Back to top

Fák rákos sebei

A rákbetegség a fás szárúak, így a gyümölcstermőknek is egyik pusztítója. A fás növények föld feletti részein gyakran láthatóak elhanyagolt, korhadó, redvesedő sebek. Ezeknek a belseje általában üreges, a kéreg és a háncsborítás hiányzik róluk, felületi farészeik pedig korhadtak. Az ilyen seb egyenetlen, szélét hegesztőszövet veszi körül, ami törekszik a seb elszigetelésére, sikertelenül...

A rákbetegség a fás szárúak, így a gyümölcstermőknek is egyik pusztítója. A fás növények föld feletti részein gyakran látható elhanyagolt, korhadó, redvesedő seb. Ezeknek a belseje általában üreges, a kéreg és a háncsborítás hiányzik róla, felületi farészei pedig korhadtak.

Az ilyen seb egyenetlen, dudoros szélét hegesztőszövet (kallusz) veszi körül, ami törekszik a seb elszigetelésére, de ez általában nem következik be, s ezzel a folyamattal elindul a rákosodás.

r_nectria_galligena.jpg

A fa rákos sebe gombabetegséggel indul
Fotó: wikipedia
A fák rákos sebei többfélék lehetnek. A nyílt rák egyik változata a rózsás másik az ágtövi. Az ilyen sebet körülvevő fatest teljesen csupasszá válik, viszont több sorban körülveszi, próbálja védeni egy forradási szövetdudor, amely egy-egy év sebelzárási próbálkozásának eredménye.

Beforradás helyett a seb azonban egyre inkább elterjed, növekszik.


A zárt rákot eleinte nehéz felismerni, mert csak alig, vagy egyáltalán nem látszik. Úgy tűnik, hogy a forradási szövet lezárta a sebet, de a seb feletti gumószerű szövetburjánzás többnyire üreges, daganatszerű képződmény, amely akár egy kisebb fej méretét is elérheti. Úgy tűnik, mintha teljesen zárt daganat lenne. Viszont jobban megfigyelve látható, hogy rajta több nyílás, repedés van, amely belseje fűrészporszerűen morzsalékos.
A nyílt és zárt rák tüneteit nem mindig lehet megkülönböztetni egymástól. A sebek peremén melegebb, de nedvesebb időben, fehér penészgombák jelenhetnek meg ősszel viszont kicsi, piros gömbök fogják körbe a tömlő spórákat tartalmazó gomba termőtesteket. A gombaspórák terjedését a szél és a rovarok segítik.

r_nectria_peziza.jpg

Nectria peziza
Fotó: wikipedia
A valami miatt (fagytól, repedéstől, rovarok rágásától stb.) megsérült részt a rákosodást kiváltó Nectria gomba spórája fertőzi meg.

Később a gomba spóráiból kifejlődő fonalak (micéliumok) elkezdik korhasztani a fát. A seb körüli hegszövet próbálja beforrasztani a sebet, de a gomba az újonnan fejlődő szöveteket is elpusztítja. Így a seb ahelyett, hogy begyógyulna, folyamatosan terjed. A rákos képződmények felemésztik a fa „erejét” és a pusztulást a csúcs száradása jelzi. Amikor a rákos seb körbeér, a fölötte lévő rész teljesen elhal, lévén megszűnik a víz és tápanyag szállítás.

Fenyőfák esetében gyantafolyást idéz elő e betegség, ami miatt a fiatal 4-5 éves fák 1-2 év alatt elpusztulhatnak, viszont az idősebb fák még évekig is elviselik, bár termésük és virágzásuk időközben egyre csak csökken.

r_nectria_cinnabarina.jpg

Nectria cinnabarina
Fotó: wikipedia
Rákbetegséget a sérülések fertőződése mellett előidézhet az is, ha a fát nem megfelelő termőhelyre ültetik. A talaj túlzott kötöttsége, levegőtlensége, a magas talajvíz, a túl sok nitrogén kedvez a rákbetegségnek, akár csak a hideg fekvés és a kelleténél mélyebbre ültetés.

A Nectria gomba által előidézett sebeken kívül a fagy, vagy vértetű, a meggyféléknél és csonthéjas rokonainál a monila, valamint másféle sebélősködő gombák is okozhatnak ilyen ráksebeket. A legveszélyeztetettebbek az alma- és körte-, valamint a meggyfák és ezek dísz rokonai. A farák megszüntetését legegyszerűbb keletkezési helyüknél megállítani, a fölöttük lévő résszel együtt levágni, vagy késsel mélyebben kivágni. Ezután a sebhelyet be kell fedni sebfedésre alkalmas készítménnyel. A különféle gombaölő szerekkel való rendszeres permetezés védi a fákat a rákbetegségekkel szemben is. Az esetleges rákos fanyesedékeket gondosan össze kell gyűjteni, és megsemmisíteni.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Negyedmilliós szépség a múltból

A Mecsek egyik legféltettebb lágyszárú növénye napjainkra szinte csak ezen a vidéken virágzik, kialakulása régmúltba eredeztethető, ugyanis átvészelte a jégkorszakot. A faj fennmaradásának feltétele az előhelyének dinamikus védelme.

A faforgács illata

A fafaragás nem más, mint képzelet, érzék és ügyes szerszámhasználat együttes végkifejlete. Mesterfokú elsajátításához sok éves gyakorlatra van szükség, és minden alkotás újabb ismeretekkel gazdagít. Kiss István immár 20 éve dolgozik fával egri műhelyében, és mai is szenvedéllyel űzi eme ősi, nemes mesterséget.

Lángba borult erdők

Biztos, hogy elfújtam a gyertyát? Szalonnasütés után elég vizet öntöttem a tűzre? Bezártam jól a kályha ajtaját? Bizonyára a kedves olvasókban is felmerültek ilyen és ehhez hasonló kérdések. Otthonunkban az esetek többségében a saját odafigyelésünkön múlik, hogy „meleg helyzetbe” kerülünk-e vagy sem. De nemcsak a lakásaink válhatnak a tűz martalékává, hanem a természeti környezet is!

Rejtelmes sziget

Verne Gyula se kívánhatna ideálisabb helyszínt egy titokzatos hős számára, mint a rejtett, ám könnyen elérhető, a főutakhoz közeli terület.

A megtévesztés bajnoka

Erdei barangolásaink során gyakorta lehetünk figyelmesek a szajkó igen kellemetlen, messze hangzó, éles riasztására. Ezt követően vajmi kevés esélyünk lesz, hogy más madarat vagy emlőst meglessünk a közelben, mert a hang hallatán az állatok tudják, hogy valami nincs rendben – veszély közeledik.

150 év után visszatértek a szarvasmarhák Londonba

Az emberek igencsak meglepődhetnek, amikor Észak-London legrégibb közparkjában, a Wansteadben látják ezeket az állatokat, mivel a parkot üzemeltető City of London Corporation, a 200 egyedet számláló nyájából válogatott teheneket telepített ide, hogy lelegeljék a füvet.

Áttelelők veteményezése

Bár az ősz a zöldségfajok nagy részénél a termények betakarításának az időszaka, sokukat augusztus végétől október végéig (esetleg november közepéig) már vetjük vagy ültetjük a következő évi terméshez. Az őszi vetés célja elsősorban a következő tavaszi-nyári korai szedés lehetősége, vagy az, hogy a hosszú tenyészidejű növények jobb terméshozamot érjenek el.

Legendás óriások

Nevezetes fákat bemutató sorozatunkban olyan matuzsálemeket veszünk sorra, amelyekhez több helyi hiedelem, legenda szövődik, vagy levéltári forrásokból ismerjük az eredetüket.

Kertészeti Kisokos – Fontos kerti teendők a tél beköszönte előtt

Legtöbbünknek az idei nyár nem a nagy jövés menésről szólt, éppen ezért nyugodt szívvel ajánljuk bárkinek, hogy vesse bele magát a kerti munkákba – épp itt van az ideje! Az aktív pihenés jegyében most meg tudjuk alapozni kertünk vagy veteményesünk következő hónapjait, hogy minden növény számára a lehető legkönnyebben menjen a telelés.

Rózsakert Bálint György emlékére

Bálint György, az ország kertészének kedvenc rózsáiból alakítottak ki emlékkertet a Károlyi kastélyban, Fehérvárcsurgón, amelyet a 16. Európai Dísznövény és Kertművészeti napokon avattak fel.