0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 29.

Fák rákos sebei

A rákbetegség a fás szárúak, így a gyümölcstermőknek is egyik pusztítója. A fás növények föld feletti részein gyakran láthatóak elhanyagolt, korhadó, redvesedő sebek. Ezeknek a belseje általában üreges, a kéreg és a háncsborítás hiányzik róluk, felületi farészeik pedig korhadtak. Az ilyen seb egyenetlen, szélét hegesztőszövet veszi körül, ami törekszik a seb elszigetelésére, sikertelenül...

A rákbetegség a fás szárúak, így a gyümölcstermőknek is egyik pusztítója. A fás növények föld feletti részein gyakran látható elhanyagolt, korhadó, redvesedő seb. Ezeknek a belseje általában üreges, a kéreg és a háncsborítás hiányzik róla, felületi farészei pedig korhadtak.

Az ilyen seb egyenetlen, dudoros szélét hegesztőszövet (kallusz) veszi körül, ami törekszik a seb elszigetelésére, de ez általában nem következik be, s ezzel a folyamattal elindul a rákosodás.

A fák rákos sebei többfélék lehetnek. A nyílt rák egyik változata a rózsás másik az ágtövi. Az ilyen sebet körülvevő fatest teljesen csupasszá válik, viszont több sorban körülveszi, próbálja védeni egy forradási szövetdudor, amely egy-egy év sebelzárási próbálkozásának eredménye.

Beforradás helyett a seb azonban egyre inkább elterjed, növekszik.

A zárt rákot eleinte nehéz felismerni, mert csak alig, vagy egyáltalán nem látszik. Úgy tűnik, hogy a forradási szövet lezárta a sebet, de a seb feletti gumószerű szövetburjánzás többnyire üreges, daganatszerű képződmény, amely akár egy kisebb fej méretét is elérheti. Úgy tűnik, mintha teljesen zárt daganat lenne. Viszont jobban megfigyelve látható, hogy rajta több nyílás, repedés van, amely belseje fűrészporszerűen morzsalékos.
A nyílt és zárt rák tüneteit nem mindig lehet megkülönböztetni egymástól. A sebek peremén melegebb, de nedvesebb időben, fehér penészgombák jelenhetnek meg ősszel viszont kicsi, piros gömbök fogják körbe a tömlő spórákat tartalmazó gomba termőtesteket. A gombaspórák terjedését a szél és a rovarok segítik.

A valami miatt (fagytól, repedéstől, rovarok rágásától stb.) megsérült részt a rákosodást kiváltó Nectria gomba spórája fertőzi meg.

Később a gomba spóráiból kifejlődő fonalak (micéliumok) elkezdik korhasztani a fát. A seb körüli hegszövet próbálja beforrasztani a sebet, de a gomba az újonnan fejlődő szöveteket is elpusztítja. Így a seb ahelyett, hogy begyógyulna, folyamatosan terjed. A rákos képződmények felemésztik a fa „erejét” és a pusztulást a csúcs száradása jelzi. Amikor a rákos seb körbeér, a fölötte lévő rész teljesen elhal, lévén megszűnik a víz és tápanyag szállítás.

Fenyőfák esetében gyantafolyást idéz elő e betegség, ami miatt a fiatal 4-5 éves fák 1-2 év alatt elpusztulhatnak, viszont az idősebb fák még évekig is elviselik, bár termésük és virágzásuk időközben egyre csak csökken.
Rákbetegséget a sérülések fertőződése mellett előidézhet az is, ha a fát nem megfelelő termőhelyre ültetik. A talaj túlzott kötöttsége, levegőtlensége, a magas talajvíz, a túl sok nitrogén kedvez a rákbetegségnek, akár csak a hideg fekvés és a kelleténél mélyebbre ültetés.

A Nectria gomba által előidézett sebeken kívül a fagy, vagy vértetű, a meggyféléknél és csonthéjas rokonainál a monila, valamint másféle sebélősködő gombák is okozhatnak ilyen ráksebeket. A legveszélyeztetettebbek az alma- és körte-, valamint a meggyfák és ezek dísz rokonai. A farák megszüntetését legegyszerűbb keletkezési helyüknél megállítani, a fölöttük lévő résszel együtt levágni, vagy késsel mélyebben kivágni. Ezután a sebhelyet be kell fedni sebfedésre alkalmas készítménnyel. A különféle gombaölő szerekkel való rendszeres permetezés védi a fákat a rákbetegségekkel szemben is. Az esetleges rákos fanyesedékeket gondosan össze kell gyűjteni, és megsemmisíteni.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu