Back to top

Debrecen zöld koronája, a Nagyerdő

A Debreceni Értéktár Bizottság, a Környezetvédelmi Munkacsoport és a Nagyerdő Társaság, valamint számos más együttműködő partner szervezésében 2020. szeptember 28. és október 3. között A Nagyerdő hete címmel a debreceni Nagyerdő értékeit bemutató programsorozatra kerül sor.

Fotó: Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata
Melyet sajtótájékoztató keretében ismertet Balázs Ákos, Debrecen alpolgármestere, Juhász Lajos, a Nyírerdő Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese és Mazsu János, a Debreceni Értéktár Bizottság elnöke 2020. szeptember 10-én.

A Debreceni Nagyerdő meghatározó fontosságú a cívis város minden lakója számára. Miért? A település tüdeje, a kikapcsolódás, a pihenés, a sportolás helyszíne, történelmi identitásának alapvető alkotó eleme. Nemzeti kultúránkban a Nagyerdő éppúgy kiemelkedő érték, debreceni ikon, mint a Nagytemplom vagy a Kálvinista Róma elnevezés.

A debreceni Nagyerdő egyik részletét 81 évvel ezelőtt, 1939. október 10-én nyilvánították védetté. Az országban elsőként, a magyar Természetvédelmi Törzskönyv első tételeként jegyezték be.

A természet és a környezet védelme, az egészséges életmód, az ember és az élővilág harmonikus együttélésnek védelme napjainkban egyre nagyobb teret nyer. A ránk zúduló információözönben meg kell tanulnunk tudatosan válogatni, kiválasztani azokat az információkat és pártolni azokat a kezdeményezéseket, amelyek bolygónk és életünk védelmét szolgálják. Meg kell tanulnunk újra együtt élni a természettel, különösen az erdővel – érintetlenül hagyva, segítve annak önmagát megújító képességét. Ezért ismerni, szeretni és tisztelni kell az erdőt. Miért?

Fotó: Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata

Az emberiség kialakulásának története során, ideje közel száz százalékát természetes környezetben töltötte, így elmondhatjuk, hogy alkalmazkodott a természethez.

Manapság a Föld népességének több mint a fele városokban él és egyre több időt tölt a digitális világban, elszakadva a valóságtól. Emiatt még nagyobb szükségük van a természetes környezetre, így az erdőkre is. Sok mindent le lehet tölteni az internetről, de az erdők, a fák illatát, a levelek érintését nem. Ahhoz ki kell mozdulni, személyesen kell megismerni a környezetünket.

Debrecen, a cívis város szerencsés. Természeti örökségének meghatározó értékeiként veszik körül csodás erdők, puszták – közöttük is kiemelkedően a Hortobágy és a Nagyerdő.

Védjük és éljük a Nagyerdőt! A 2020. szeptember 28. és október 3. között rendezendő Nagyerdő hete kezdeményezés a város lakóinak és az erdőnek az egymáshoz való ismételt közelebb kerülését célozza.

Fotó: Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata
A programsorozat szervezői a Debreceni Értéktár Bizottság, a Környezetvédelmi Munkacsoport és a Nagyerdő Társaság.

Kiemelt támogatók, társszervezők: Nyírerdő Zrt., Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága, Médiacentrum Debrecen, Debreceni Fotó Klub, Méliusz Juhász Péter Könyvtár, Friss Oxigén Alapítvány, Debreceni Sportcentrum, Nagyerdei Kultúrpark, Csokonai Színház, Természettár, Nimród Kerek-Erdő Egyesület, Debreceni Kerékpáros Sport és Szabadidős Ifjúsági Egyesület.

A Nagyerdő hete programjai között található A szépséges Nagyerdő címmel fotókiállítás, Az én Nagyerdőm címmel fotópályázat, videó és animációs pályázat, természetjáró és kulturális séták, gyalogos és kerékpáros túrák, futóversenyek, erdei iskolai és más ismeretterjesztő előadások.

 Négy évszak a Nagyerdőn címmel a Természettár kiállítása, a Nagyerdő története és élővilága címmel vetélkedő, faismereti fejtörő és játékos „vadászat” is szerepel majd.

A programok részletes ismertetője a Debreceni Értéktár honlapjáról indulva megismerhető: az ott megadott linkeken keresztül a társszervezők honlapján 2020. szeptember 10-től érhetők el az információk az érdeklődők számára. A programokon való részvétel ingyenes, de regisztráció szükséges. A szervezők a változtatás, illetve a programsorozat esetleges lemondásának jogát – az járványhelyzet aktuális alakulásának függvényében – fenntartják!

Forrás: 
NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zrt.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A hétvégén rendezik meg a 30. Európai Madármegfigyelő Napokat Magyarországon

A hétvégén rendezik meg a 30. Európai Madármegfigyelő Napokat Magyarországon (EMN), melynek során a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) mind a 19 megyében és Budapesten 61 helyszínen várja az érdeklődőket.

Mintegy 280 tonna hulladékot gyűjtöttek be a Tisza ukrajnai forrásvidékén

Mintegy 280 tonna hulladékot gyűjtöttek be a Tisza ukrajnai forrásvidékén a Diageo és a PET Kupa közös Call-Action programjának köszönhetően - közölték az MTI-vel a szervezők a folyók világnapja alkalmából.

A gazdák végzik a legjelentősebb közszolgáltatást a környezet védelmében

Tánczos Barna, a román kormány környezetvédelmi vízügyi és erdészeti minisztere szerint a gazdák végzik a legjelentősebb közszolgáltatást a környezet védelmében.

A természet megóvása kiemelt feladatunk

Rendkívül nagy szükség van a védett természeti területekre, hiszen ezek fizikai és mentális egészségünk zálogai – jelentette ki Rácz András, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára a 34. Természetjárók Napján, Dobogókőn.

A klímaváltozás miatt a tavak kevésbé kékülnek

Ha a globális felmelegedés folytatódik, a kék tavak világszerte zöldesbarna színűvé válhatnak - derül ki egy új tanulmányból, amely a tavak színének első globális leltárát mutatja be. A tavak vízszínének változása az ökoszisztéma egészségének romlását jelezheti. Az új kutatás a Geophysical Research Letters című folyóiratban jelent meg.

Szoros küzdelemmel zárult az Ifjú Kócsagőr Program döntője

A kilencedik éve meghirdetett országos vetélkedőn az egyes nemzeti park igazgatóságok legjobb ifjú kócsagőrei mérték össze rátermettségüket és szakmai ismereteiket – jelentette ki Rácz András, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára a 2022. évi Ifjú Kócsagőr Program záróünnepségén, Dévaványán.

Arborétum az egykori kukoricaföld helyén

Immár 35 éve annak, hogy a Kecskeméti Arborétum telepítési munkái elkezdődtek Bács-Kiskun megye székhelyének északnyugati peremén. Megálmodója, dr. Gőbölös Antal Bedő-díjas erdőmérnök a mai napig őrző szemeivel figyeli az arborétum életét. A KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. által létrehozott és fenntartott 62 hektáros növénygyűjtemény mintegy 900 fa- és cserjefajból áll, megismerésüket számtalan információs tábla segíti.

Mi van a lepényfa levelén?

A lepényfa Észak-Amerikából származik, krisztustövis néven is ismert (az alapfajon nagy tövisek vannak), jól alkalmazkodó, nagy tűrőképességű díszfa, amely ideális választás városi környezetbe, utcai ültetésre, de az újabb változatai nagyobb kertek látványos szoliternövényei is lehetnek. Az egyik ismert kártevője mostanában egyre nagyobb károkat okoz.

A hétvégén rendezik meg a Tiszai Hal Napja - Sparhelt Fesztivált Szolnokon

Haltelepítés, horgász- illetve főzőverseny, hazai és nemzetközi halételek bemutatója és kóstolója, valamint több színpadi program várja a látogatókat a kilencedik Tiszai Hal Napja - Sparhelt Fesztiválon szeptember 24-én és 25-én Szolnokon, a Tisza partján, a gyaloghíd környékén és a Tiszai hajósok terén - olvasható a szervező Szolnoki Sportcentrum Nonprofit Kft. közleményében.

A kolduló medvéktől, a medvekonzervig…

Bár cuki plüssök ihletője, az állatkerteken kívül élőben kevesen szeretnének medvével találkozni. Egy székely tanács szerint, ha valaki medvével kerül szembe, lassan hajoljon le és vegyen fel a földről egy darab ürüléket, és dobja a medvére. Erre szokott jönni a kérdés, hogy miért lenne az pont ott, akkor a földön? - majd a válasz: mire lehajol, addigra ott lesz…