Back to top

Debrecen zöld koronája, a Nagyerdő

A Debreceni Értéktár Bizottság, a Környezetvédelmi Munkacsoport és a Nagyerdő Társaság, valamint számos más együttműködő partner szervezésében 2020. szeptember 28. és október 3. között A Nagyerdő hete címmel a debreceni Nagyerdő értékeit bemutató programsorozatra kerül sor.

Fotó: Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata
Melyet sajtótájékoztató keretében ismertet Balázs Ákos, Debrecen alpolgármestere, Juhász Lajos, a Nyírerdő Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese és Mazsu János, a Debreceni Értéktár Bizottság elnöke 2020. szeptember 10-én.

A Debreceni Nagyerdő meghatározó fontosságú a cívis város minden lakója számára. Miért? A település tüdeje, a kikapcsolódás, a pihenés, a sportolás helyszíne, történelmi identitásának alapvető alkotó eleme. Nemzeti kultúránkban a Nagyerdő éppúgy kiemelkedő érték, debreceni ikon, mint a Nagytemplom vagy a Kálvinista Róma elnevezés.

A debreceni Nagyerdő egyik részletét 81 évvel ezelőtt, 1939. október 10-én nyilvánították védetté. Az országban elsőként, a magyar Természetvédelmi Törzskönyv első tételeként jegyezték be.

A természet és a környezet védelme, az egészséges életmód, az ember és az élővilág harmonikus együttélésnek védelme napjainkban egyre nagyobb teret nyer. A ránk zúduló információözönben meg kell tanulnunk tudatosan válogatni, kiválasztani azokat az információkat és pártolni azokat a kezdeményezéseket, amelyek bolygónk és életünk védelmét szolgálják. Meg kell tanulnunk újra együtt élni a természettel, különösen az erdővel – érintetlenül hagyva, segítve annak önmagát megújító képességét. Ezért ismerni, szeretni és tisztelni kell az erdőt. Miért?

Fotó: Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata

Az emberiség kialakulásának története során, ideje közel száz százalékát természetes környezetben töltötte, így elmondhatjuk, hogy alkalmazkodott a természethez.

Manapság a Föld népességének több mint a fele városokban él és egyre több időt tölt a digitális világban, elszakadva a valóságtól. Emiatt még nagyobb szükségük van a természetes környezetre, így az erdőkre is. Sok mindent le lehet tölteni az internetről, de az erdők, a fák illatát, a levelek érintését nem. Ahhoz ki kell mozdulni, személyesen kell megismerni a környezetünket.

Debrecen, a cívis város szerencsés. Természeti örökségének meghatározó értékeiként veszik körül csodás erdők, puszták – közöttük is kiemelkedően a Hortobágy és a Nagyerdő.

Védjük és éljük a Nagyerdőt! A 2020. szeptember 28. és október 3. között rendezendő Nagyerdő hete kezdeményezés a város lakóinak és az erdőnek az egymáshoz való ismételt közelebb kerülését célozza.

Fotó: Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata
A programsorozat szervezői a Debreceni Értéktár Bizottság, a Környezetvédelmi Munkacsoport és a Nagyerdő Társaság.

Kiemelt támogatók, társszervezők: Nyírerdő Zrt., Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága, Médiacentrum Debrecen, Debreceni Fotó Klub, Méliusz Juhász Péter Könyvtár, Friss Oxigén Alapítvány, Debreceni Sportcentrum, Nagyerdei Kultúrpark, Csokonai Színház, Természettár, Nimród Kerek-Erdő Egyesület, Debreceni Kerékpáros Sport és Szabadidős Ifjúsági Egyesület.

A Nagyerdő hete programjai között található A szépséges Nagyerdő címmel fotókiállítás, Az én Nagyerdőm címmel fotópályázat, videó és animációs pályázat, természetjáró és kulturális séták, gyalogos és kerékpáros túrák, futóversenyek, erdei iskolai és más ismeretterjesztő előadások.

 Négy évszak a Nagyerdőn címmel a Természettár kiállítása, a Nagyerdő története és élővilága címmel vetélkedő, faismereti fejtörő és játékos „vadászat” is szerepel majd.

A programok részletes ismertetője a Debreceni Értéktár honlapjáról indulva megismerhető: az ott megadott linkeken keresztül a társszervezők honlapján 2020. szeptember 10-től érhetők el az információk az érdeklődők számára. A programokon való részvétel ingyenes, de regisztráció szükséges. A szervezők a változtatás, illetve a programsorozat esetleges lemondásának jogát – az járványhelyzet aktuális alakulásának függvényében – fenntartják!

Forrás: 
NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zrt.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Pilisi lakomák

A Pilis lenyűgöző, fenséges, fejedelmi hely. Szinte hallani Mátyás király vezéreinek döngő lépteit, s ahogyan kupáikat a nehéz asztalra csapják. Régen királyi vadászterület volt, ám méltóságát máig megőrizte. A Római birodalom virágzásának idején a Duna mentén futó védvonalakat összekötő utak közül több a Pilis, Visegrádi-hegységen keresztül vezetett.

Zöld Hetek

Amikor az ember és az erdő kapcsolatára gondolok, mindig Áprily Lajos verssora jut az eszembe: „Engem az erdő véd s szeret, utaimon erdők kisértek”, mert tökéletesen megfogalmazza, hogyan kellene nekünk, embereknek az erdőhöz viszonyulnunk. Akik az erdők közelében élnek vagy foglalkozásukból adódóan az erdőhöz kötődnek, azoknak egyszerűbb.

Az erdőszegély dísze

Az Országos Erdészeti Egyesület által tavaly meghirdetett online szavazáson a három felterjesztett őshonos fafajunk közül a tatár juhar (Acer tataricum) kapta a legtöbb voksot. Így 2020-ban ez a nagyközönség által kevésbé ismert faj lett az év fája. Faanyagát nem sokra becsülik, ökológiai-állományszerekezeti szempontból azonban fontos faj, egyben kiváló parkfa.

Vadászati kincsek a Rinya-ágak mentén

A Balatontól egészen a Dráváig húzódó Belső-Somogy, a Rinyák vidéke sok évszázad tapasztalatait, a modern kor emberének természetszeretetét és a ma élők mindennapjait ünneppé varázsoló csodálatos harmóniát tárja elénk. Ezek az értékek adják az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás egyik vidéki fundamentumát.

Alkotói természet, természetben alkotás

Erdei barangolásaink során sokszor találkozunk épített erdei létesítményekkel. Arra azonban kevesen gondolnak, mennyi szakismeret szükséges ahhoz, hogy ezeket az építményeket erdei környezetbe ágyazzuk, és ott üzemeltessük. Minden munkában visszatükröződik a tervező egyedi látásmódja is.

Veszélyben a tölgyek

A világkereskedelem napjainkra hihetetlenül kiterjedt és felgyorsult. Az év minden percében repülők, vasúti szerelvények és óriás tengerjáró hajók szállítják az árut a világ legkülönbözőbb pontjaira. A globális áruforgalomnak a nyilvánvaló előnyei mellett bőven vannak „mellékhatásai” is, például az idegenhonos növénykárosítók behurcolása, terjesztése.

Csak természetesen

Aranygombos Telkibányát, a hajdanvolt virágzó bányavárost és környékét a középkori leírások roppant erdőségekkel, gazdag aranybányákkal jellemezték. Az arany- és ezüstbányák mára kiapadtak, a roppant erdőség azonban – hála sok-sok erdészgeneráció lelkiismeretes munkájának – megmaradt, és folyamatosan gyarapodik.

Erdei építmények

Vörösné Baracsi Erzsébet 1980-ban végzett a Soproni Erdészeti és Faipari Egyetem faipari mérnöki karán, az Iparművészeti Főiskola Belsőépítész szakán pedig 1986-ban vette át diplomáját. Az erdészetek közül legelőször a Pilisi Parkerdő Zrt. kereste meg, a Sikárosi Vadászház belsőépítészeti munkálatait tervezte meg.

Kövesd a borostyánt a Nagyerdő szívében!

Debrecen „zöld tüdejében” vezet a NYÍRERDŐ Zrt. Nagyerdei Erdészeti Erdei Iskolájának Borostyán tanösvénye. A tanösvénytúrákon és egyéb erdei iskolai foglalkozásokon résztvevők a környezeti és a fenntarthatóságra nevelés módszereivel élményszerűen ismerkedhetnek meg a varázslatos Nagyerdő élővilágával.

Háborítatlan vizek lakója

Vándorló eleink minden valószínűség szerint a Kárpát-medencében találkoztak először nagyobb számban vidrával. Legalábbis erre enged következtetni, hogy ugyanazzal a névvel illetjük ezt a vizes élőhelyekhez szorosan kötődő ragadozó állatot, mint a környező szláv népek. A faj a 19. században még igen elterjedt volt az egész medencében.