Back to top

Lovaskocsival az arborétumban

A Bábolnai Arborétumot még 1965-ben létesítették. A 60-as évek elején, dr. Burgert Róbert kezdeményezésére kezdték meg az ültetést e gyűjteményes kertben, aminek helyén egykor szántóföld volt. Az állomány mára igen látványos méretű lett korából adódóan. A 33. Bábolnai Gazdanapok ideje alatt is látogatható volt az arborétum, méghozzá lovaskocsival.

Nagy, árnyas fák alatt vezet az út a vadállatokat bemutató részig. Itt barátságos dámok csapata és egy vaddisznó jön elő, azt várva, hogy a látogatóktól valami zöldtakarmány bejut a karámokba.

Az arborétum kellemes kikapcsolódást kínál minden érdeklődőnek, szabadon és ingyenesen látogatható.

arboretum_szombat_mm_07.jpg

Röfi nem akart mosolyogni...
Fotó: Mile Máté
A sétákra kialakított utak körül 335 lombos, 156 örökzöld-, és cserjefajban gyönyörködhetünk, melyek telepítését azzal a céllal kezdték, hogy a minél több fajtájú, alakú és változatú növény egy kulturált és esztétikus zöldövezetet hozzon létre.

arboretum_szombat_mm_11.jpg

A dámok már barátságosabban néztek...
Fotó: Mile Máté
A Bábolnai arborétum és állatpark különlegessége, Európa egyedülálló látványossága a Híres
Lovak Emlékhelye, ami a világhírű bábolnai arab ménes leghíresebb lovainak
– nagyobb része arab telivér és shagya arab – állít emléket. Mivel Bábolnához tartozik Dióspuszta is, ahol angol telivéreket tenyésztenek, ezért az emlékparkban angol telivérek sírhalmai is helyet kaptak. 18 emlékdombon erdélyi mintával díszített kopjafás sírhalmok és márványtáblák emlékeztetnek 54 lóra. Az állatok sírjai hármas csoportokban helyezkednek el az örökzöldek és a hatalmas fák lombjai között. A márványtáblán az állatok neve, valamint születésük és haláluk ideje is olvasható.

arboretum_szombat_mm_01.jpg

A júdásfa különlegessége, hogy kauliflor növény
Fotó: Mile Máté
A növények közül érdemes megemlíteni a bejárat mellett található júdásfát (Cercis siliquastrum) melynek különlegessége hogy kauliflor növény, azaz a virágok és később a termések közvetlenül a törzsön és a vastagabb ágakon jelennek meg. A tiszafa (Taxus baccata) piros termései is már beérettek így szeptember közepére.

A színes magköpeny nagyon ízletes, ám a benne levő magot véletlenül sem szabad lenyelni, mint ahogy a növény többi részét sem, mert minden része mérgező, a piros magköpenyt leszámítva.

Az aljnövényzetben sokféle lágyszárú most tartja nyár végi másodvirágzását, így a fehér hólyagos habszegfű és a kék mezei katáng is nyílok még a fék közötti naposabb részeken. Foltokban megtalálhatjuk a szagos müge csoportjait, mely kiváló gyógynövény, emellett pedig botanikai érdekesség, hisz ilyen szabályos örvös levélállással kevés növény büszkélkedhet…

arboretum_szombat_mm_02.jpg

A tiszafának a piros magköpenyén kívül minden része mérgező
Fotó: Mile Máté

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Mesél a besenyői erdő

A SEFAG Zrt. Sziágyi Erdészeti Erdei Iskoláját az elsők között alakították ki hazánkban. A Sziágyon eltöltött napok megalapozzák a fiatalok természetismeretét, természetszeretetét, fejlesztik környezettudatosságukat, -érzékenységüket. A Nagyatád térségében, a somogyi erdő rengetegében működő erdei iskola minősített programjaihoz szorosan kapcsolódik a közeli tanösvényhálózat.

Negyedmilliós szépség a múltból

A Mecsek egyik legféltettebb lágyszárú növénye napjainkra szinte csak ezen a vidéken virágzik, kialakulása régmúltba eredeztethető, ugyanis átvészelte a jégkorszakot. A faj fennmaradásának feltétele az előhelyének dinamikus védelme.

Lángba borult erdők

Biztos, hogy elfújtam a gyertyát? Szalonnasütés után elég vizet öntöttem a tűzre? Bezártam jól a kályha ajtaját? Bizonyára a kedves olvasókban is felmerültek ilyen és ehhez hasonló kérdések. Otthonunkban az esetek többségében a saját odafigyelésünkön múlik, hogy „meleg helyzetbe” kerülünk-e vagy sem. De nemcsak a lakásaink válhatnak a tűz martalékává, hanem a természeti környezet is!

Rejtelmes sziget

Verne Gyula se kívánhatna ideálisabb helyszínt egy titokzatos hős számára, mint a rejtett, ám könnyen elérhető, a főutakhoz közeli terület.

Áttelelők veteményezése

Bár az ősz a zöldségfajok nagy részénél a termények betakarításának az időszaka, sokukat augusztus végétől október végéig (esetleg november közepéig) már vetjük vagy ültetjük a következő évi terméshez. Az őszi vetés célja elsősorban a következő tavaszi-nyári korai szedés lehetősége, vagy az, hogy a hosszú tenyészidejű növények jobb terméshozamot érjenek el.

Kertészeti Kisokos – Fontos kerti teendők a tél beköszönte előtt

Legtöbbünknek az idei nyár nem a nagy jövés menésről szólt, éppen ezért nyugodt szívvel ajánljuk bárkinek, hogy vesse bele magát a kerti munkákba – épp itt van az ideje! Az aktív pihenés jegyében most meg tudjuk alapozni kertünk vagy veteményesünk következő hónapjait, hogy minden növény számára a lehető legkönnyebben menjen a telelés.

Rózsakert Bálint György emlékére

Bálint György, az ország kertészének kedvenc rózsáiból alakítottak ki emlékkertet a Károlyi kastélyban, Fehérvárcsurgón, amelyet a 16. Európai Dísznövény és Kertművészeti napokon avattak fel.

Vörös vércse - Adjunk otthont nekik!

Nézzük, milyen módszerek állnak azoknak a rendelkezésére, akik szeretnék a vegyszermentes, környezetkímélő rágcsálóirtóként hasznosítható ragadozó madarakat a területükre vonzani, esetleg folyamatosan ott is tartani.

Selyemakác: a kedvelt díszfa gyógynövény is

A perzsa selyemakácot (Albizia julibrissin) egyre több kertben ültetetik díszfaként. Ennek oka, hogy viszonylag gyorsan látványos méretűvé nő, de utána növekedési üteme lassul és sokára növi ki a kertet. Lombozata is látványos, ám virágzási időben még szebb, ráadásul virágai több hullámban nyílnak így a virágpompája júniustól szeptember végéig is tarthat.

Bajban az európai burgonyapiac

Előrejelzések szerint az európai burgonyatermés nagyobb lesz, mint az elmúlt évben, de nincs egyensúly a kereslet és a kínálat között. Még a tavalyi készletek egy része is a raktárakban van.