Többen jöttek ma is fedezőmént választani
A kiválasztás szempontjai lehetnek az adott ló eredményei, alkata, származása, azaz felmenőinek eredményei, amit 3-4 generációig szoktak megnézni az ügyfelek a méneskönyvben, de van aki egyszerűen kinézet, vagy az állat habitusa alapján beleszeret egy lóba, és ezért választja fedezőménnek, mondta Gácsi Zsófia, aki bemutatta nekünk a lovasudvar néhány lakóját.
Az itt tartott lovak általában 12-24 éves korukig „működnek” fedezőménként, de vannak olyan példányok, melyek még ennél idősebb korban is. A megtermékenyítés természetes és mesterséges úton is történhet.
Az angol és arab telivérek között jelentős különbségek vannak, így mindenki megtalálhatja az igényeinek megfelelőbb lovat a tenyésztéshez. Az angolok nyugodtabbak, az arabok izmosabbak és a fejformában is van eltérés. Akik innen származó ménnel fedeztetnének többnyire díjugrató és díjlovagló versenyekre szánják a majdani csikót, de sokan olyan céllal választanak innen, hogy Németországba adják majd el a jó vérvonalú utódot.
Arab telivérek Bábolnán
Az arab telivér már időszámításunk előtt 2500 évvel is létező lófajta, őshazája az Arab-félsziget és Egyiptom. Az emberiség történetében mindig is az egyik legnemesebb lófajtának számított. Tenyésztését az arabok fejlesztették tovább, akik a hadászatban rendkívüli sikerességgel alkalmazták lovaikat. Az arab lovaktól származik az angol telivér, amely kifejezetten versenyekre tenyésztett fajta. Az arab telivér a szépség és az elegancia megtestesítője, rugalmas tért nyerő mozgása van. Kicsi feje van széles tarkóval és homlokkal. A fülei kicsik, kinn ülő nagy szemeik vannak. Karcsú, jól ívelt nyaka, finom hosszúszálú sörénye van. Elsősorban hátaslóként hasznosítják. Szívós természete, keménysége, és kitartása ideális távlovagási célra is. A versenyt gyorsaságban nem veszi fel az angol telivérekkel, de a galopp versenyeken jól teljesít. Fogatban is kiváló, sokan azonban csak kedvtelésből, hobbilóként tartják szépségéért.
A bábolnai arab lófajta születése tehát csak bő húsz évvel fiatalabb az angol telivér alapításához (General Stud Book 1793.) képest. A II. világháború után a társadalmi, gazdasági körülmények nem kedveztek a lótenyésztésnek, emiatt sok ló került innen nyugat-európai tenyésztőkhöz. Az utóbbi két évtizedben a bábolnai Arab Ménes ismét fejlődésnek indult. „A történelmi viharokban kipróbált bábolnai arab ló, megerősödve szerez újabb hírnevet tenyésztőinek, honorálva az évszázados hűséget és barátságot ember és ló között.”-olvasható a ménes honlapján.
Az Angol telivér és az itteni ménes története
Az angol telivér a világ egyik legelterjedtebb lófajtája, leginkább versenylóként ismert. Gyors és temperamentumos. Az angol méneskönyv regisztrációjában 18 600 kanca szerepel, a különböző nemzetek méneskönyveiben összességében megközelíti az egymilliót. E fajta testalkata atlétikus, nyaka hosszú. Izmos kiemelkedő marral rendelkezik, melynek magassága bottal 150–170 cm Mozgása lapos, a vágta a legjobb számára, ebben a jármódban a világ leggyorsabb lova. Színe bármilyen lehet, a tarkát kivéve. Legjellemzőbb a pej, de gyakran sárga, fekete vagy szürke színű. Elsődleges hasznosításában a lóversenyzés. A galopp-pályákon szinte kivétel nélkül angol telivérek versenyeznek, de a militaryban és más lovassportokban is jellemzően magas a részvételi arányuk. Mivel fejlődése gyors a kétéveseket már versenyeztetik.
A dióspusztai ménest 1912-ben Jaross Sándor alapította, aki a lóversenyzés körében elsősorban arról volt híres, hogy nagy összegű fogadásaival félelmetes ellenfele volt a bukmékereknek, ám egy nagy adóssága miatt kénytelen volt eladni lesvári ménesét, amelyet tőle báró Springer Gusztáv vásárolt meg, és a magyar telivértenyésztés meghatározó ménesévé emelte – olvasható a kezdetekről szóló leírásban. Így a Dióspuszta megalapítását, elsősorban jól átgondolt üzleti szempontok vezérelték. Akkor még működött az Esterházy Miklós által életre hívott tatai idomítótelep. Dióspuszta Tata mellett, a Bécset Budapesttel összekötő út mellett feküdt, és a Kisbéri Állami Ménes is elérhető közelségben volt, ahol kiemelkedő angol telivér mének álltak a magántenyésztők rendelkezésére.
Imperiálról a lovakat nem ismerők is hallottak
1947. őszén államosították a ménest, először a Honvédség, majd a Földművelésügyi Minisztérium vette át a vezetést. Dióspusztán született az első, már a világháború után belföldön nevelt Magyar Derby-nyerő telivér, Szaladin (pej mén, szül. 1948.), aki 1951-ben hódította el a kékszalagot.
A ménes eddigi történetének kiemelkedő utolsó örökítője, sikereinek kovácsa Imperiál volt. Az 1968-ban Dióspusztán született Isztopirin (pej mén, apja: Imperiál, anyja: Tabletta) pedig már kétévesen bizonyította kiemelkedő képességét a Zukunfts-Rennen megnyerésével. Ezt később igazolta az 1971-es Magyar Derby, majd Berlin – Hoppegartenben az NDK Államtanácsa elnökének díjáért kiírt verseny megnyerésével.
Napjainkban is nagyon fontos szerepe van ennek a ménesnek, hiszen Dióspuszta a hazai angol telivér tenyésztés utolsó bástyája, a kistenyésztők támogatásában és a hazai tenyésztési irányok kitűzésében meghatározó jelentőségű. A lóállomány tekintetében az állami ménes a legnagyobb hazai szereplő. Feladatunk a versenylovak tenyésztése, versenyeztetése és a magántulajdonban lévő kancák panziós kiszolgálása.
A ménes évről évre 40-45 saját kancával tenyészt. Jelenleg már a tenyészkancák 70%-a import, amelyek nyugat-európai színvonalú pedigrével rendelkeznek. A saját csikólétszám általában évi 28-30. Elsősorban a budapesti galoppversenyek számára tenyésztenek kiváló genetikai hátterű lovakat.
