Back to top

Debrecen zöld koronája, a Nagyerdő

A Debreceni Értéktár Bizottság, a Környezetvédelmi Munkacsoport és a Nagyerdő Társaság, valamint számos más együttműködő partner szervezésében 2020. szeptember 28. és október 3. között A Nagyerdő hete címmel a debreceni Nagyerdő értékeit bemutató programsorozatra kerül sor.

Fotó: Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata
Melyet sajtótájékoztató keretében ismertet Balázs Ákos, Debrecen alpolgármestere, Juhász Lajos, a Nyírerdő Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese és Mazsu János, a Debreceni Értéktár Bizottság elnöke 2020. szeptember 10-én.

A Debreceni Nagyerdő meghatározó fontosságú a cívis város minden lakója számára. Miért? A település tüdeje, a kikapcsolódás, a pihenés, a sportolás helyszíne, történelmi identitásának alapvető alkotó eleme. Nemzeti kultúránkban a Nagyerdő éppúgy kiemelkedő érték, debreceni ikon, mint a Nagytemplom vagy a Kálvinista Róma elnevezés.

A debreceni Nagyerdő egyik részletét 81 évvel ezelőtt, 1939. október 10-én nyilvánították védetté. Az országban elsőként, a magyar Természetvédelmi Törzskönyv első tételeként jegyezték be.

A természet és a környezet védelme, az egészséges életmód, az ember és az élővilág harmonikus együttélésnek védelme napjainkban egyre nagyobb teret nyer. A ránk zúduló információözönben meg kell tanulnunk tudatosan válogatni, kiválasztani azokat az információkat és pártolni azokat a kezdeményezéseket, amelyek bolygónk és életünk védelmét szolgálják. Meg kell tanulnunk újra együtt élni a természettel, különösen az erdővel – érintetlenül hagyva, segítve annak önmagát megújító képességét. Ezért ismerni, szeretni és tisztelni kell az erdőt. Miért?

Fotó: Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata

Az emberiség kialakulásának története során, ideje közel száz százalékát természetes környezetben töltötte, így elmondhatjuk, hogy alkalmazkodott a természethez.

Manapság a Föld népességének több mint a fele városokban él és egyre több időt tölt a digitális világban, elszakadva a valóságtól. Emiatt még nagyobb szükségük van a természetes környezetre, így az erdőkre is. Sok mindent le lehet tölteni az internetről, de az erdők, a fák illatát, a levelek érintését nem. Ahhoz ki kell mozdulni, személyesen kell megismerni a környezetünket.

Debrecen, a cívis város szerencsés. Természeti örökségének meghatározó értékeiként veszik körül csodás erdők, puszták – közöttük is kiemelkedően a Hortobágy és a Nagyerdő.

Védjük és éljük a Nagyerdőt! A 2020. szeptember 28. és október 3. között rendezendő Nagyerdő hete kezdeményezés a város lakóinak és az erdőnek az egymáshoz való ismételt közelebb kerülését célozza.

Fotó: Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata
A programsorozat szervezői a Debreceni Értéktár Bizottság, a Környezetvédelmi Munkacsoport és a Nagyerdő Társaság.

Kiemelt támogatók, társszervezők: Nyírerdő Zrt., Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága, Médiacentrum Debrecen, Debreceni Fotó Klub, Méliusz Juhász Péter Könyvtár, Friss Oxigén Alapítvány, Debreceni Sportcentrum, Nagyerdei Kultúrpark, Csokonai Színház, Természettár, Nimród Kerek-Erdő Egyesület, Debreceni Kerékpáros Sport és Szabadidős Ifjúsági Egyesület.

A Nagyerdő hete programjai között található A szépséges Nagyerdő címmel fotókiállítás, Az én Nagyerdőm címmel fotópályázat, videó és animációs pályázat, természetjáró és kulturális séták, gyalogos és kerékpáros túrák, futóversenyek, erdei iskolai és más ismeretterjesztő előadások.

 Négy évszak a Nagyerdőn címmel a Természettár kiállítása, a Nagyerdő története és élővilága címmel vetélkedő, faismereti fejtörő és játékos „vadászat” is szerepel majd.

A programok részletes ismertetője a Debreceni Értéktár honlapjáról indulva megismerhető: az ott megadott linkeken keresztül a társszervezők honlapján 2020. szeptember 10-től érhetők el az információk az érdeklődők számára. A programokon való részvétel ingyenes, de regisztráció szükséges. A szervezők a változtatás, illetve a programsorozat esetleges lemondásának jogát – az járványhelyzet aktuális alakulásának függvényében – fenntartják!

Forrás: 
NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zrt.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Ültessünk méhlegelőt! Ültessünk méhlegelőt?

Ez az írás az emlékezés szándékával, és nem a siránkozásért íródott.

Vizes élőhely-rekonstrukciók a Balatonnál

Az elmúlt uniós fejlesztési ciklusban mintegy 38 milliárd forint jutott 100 ezer hektárnyi természeti környezet állapotának megjavítására, amely munka a következő ciklusban a Környezeti és energiahatékonysági operatív program Plusz 42 milliárd forintos keretéből folytatódhat - mondta az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára a balatoni vizes élőhely-rekonstrukciók projektzáró ünnepségén csütörtökön Fonyódon.

Horvátországban egy 39 megawatt teljesítményű naperőmű építését tervezik

Egy 39 megawatt teljesítményű naperőmű építését tervezi a legnagyobb francia zöldenergia-termelő cég horvátországi leányvállalata, a Neoen Renewables Croatia a Zárához (Zadar) közeli Policnik járásban - közölte a Poslovni Dnevnik című horvát gazdasági napilap.

Tölgybe álmodott hordók

Amikor tüzelik a hordót és meleg a fa, olyan az illata, mint a frissen kisült kenyér héja. A hordóba töltött bor kioldja ezeket az alkotóelemeket a fából, ettől lesz egyedi az aromája. Éppen ezért fontos, hogy hol nőtt fel a fa, honnan szerezték be a rönköt a kádárok. A Baranya megyei Palotabozsokon működő Európai Kádárok Kft. zömmel a mecseki Zengő és a Zemplén erdeiből származó tölgyből készít hordókat.

Egyszerű lépések az állatbarát kert kialakítása felé

Rengeteg területet elhódítottunk már a természettől gyárak építése, lakhatás és mezőgazdasági termesztés miatt. Ezzel megszámlálhatatlan élőlény életét nehezítettük meg, hiszen a természetes élőhelyek egyre csak fogyatkoznak, ahogy az emberiség mind jobban belakja, beépíti a Földet. Lelkiismereti kérdés, hogy ezek után segítsünk nekik, amiben csak tudunk.

Átadták az Európai hulladékcsökkentési hét díjait

Az egyik legnagyobb kihívásnak nevezte az átállást a körforgásos gazdaságra az Energiaügyi Minisztérium (EM) környezetügyért és körforgásos gazdaságért felelős államtitkára Szentendrén, ahol átadta a 2022-es Európai hulladékcsökkentési hét elismeréseit.

Madárgyűrűzési bemutató lesz a Fiumei úti sírkertben szombaton

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) budapesti helyi csoportja és a Nemzeti Örökség Intézetének (NÖRI) együttműködésében az MME szakemberei madárgyűrűzési bemutatót tartanak a Fiumei úti sírkertben január 28-án, szombaton délelőtt.

Miért telelnek nálunk egyes gólyák?

A gólyák kora ősszel hatalmas csapatokban indulnak haza, Afrika felé. Kétségtelen, hogy ez az út és az ott tartózkodás is sok veszélyt tartogat számukra, ősi ösztönük mégis erre biztatja őket. Ennek ellenére néhányan mégis megkísérlik nálunk eltölteni a telet. Mi lehet az oka ennek a kockázatos lépésnek?

A vakond lett az év emlőse

A több mint 120 éve védett vakondot választotta 2023-ban az év emlősének a Vadonleső Program, amelyet az Agrárminisztérium (AM) és a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. működtet a Magyar Természettudományi Múzeum közreműködésével.

Továbbra is óriási az érdeklődés a települések fásítására

Idén már harmadik alkalommal jelentkezhettek az Agrárminisztérium Településfásítási Programjára, a 10 ezer főnél kisebb települések. Az ország legnagyobb fásítási programjának három szakaszában eddig ezernyolcszáz település 46 ezer fát igényelt.