Back to top

Az ágazat távlati elképzelései és tisztújítás a MÁSz-nál

Európában másodikként hazánkban alakult meg elismert juh- és kecskeágazati szakmaközi szervezet. Várhatóan jövő decemberig a sertés-és a húsmarha ágazatban is összefognak az ágazat szereplői termelőktől a feldolgozókig és megalakítják a szakmaközi szervezetet – hangzott el a Magyar Állattenyésztők Szövetsége tisztújító küldöttközgyűlésén, amelyen részt vett Nagy István agrárminiszter is.

Fotó: AM/Pelsőczi Csaba
Az ágazati érdekképviseleti szervezet elnöke köszöntőjében először is megköszönte a tárca tavaszi gyors intézkedéscsomagját, amely segített abban, hogy nem állt le a takarmány-, tej és juhszálítás, így nem kerültek a termelők kilátástalan helyzetbe.

Zászlós Tibor kijelentette, továbbra is céljuk, hogy a gondokat a súlyuknak megfelelően kezeljék, és nem fognak megvalósíthatatlan javaslatokat tenni a minisztériumnak. A húsmarha- és sertéságazatban megalakítandó szakmaközi szervezetekről szólva kijelentette, az egyes állattenyésztő ágazatok az eddiginél is hatékonyabban tudják majd érdekeiket érvényesíteni. Emellett tartják magukat ahhoz az elvhez, hogy csak az egységes vélemény kialakítása után fordulnak bármiféle segítségért a szaktárcához.

Az elnök több területen kérte a miniszter, illetve a minisztérium segítségét: szeretnék, ha Kaposváron egy az állattenyésztést segítő genetikai laboratórium létesülne, kérik, hogy segítsék az állattenyésztőket kijutni az úgynevezett Kárpát-medencei gazdasági térbe, illetve, ha szükséges, a jelenlegi 50 milliárd forintos keretösszegen felül is segítsék támogatásokkal az innovatív beruházásokat.

Fotó: AM/Pelsőczi Csaba
Nagy István agrárminiszter beszédében hangsúlyozta, amennyiben a MÁSz közössége egyetértésre jut valamely, az ágazatot érintő helyzet, probléma kezelésének módjában, azt a minisztérium elfogadja és hivatalos álláspontként képviseli, és természetesen felajánlotta segítségét a kompromisszumok ágazati vélemény kialakításában is.

A miniszter beszédében emlékeztetett arra, hogy a koronavírus-járvány hatásainak kezelésére és a károk ellensúlyozására a kormány tavasszal intézkedéscsomagot dolgozott ki. A Nemzeti Élelmiszergazdasági Válságkezelő Program keretében a kabinet 25 milliárd forintnyi többletforrást biztosított az agrártárca számára a Gazdaságvédelmi Alapból.

Nagy István kiemelte, több mint 800 lótenyésztő nyújtott be támogatási kérelmet kancák vemhesítése után, ezért a nagy érdeklődésre és a visszaosztás elkerülése érdekében 320 millió forintra növelik a nekik jutó összeget. Hozzátette: az anyatehenet tartó 6600 gazda számára az igények alapján több mint 800 millió forintot, a tejhasznú tehenek után 1,7 milliárd forintot, az anyajuhok után pedig mintegy 900 millió forintot fizetnek ki az állattartóknak. Az ősz folyamán összesen 35 ezer gazdálkodó számára nyújtanak segítséget ezek a rendkívüli támogatások.

A tárcavezető kitért arra is, hogy az Európai Unió 2014-2020-as költségvetési időszakában kiemelt figyelmet fordított a minisztérium az állattartó gazdaságok versenyképességének javítására, az állattartó ágazat fejlesztésére, amely célok megvalósításában a Vidékfejlesztési program számos pályázati konstrukciója segítette a gazdákat. A támogatott kérelmek száma meghaladja az 1600-at, a lekötött támogatási összeg pedig a 109 milliárd forintot, amelyből csaknem 49 milliárd forintot már meg is kaptak az állattartók a beruházási projektek kapcsán.

Támogatással megvalósult állattartótelep-fejlesztés A Tekeresvölgyi Családi Birtokon
Fotó: Csatlós Norbert
Hangsúlyozta: az ágazat szempontjából kiemelten fontos, hogy a fejlesztéseken felül az őshonos és veszélyeztetett állatfajták fennmaradását is segítsék. Ugyancsak kiemelendő a tejágazat számára nyújtott állatjóléti támogatás, amely összesen több mint 51 milliárd forinttal járul hozzá a tejtermelő szarvasmarha, valamint a juh- és kecske ágazat megfelelő működtetéséhez - tette hozzá a miniszter. Kifejtette: 50 milliárd forint keretösszeggel új pályázati felhívás jelent meg az állattartó telepek fejlesztésének támogatása érdekében augusztus 29-én. A kérelmek benyújtására október 1-jétől lesz lehetőség. Nagy István arról is beszélt, hogy a Vidékfejlesztési program keretében eddig 1439 milliárd forint kifizetésére vállaltak kötelezettséget. A benyújtott, támogatott kérelmek száma mintegy 200 ezer, és eddig már több mint 734 milliárd forint kifizetése megtörtént.

A következő hétéves KAP kapcsán Nagy István kiemelte, a tárgyalások során mindent megtesznek annak érdekében, hogy megvédjék a belső piacot, és az európai mezőgazdasági termelőket ugyanazzal a mércével mérjék, mint az Európán kívüli, úgynevezett 3. országbélieket. Így kerülhető el, hogy az előállítási árnál olcsóbb, silány minőségű élelmiszer árassza ez az európai országok élelmiszerüzleteit.

Mindemellett kiemelte a húsfogyasztás-ellenes lobbi tevékenységét, amely ellen véleménye szerint egy a valós helyzetet bemutató, tudományos tényeket, adatokat ismerő és propagáló civil szervezet megalakításával tudnának a húságazati szereplők védekezni.

Fotó: AM/Pelsőczi Csaba
A küldöttközgyűlés második felében átadták Magyar Állattenyésztésért díjat Dr. Baltay Mihálynak, akinek „tevékenysége a magyar állattenyésztés, ezen belül a sertéstenyésztés területén, hosszútávon meghatározó volt és a mai napig érezteti hatását”.

Az ünnepi pillanatok után megválasztották a szervezet új tisztségviselőit:

a szervezet elnöke továbbra is Zászlós Tibor, a társelnökök pedig Haál Gábor és ifj. Csomai Géza.
Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu/AM

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Hogyan csökkenthető az anti­bio­tikum-rezisztencia?

A WHO határozottan javasolja a gyógyászatilag fontos antibiotikumok használatának csökkentését az élelmiszertermelésre tenyésztett állatok esetében, beleértve az ilyen antibiotikumoknak az állatok növekedésének gyorsítására és diagnózis nélküli betegségmegelőzésre való teljes tiltását.

Miniszteri egyetértés az állatjólét finanszírozásáról

A 16 szövetségi tartomány agrárminiszterei augusztus végén tartott tanácskozásukon elvi megállapodást kötöttek arról, hogy a német gazdák részesüljenek megfelelő pénzügyi támogatásban az állattartás feltételeinek javítását segítő átépítések elvégzéséhez, és meg kell teremteni az ahhoz szükséges finanszírozás intézményrendszerét.

Ünnepélyes keretek között megnyitott az új Kis-Balaton Látogatóközpont

Mintegy 1,2 milliárd forintból épült meg Fenékpusztán a Kis-Balatont bemutató kiállítási tér. A Kis-Balaton Látogatóközpont kialakításának keretében már tavaly megújult a Diás-szigeten a Fekete István Emlékhely, a most átadott beruházás pedig modern, 21. századi módon mutatja be a nagy jelentőségű, fokozottan védett nemzeti parki tájegység értékeit.

Egy bűnszervezett 500 millió forint értékű EU-s támogatást tulajdonított el

Több mint száz vádlott ellen emelt vádat a főügyészség költségvetési csalás bűntette miatt, az elsőfokú ítéletben a bíróság több terheltet súlyos, letöltendő szabadságvesztésre ítélt, közölte a Fővárosi Főügyészség hétfőn.

Génszerkesztés a hatékonyabb élelmiszertermelésért

Amerikai és brit kutatók a világon elsőként hoztak létre olyan génszerkesztett hím állatokat, amelyek spermájának felhasználásával a betegségeknek jobban ellenálló és magasabb húsminőséget biztosító állatok születhetnének, ami hatékonyabbá tehetné az élelmiszertermelést.

Stabilan emelkednek a fogyasztói árak is

Fennmaradt a mezőgazdasági termékek árának emelkedő trendje – derül ki a KSH első féléves adataiból. Az agrár-, az élelmiszeripari és a fogyasztói árak közül az utóbbiak emelkedtek a legnagyobb mértékben.

Megszülettek az ország első „lombikborjai”, Campus Cili, Campus Csongor és Campus Csanád

Országosan egyedülálló tudományos sikert értek el a Szent István Egyetem Kaposvári Campus Embrió-átültető Központjának munkatársai. A létesítményben – az országban elsőként – sikerült élő szarvasmarhából petesejtleszívással, laboratóriumi körülmények között végrehajtott termékenyítéssel „lombikborjakat” létrehozni.

Korszerű takarmánykeverő épült Baranyában

Több mint egymilliárd forintos beruházással új takarmánykeverő üzemet létesített a növénytermesztéssel, takarmánygyártással és állattenyésztéssel foglalkozó Palotabozsoki Zrt. a Baranya megyei Véménden.

Célegyenesbe fordultak a KAP reform tárgyalásai Brüsszelben

A Tanács elnökségét ellátó Németország célja, hogy a tagállamok októberben elfogadják a tanács álláspontját a Közös Agrárpolitika új szabályrendszeréről. A megállapodást előkészítendő az uniós mezőgazdasági miniszterek a legfontosabb fennmaradó vitás kérdéseket vitatták meg szeptember 21-i brüsszeli ülésükön.

Kukoricabemutató Kiszomboron

A szegedi Gabonakutató Nonprofit Kft. őszi fajtabemutatóját idén szeptember 9-én tartották Kiszomboron. Úgy döntöttek, hogy idén is megszervezik a korábbi években megszokott kukorica-, szója-, napraforgó- és cirokismertetőt, azaz a bemutatót tanácskozással kötötték egybe.