Back to top

Az ágazat távlati elképzelései és tisztújítás a MÁSz-nál

Európában másodikként hazánkban alakult meg elismert juh- és kecskeágazati szakmaközi szervezet. Várhatóan jövő decemberig a sertés-és a húsmarha ágazatban is összefognak az ágazat szereplői termelőktől a feldolgozókig és megalakítják a szakmaközi szervezetet – hangzott el a Magyar Állattenyésztők Szövetsége tisztújító küldöttközgyűlésén, amelyen részt vett Nagy István agrárminiszter is.

Fotó: AM/Pelsőczi Csaba
Az ágazati érdekképviseleti szervezet elnöke köszöntőjében először is megköszönte a tárca tavaszi gyors intézkedéscsomagját, amely segített abban, hogy nem állt le a takarmány-, tej és juhszálítás, így nem kerültek a termelők kilátástalan helyzetbe.

Zászlós Tibor kijelentette, továbbra is céljuk, hogy a gondokat a súlyuknak megfelelően kezeljék, és nem fognak megvalósíthatatlan javaslatokat tenni a minisztériumnak. A húsmarha- és sertéságazatban megalakítandó szakmaközi szervezetekről szólva kijelentette, az egyes állattenyésztő ágazatok az eddiginél is hatékonyabban tudják majd érdekeiket érvényesíteni. Emellett tartják magukat ahhoz az elvhez, hogy csak az egységes vélemény kialakítása után fordulnak bármiféle segítségért a szaktárcához.

Az elnök több területen kérte a miniszter, illetve a minisztérium segítségét: szeretnék, ha Kaposváron egy az állattenyésztést segítő genetikai laboratórium létesülne, kérik, hogy segítsék az állattenyésztőket kijutni az úgynevezett Kárpát-medencei gazdasági térbe, illetve, ha szükséges, a jelenlegi 50 milliárd forintos keretösszegen felül is segítsék támogatásokkal az innovatív beruházásokat.

Fotó: AM/Pelsőczi Csaba
Nagy István agrárminiszter beszédében hangsúlyozta, amennyiben a MÁSz közössége egyetértésre jut valamely, az ágazatot érintő helyzet, probléma kezelésének módjában, azt a minisztérium elfogadja és hivatalos álláspontként képviseli, és természetesen felajánlotta segítségét a kompromisszumok ágazati vélemény kialakításában is.

A miniszter beszédében emlékeztetett arra, hogy a koronavírus-járvány hatásainak kezelésére és a károk ellensúlyozására a kormány tavasszal intézkedéscsomagot dolgozott ki. A Nemzeti Élelmiszergazdasági Válságkezelő Program keretében a kabinet 25 milliárd forintnyi többletforrást biztosított az agrártárca számára a Gazdaságvédelmi Alapból.

Nagy István kiemelte, több mint 800 lótenyésztő nyújtott be támogatási kérelmet kancák vemhesítése után, ezért a nagy érdeklődésre és a visszaosztás elkerülése érdekében 320 millió forintra növelik a nekik jutó összeget. Hozzátette: az anyatehenet tartó 6600 gazda számára az igények alapján több mint 800 millió forintot, a tejhasznú tehenek után 1,7 milliárd forintot, az anyajuhok után pedig mintegy 900 millió forintot fizetnek ki az állattartóknak. Az ősz folyamán összesen 35 ezer gazdálkodó számára nyújtanak segítséget ezek a rendkívüli támogatások.

A tárcavezető kitért arra is, hogy az Európai Unió 2014-2020-as költségvetési időszakában kiemelt figyelmet fordított a minisztérium az állattartó gazdaságok versenyképességének javítására, az állattartó ágazat fejlesztésére, amely célok megvalósításában a Vidékfejlesztési program számos pályázati konstrukciója segítette a gazdákat. A támogatott kérelmek száma meghaladja az 1600-at, a lekötött támogatási összeg pedig a 109 milliárd forintot, amelyből csaknem 49 milliárd forintot már meg is kaptak az állattartók a beruházási projektek kapcsán.

Támogatással megvalósult állattartótelep-fejlesztés A Tekeresvölgyi Családi Birtokon
Fotó: Csatlós Norbert
Hangsúlyozta: az ágazat szempontjából kiemelten fontos, hogy a fejlesztéseken felül az őshonos és veszélyeztetett állatfajták fennmaradását is segítsék. Ugyancsak kiemelendő a tejágazat számára nyújtott állatjóléti támogatás, amely összesen több mint 51 milliárd forinttal járul hozzá a tejtermelő szarvasmarha, valamint a juh- és kecske ágazat megfelelő működtetéséhez - tette hozzá a miniszter. Kifejtette: 50 milliárd forint keretösszeggel új pályázati felhívás jelent meg az állattartó telepek fejlesztésének támogatása érdekében augusztus 29-én. A kérelmek benyújtására október 1-jétől lesz lehetőség. Nagy István arról is beszélt, hogy a Vidékfejlesztési program keretében eddig 1439 milliárd forint kifizetésére vállaltak kötelezettséget. A benyújtott, támogatott kérelmek száma mintegy 200 ezer, és eddig már több mint 734 milliárd forint kifizetése megtörtént.

A következő hétéves KAP kapcsán Nagy István kiemelte, a tárgyalások során mindent megtesznek annak érdekében, hogy megvédjék a belső piacot, és az európai mezőgazdasági termelőket ugyanazzal a mércével mérjék, mint az Európán kívüli, úgynevezett 3. országbélieket. Így kerülhető el, hogy az előállítási árnál olcsóbb, silány minőségű élelmiszer árassza ez az európai országok élelmiszerüzleteit.

Mindemellett kiemelte a húsfogyasztás-ellenes lobbi tevékenységét, amely ellen véleménye szerint egy a valós helyzetet bemutató, tudományos tényeket, adatokat ismerő és propagáló civil szervezet megalakításával tudnának a húságazati szereplők védekezni.

Fotó: AM/Pelsőczi Csaba
A küldöttközgyűlés második felében átadták Magyar Állattenyésztésért díjat Dr. Baltay Mihálynak, akinek „tevékenysége a magyar állattenyésztés, ezen belül a sertéstenyésztés területén, hosszútávon meghatározó volt és a mai napig érezteti hatását”.

Az ünnepi pillanatok után megválasztották a szervezet új tisztségviselőit:

a szervezet elnöke továbbra is Zászlós Tibor, a társelnökök pedig Haál Gábor és ifj. Csomai Géza.
Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu/AM

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Ezek a kerti növények jelentenek halálos veszélyt házi kedvenceire

Javában zajlik a nyári szezon, nyílnak a szebbnél szebb virágok a kertekben. Bár szépek, néhány nyári virág veszélyes a háziállatokra. Következésképpen a tulajdonosoknak óvatosnak kell lenniük, hogy milyen növényeket ültetnek a kertbe.

A kutyák felismerik, ha hazudnak nekik

Hamarabb utolérik a hazug embert, mint a sánta kutyát - tartja a mondás. Ráadásul úgy tűnik, a kutyák is tisztában vannak ezzel: képesek felismerni, ha direkt hazudnak nekik az emberek.

Biodiverz zöldtető Budapesten

Dezsényi Péter, a Zöldtető és Zöldfal Építők Országos Szövetségének elnöke a Makeosz szervezésében szakmai bejárást tartott az IKEA áruház tetőkertjének megtekintésére. Ez volt az első igazán biodiverz, extenzív, öntözés nélküli zöldtető egész Magyarországon, ezért nagyon jó viszonyítási pont a szakemberek számára.

Vácduka lesz a Nemzeti Vágta előfutamainak következő állomása

Július 31-én, szombaton Vácdukán mérkőznek meg egymással a legjobb helyi lovasok a budapesti Nemzeti Vágtán való indulás jogáért. A település már másodszorra rendez Elővágtát.

Videósorozattal is segíti a NAK a pályázati források sikeres lehívását

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara videósorozatot indított, amely a Vidékfejlesztési Program pályázati lehetőségeit mutatja be. A tájékoztatók sok tízezer gazdálkodónak segítenek abban, hogy sikeresen hozzájussanak a jelentős mértékű forrásokhoz.

Marhajó párbaj – Aberdeen Angus vs. Murrey Grey

A hazánkban kevésbé ismert Murrey Grey alternatívája lehet a világ legnépszerűbb húsmarhafajtának, az Aberdeen Angusnak - ez derül ki egy friss kutatásból, amelyben a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem kutatói is részt vettek. Az eredmények alapján a két fajta között csak színben mutatkozott markáns eltérés. A Murray Grey ezüstös külseje miatt nagyobb hőtűrő képességgel rendelkezik, ez a fajta tehát válasz lehet a klímaváltozásra a korszerű húsmarhatenyésztésben.

Drágulnak az élelmiszerárak

A Takarékbank július 28-án megtartotta szokásos negyedéves AgrárTrend Index elemzői háttérbeszélgetését. A hitelintézet adatai alapján tovább javultak a magyar agrárium kilátásai, az indexértékek kismértékben megint emelkedtek a második negyedévben. A piaci szereplők helyzete főként a baromfi, a szőlő-bor és a szántóföldi növénytermesztés termékpályákon javult.

Elvesznek a marhák alkalmazkodásához szükséges genetikai információk

A szarvasmarhákat vizsgálva amerikai kutatók bizonyítékokat találtak rá, hogy a különböző környezeti tényezőkhöz való alkalmazkodóképességüket vesztik el a jószágok. Ennek oka, hogy az állattartók számára nem áll rendelkezésre a tenyésztésnél hasznos genetikai információ, melyből kiderülhet, képes-e például a nagy tengerszint feletti magassághoz alkalmazkodni egy adott jószág.

Napenergiával működő takarmányozó robot

Közösen fejlesztett napenergiát hasznosító elektromos takarmányozó robotot a Lemmer Fullwood az osztrák Hetwin céggel.

Többletforrásban részesülnek az állattartók

A magas takarmányárak okozta rendkívüli gazdasági helyzetre tekintettel az Agrárminisztérium kezdeményezésére a kormány 4,4 milliárd forint többletforrást biztosít az állattartók számára – közölte Nagy István tárcavezető.