Back to top

Dimény Zoltán 1960-2020

Ismét gyászol az agrárújságírás. Hatvan évesen elment Dimény Zoltán, aki életének felét ennek az életpályának szentelte.

Dimény Zoltán (1960-2020)
Székelyudvarhelyen, 1960. április 13-án született, családja egy kis faluban, Homoródabásfalván élt. Székelyföldi iskolái után, 1985-ben Kolozsváron szerzett gépészmérnöki diplomát. Öt évig gépállomásokon dolgozott, majd miután feleségével Magyarországra települtek, a Gödöllői Műszaki Intézetben kapott állást. Ezután kezdődött újságíró élete. Feleségét, Fodor Enikőt a kolozsvári egyetemen ismerte meg, három gyermekük született, András (1994), Zsuzsanna (1996) és Júlia (2003). Újságíróként dolgozott a Gazda című lapnál, a Duna és az Echo Tévénél, a Közmédia televíziós és rádiós részlegénél, a marosvásárhelyi Erdély Tv-nél. Különféle intézményeknél és cégeknél kommunikációs feladatokat vállalt.

Az ember azonban több, mint iskolák, munkahelyek sora.

Majd harminc évvel ezelőtt, 1992 szeptemberében másfél tucat újságíró kereste fel Csoóri Sándort, a Magyarok Világszövetsége elnökét, hogy a néhány hete bejelentett új, az egész nemzethez szóló televízióban egy mezőgazdasági műsort készíthessünk. Úgy mutatkoztunk be, hogy mi valamennyien falusi gyökerű újságírók vagyunk, elkötelezettek a vidék ügye iránt. A találkozó után fél évvel a Duna Televízióban elindult a Gazdakör műsorunk, s vele újságíró pályánk legtartalmasabb és gondtalanabb évtizede. A szerkesztőségnek tagja lett Dimény Zoli is. Az út persze göröngyös volt, sok alkotói és másfajta vitával is terhelt, az irányt a népi írók előttünk és felettünk lebegő példája mutatta.

„Mi másoknál messzebbről jöttünk.” – idézte Fábián Gyula a fiatalabbaknak a nagy elődöket, és mi akkor ezt nagyon találónak éreztük.

Messziről jöttünk, térben, neveltetésben, értékrendben, hitben. Zoli jött térben a legmesszebbről, a Hargita felső régiójából. Többször jártam vele szülőfalujában, Abásfalván, ami zárt, szászos utcái ellenére gyermekkorom Palócföldjére emlékeztetett. Édesanyja aggódva szerető pillantásában felfedeztem anyám tekintetét, az érintetlen köves ősmedrében tovafutó Homoród, a patakban fürdő libák, mezőről hazatérő állatok számomra a már véglegesen elmúlt falusi gyermekévek érzetét keltették.

Néhány év múlva a régi gazdaköri csapat összetartása lazulni kezdett, ritkuló találkozások alkalmával éreztük, hogy a másik változott, s persze sejtettük, hogy mi is. Jó és rossz irányba egyaránt.

Így volt természetes, hiszen változott köröttünk minden, városi környezetünk és gyermekkori falvaink, ifjúságunk mezőgazdaságának világa egyaránt.

A Gazdakör húsz évig fennmaradt, közben, s azóta a régi csapat a felére apadt. A messziről indult utunk most Dimény Zolinál is véget ért. Hosszú, vívódásokkal, szerencsés vagy éppen szerencsétlen próbálkozásokkal teletűzdelt út volt, mint mindannyiunké. Zoli kipróbálta a televíziózás után a rádiós újságírást is, a Hajnaltáj mellett az unitárius egyház havi műsorát is szerkesztette.

Éveken keresztül a Magyar Mezőgazdaság Kiadó munkatársa is volt.

Sokfelé és sokat dolgozott, befolyásos szakmai és politikai ismeretségeket kötött, tartalmas szakmai utazásokon vehetett részt, sokak számára irigyelt életpálya marad mögötte. Kiváló érzéke volt a kapcsolatteremtésre, megérezte a médiapartner szándékát, de éppen a távoli indulás okán soha nem tudott megnyugodni, mindig többet, újat akart, ebben roppant meg az egészsége. Korai halála miatt nyilván még nem foglalkozott az összegzéssel, pedig lett volna mit rögzítenie, és még nagyon sok munka várt volna rá.

Sokat élt, sokfelé hagyott nyomot, sok embernek fog hiányozni Magyarországon és Erdélyben egyaránt. Sorsa a mi sorsunk, távozása intés nekünk. Őrizzük meg emlékét!

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Erdészettörténeti mérföldkő

Az 1920. évi trianoni békediktátum kapcsán az erdészeti szakemberek többségének a példa nélküli területelcsatolások jutnak elsőként az eszébe. Az erdőterület mintegy 85%-át elvesztettük, egyebek között az erdővel borított teljes Kárpát-hegykoszorút a Dévényi-szorostól a Kazán-szorosig.

Állami ösztöndíjas szakokra is lehet még jelentkezni

A normál felvételi eljárás lezárulta után pótfelvételi eljárás keretében is lehet állami ösztöndíjas szakokra jelentkezni a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemre, augusztus 8-án éjfélig. Tavaly 616 hallgató került be pótfelvételivel a jogelőd intézményekbe.

A menetstabilitást is növeli

A mezőgazdasági erőgépek széles körén használt radiál gumiabroncsok zömét műanyag vázszövettel gyártják.

Már lehet pályázni a terménytárolók, szárítók és tisztítók fejlesztésére

A Vidékfejlesztési Programban 50 milliárd forint keretösszeggel meghirdetett terménytárolók, szárítók és tisztítók fejlesztésére augusztus 2-tól lehet pályázni – jelentette ki Nagy István agrárminiszter.

Fonjunk békaszéket!

Amint kákát, egyenes szalmaszálat találok valahol, kibújik belőlem a gyerek és muszáj készítenem egy békaszéket. Néprajzi „kutatásaim” alapján pedig ma már azt is tudom, hogy vizenyős területeken gyakorta készítették a lányok – mondjuk nekem is a Kis-Balaton melletti régi kenderáztatónál mutatta meg a készítését a nagymamám.

A legjobb promóció a minőség

A legutóbbi romániai parlamenti választások után az RMDSZ is jelölhetett minisztereket, államtitkárokat a kormányba. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkári posztjára Barabasi Antal Szabolcsot jelölte a párt, aki 2003-ban szerzett egyetemi diplomát a Mezőgazdaságtudományi és Állatorvosi Egyetemen, állattenyésztési szakon.

A hulladék nem probléma, hanem lehetőség

A mezőgazdasági fóliahulladék feldolgozásának teljes folyamatát ismertették az érdeklődőkkel július 29-én, a Green Technológia Kft. szakmai napján. A herendi Majolika Parkban egy gyár- és laborlátogatás keretében rávilágítottak a szervezők arra, hogy a hulladék nem szemét, hanem lehetőségként kell tekinteni rá környezetünk megóvásában.

A szójások egyesülete tagokat toboroz

Legutóbb egy Mezőkövesden tartott szántóföldi gépbemutatón hallottunk arról, hogy a Magyar Szója és Fehérjenövény Egyesület szakmaközi szervezetté való alakulását készítik elő, így tagokat toboroznak. Fontos tudni, hogy a fehérjenövények után járó EU-s támogatások alapfeltétele lesz a szakmaközi szervezeti tagság.

A jogviták gyakori okai

Lassan nyolc éve, hogy hatályba lépett az új földtörvény, és ez idő alatt folyamatosan tapasztalható volt az érintettek részéről a kiskapuk keresése, „nyitogatása”. Ezt felismerve a jogalkotónak is lépnie kellett, be kellett zárnia a kiskapukat.

Drágulnak az élelmiszerek

A Takarékbank július 28-án megtartotta szokásos negyedéves AgrárTrend Index elemzői háttérbeszélgetését. A hitelintézet adatai alapján tovább javultak a magyar agrárium kilátásai, az indexértékek kismértékben megint emelkedtek a második negyedévben. A piaci szereplők helyzete főként a baromfi, a szőlő-bor és a szántóföldi növénytermesztés termékpályákon javult.