméletes és olcsó megoldás. Az őszi, színesedő erdőben tett kiránduláskor is sokféle immunerősítő termésre bukkanhatunk.

Biztos, hogy az erdőbe valók?

Az utóbbi másfél évtizedben igen népszerűvé váltak a motoros technikai sportok hazánkban. Olyannyira, hogy gyakorlásuk már a védett és a fokozottan védett területekre is kiterjedt. Veszélyezteti az élővilágot, és mind nagyobb gondot okoz a természet értékeit tiszteletben tartó, megóvni óhajtó csoportok, mint a gyalogtúrázók, a vadgazdálkodók és az erdészek számára.

Futóhomok helyén zöldellő erdő

A NEFAG Nagykunsági Erdészeti és Faipari Zrt. Monori Erdészete Pest megye 25 községének határában, mintegy 10 ezer hektár állami területen látja el erdőgazdálkodói feladatait. Az erdészet 1977-ben alakult a Mendei és a Csévharaszti Erdészetek összevonásával. Jelenleg kilenc hagyományos erdészkerületből áll, ezen kívül Csévharaszton fűrészüzemet, Mendén pedig csemetekertet működtet.

Az erdő igazi tanítómester

Jung László úgy tartja, az erdő maga az állandó változás. Minden nap más arcát mutatja, más kihívásokat tartogat, és a benne gazdálkodók is ilyen sokoldalúak. Az EGERERDŐ Zrt. korábbi vezérigazgatója a szakmában eltöltött 40 év tapasztalatait felhasználva friss nyugdíjasként sem állt le, folytatja kutatásait, téziseket állít fel, s megdönti korábbi sajátjait.

Az erdő örök, de nem hagyhatjuk magára

Az állami kezelésben lévő erdők jelentős része természetvédelmi oltalom alatt áll. A fokozottan védett, védett vagy Natura 2000 rendeltetésű erdők esetében gazdasági szempontok helyett a természetvédelmi elvárásokat előtérbe helyezve kell meghatározni az erdőkezelés céljait.

Futrinka Fánival Rákóczi erdejében

A Dabas közeli Mántelki erdőtömbben húzódik a Rákóczi erdeje tanösvény. A piros körrel jelölt útvonal autóval először közúton, majd földúton közelíthető meg; a Mántelki erdészház és pihenőnél kezdődik és 7 kilométeren keresztül bemutatja az erdő élővilágát, az erdészek munkáját.

Turistaparadicsom a Mátra szívében

Bár a 964 méter magas Galyatető az ugyancsak a Mátrában található Kékes és Hidas-bérc után csak a harmadik csúcsa hazánknak, mégsem érheti vád, hogy ő lenne a legkisebb királyfi. A tetején trónoló Galya-kilátó teraszáról 360 fokos körpanoráma nyílik: kelet felé a kéklő Bükk, nyugatra a Börzsöny és a Cserhát, északra pedig a szlovák hegyvonulatok láthatók.

Egyszerre vadászetikai és vadgazdálkodási kérdés az éjjellátók használata

Mint előző cikkünkben részleteztük, az optikai eszközök napjainkra elengedhetetlen feltételei lettek a vadászatnak. Az évtizedek során folyamatosan begyűrűző technikai eszközök, és azok rohamos fejlődése megkönnyítették és eredményesebbé tették a vadászatot. Ugyanakkor számos etikai kérdést is felvetnek, kettéosztják a vadásztársadalmat, különösen az éjjellátó eszközök kapcsán.

Sokat tesznek érte, hogy eltűnjön a szemét az erdőkből

Az állami erdőgazdaságok tavaly ősszel 1100 köbméter illegálisan lerakott hulladékot gyűjtöttek össze az általuk kezelt erdőterületen a Tisztítsuk meg az országot! program keretében. A munka azonban korántsem ért véget a somogyi erdőkben sem. A megelőzésre is nagyobb hangsúlyt helyeznek, és ettől az évtől szigorúbban büntethetők lesznek a jogsértők.