Back to top

A rekordtermést elvitte a hűvös idő

Változatlanul a koronavírus diktál. Ezt úgy kell értenünk, hogy egy-egy eseményt akár az utolsó pillanatban is lemondanak, ha a helyzetet úgy ítélik meg az illetékesek. A tervek szerint szeptember 2-án tartották volna az idei kukorica-, napraforgó- és szójabemutatót a látóképi kísérleti telepen Debrecenben, de sajnos az egész elmaradt.

Pepó Péter intézetvezető egyetemi tanár ezúton is mindenkitől elnézést kér emiatt. Azok értesítése, akik nem interneten, hanem papíron jelentkeztek be, megoldhatatlannak bizonyult. A másodikai bemutató és tanácskozás elmaradásáról szeptember 1-jén döntöttek, így nekik nem tudtak idejében szólni.

Idén gyakori a kukoricán a kétcsövűség

Pedig Látóképen sem zárt teremben, hanem az isten szabad ege alá tervezték a bemutatót, de a Debreceni Egyetem rektorának döntése szerint így sem volt szabad megtartani. Pedig ha valamikor, hát ebben az évben lett volna mit megmutatni, lett volna min elgondolkozni. Elég fájdalmas lehet egy ilyen döntést megélni azoknak, akik egész évben több ezer hektáros kísérleti parcellákkal bajlódnak, készülve a nagy napra, amikor a kritikus szakmai érdeklődőknek be tudnák mutatni, mit hogyan kell jól, helyesen megcsinálni.

Ennek az alkalomnak a helyettesítésére Pepó Péter professzor a Magyar Mezőgazdaságnak külön bemutatót és tájékoztatót tartott, hogy legalább így közre tudjanak adni valamit a gazdatársadalomnak.

Utólag nézve, szeptember elejéig az időjárás majdnem ideális volt a kukorica, a napraforgó és a szója számára. Majdnem, ám még ezeknek a növényeknek sem voltak tökéletesek az időjárási feltételek, főleg, ha az év első öt hónapjára gondolunk. Nagyon rosszul indult a tavasz. A március, április és május nagy része kifejezetten hűvösnek és aszályosnak bizonyult. Debrecen annyiban szerencsés volt, hogy a kísérleti területre május 11–12-én érkezett minimális csapadék. Május 25-ét követően aztán náluk is úgy alakult minden, mint az ország többi részében: esett, esett, esett. Májusban 60, júniusban 80, júliusban 120, augusztusban pedig 70 milliméter csapadék hullott, viszonylag jó eloszlásban.

Csövenként 16 szemsor, soronként 38 szem – tehát lehetséges a 12-16 tonnás átlagtermés hektáronként

A gondot az okozta 2020-ban, hogy a nyári hőmérséklet szokatlanul hullámzott. Ez júliusra különösen érvényes, amikor a kukorica virágzása és a szemtelítődés idején, ebben az érzékeny időszakban lehűlés szakította meg a szokásos felmelegedést.

Ez úgy zajlott, hogy 7-8 napig 28-30 Celsius-­fokot mutatott a hőmérő, majd következett 4-5 másik nap, amikor 20 Celsius-fok alá süllyedt a legmagasabb napi hőmérséklet.

Ezt a le-fel ugrálást a kukorica nem szereti. Még most is érzékelhető a növényen a hőhiány, és Pepó professzor szerint ez az oka, hogy idén nem érhetünk el rekordtermést.

Szeptember 2-án szinte az összes csövön 16 sort tudtunk megszámolni – máskor 14-16 sor gyakoribb – sőt, idén elvétve előfordult még csövenként 18 szemsor is. Mivel soronként átlagosan 38 (35-40) szem található, akkor ha 80 ezer csővel számolunk hektáronként – 70 ezer tövet vetettek, de gyakori az ikercső –, bizony van okunk a bizakodásra.

A kukorica ezerszemtömege 300–350 gramm között szokott lenni, tehát könnyen kijön a számolásnál hektáronként 12–16 tonna májusi morzsolt.

Mindenesetre, a kukorica fejlődése lemaradást mutat. Egészen augusztus végéig talpig zöld volt a növényállomány, sehol egy leszáradt vagy sárguló levél. Olyannal már találkoztak – például 2018-ban –, hogy augusztus utolsó napjaira a teljes kukoricaállományban kizárólag száraz leveleket lehetett látni. De ebben az évben csak augusztus utolsó három napján gyorsult fel az érés, amikor a napi maximum-hőmérséklet meghaladta a 32–35 Celsius-fokot. Az alsó levelek ekkor kezdtek sárgulni – és még mindig csak a cső alatti levelekről van szó.

A kukoricaszemek vízleadása augusztus 20. után szokott kezdődni, de most ez is késett.

Még a FAO 300-as hibridek is csak 28-30 százalékos szemnedvesség-tartalomnál tartanak. A nyár végi melegben a napi vízleadás el szokta érni a 0,8-1 százalékot, de ha tartósan lehűl az idő, akkor csupán 0,2-0,3 százalék a napi vízveszteség.

A korai és középérésű szóják szeptember elején még haragoszöldek voltak
A kukorica gyomirtása eltolódott az igen korai, a korai és a normál poszt kezelések irányába, és az érés idei kezdetekor bebizonyosodott, hogy ebben az évben hatásos volt ez a fajta gyom­irtás. A mezoparcellás kísérletek mellett már az úgynevezett kitöltőterületeken is tudják alkalmazni a precíziós termesztéstechnológia néhány elemét, így végzik a talajművelést, a táp­anyagellátást és a növényvédelmet.

Arra is készültek, hogy az idén bevezetik a precíziós öntözést, de a kapásoknál egyszer sem kellett beindítani az öntö­zőgépeket ebben az évben.

A látóképi kísérleti telepen 51 kukoricahibridet vizsgálnak fajta-összehasonlító kísérletben, köztük a világ legismertebb nemesítőházainak hibridjeit (összesen kilencet, de természetesen megtalálhatók itt a martonvásári és a szegedi kukoricahibridek is). Általában a FAO 200-as éréscsoport végétől a FAO 500-as éréscsoport elejéig vizsgálják hibrideket, és most mind nagyon szépek és ígéretesek. Pepó Péter egyelőre szubjektívnek tekinthető megjegyzése ez volt: az éréscsoportokon belül alig van eltérés a hibridek terméshozamában.

A kukorica tenyészidőszaka egyelőre 2 hetes késésben van, de a szója még ennél is többel, 2,5 héttel maradt le a szokásos fejlődési ütemétől.

Szójából idén 16 fajtát vizsgálnak, köztük szegedi és bólyi előállításúakat.

A fajtakísérlet mellett termesztéstechnológiai vizsgálatot is végeznek, amiben a tápanyag mellett ettől az évtől a meszezés hatását is nézik. A szóját évente általában 4 x 25 milliméter vízzel öntözik Látóképen, de idén erre sem volt szükség.

A Boglár igen korai fajta, de most még szeptember elején is csak ennek a levelei sárgultak meg

A szója-tartamkísérlet 1983 óta zajlik. Ebben az évben bevezették a talajmeszezést, tavasszal 6 tonna kalcium-karbonát hatóanyagot juttattak ki hektáronként. Ugyancsak Pepó professzor gyakorlott szemre alapozott megállapítása, hogy csernozjom talajon ennek nincs túl nagy jelentősége.

A szója idén a szokásosnál jóval később kelt és nagyon sokáig elült a növény. Az első két hónapban alig nőtt valamit, csupán 20-25 centimétert mutatott. Majd jöttek a nagy esők, amitől megindult a növekedése. Ennek ellenére a fenológiai lemaradása változatlanul 2,5 hetes, aminek következtében még a legkorábbi fajtáknál is csupán szeptember elején kezdődött a levelek leszáradása.

A júniusi-júliusi kedvezően csapadékos időjárás hatására 15 hüvelyemelet alakult ki egy-egy szójaszálon, egy-egy hüvelyben pedig három-három mag.

Ez nagyon ígéretes, hiszen a korábbi években egyetlen hüvelyt regisztrálhattak hüvelyemeletenként, ebben az évben viszont három-négyet.

Szójánál a kulcskérdés – és a legnagyobb gond – a gyomosodás, illetve a megfelelő gyomirtás. Látókép tanúsága szerint ez igen jól sikerült az idén. Csakhogy a zöldítésben nem fogadják el az olyan szóját, amit vegyszerrel kezeltek. Gazdaszemmel nézve ez bizony igen furcsa, mert lehetetlen helyzetbe hozza nemcsak a termelőket, hanem magát a szóját is. Mindenesetre, az utóbbi években hektáronként 4-5 tonnás hozamok születtek a kísérletekben, és most szeptember elején már biztosan lehet arra fogadni, hogy az idén hektáronkénti 5-5,5 tonnát mérhetnek Látóképen.

Napraforgó toptermesztésben: most 6 tonnát ígér
Napraforgóból 35 hibridet vizsgálnak a fajtakísérletben, és a nemzetközileg ismertek mellett a szegedi kínálat is megtalálható köztük. Az aszályos idő miatt ennek a kelése is nagyon vontatott lett, de még veszedelmesebb volt erre a növényre a rengeteg kártevő, főleg a talajlakók, a barkók, és a nyulak is. A napraforgó hagyományos termesztéstechnológiájából a pre gyomirtás az aszály miatt nem működött, a poszt kezelések viszont mind sikeresnek bizonyultak. Ez a pulzáros és az IMI-technológiákra egyaránt érvényes.

A betegségek nagyon későn jelentek meg a napraforgón, olyannyira, hogy Pepó Péter nem is emlékszik hasonlóra a saját praxisából.

Augusztus elején mutatkoztak a legelső tünetek, pedig, mint tudjuk, nagyon nedves volt ez a nyár, tehát oka és tere is lett volna a fertőződésnek. Augusztus eleje óta kétszer védekeztek az állományban, és az alternáriás levélszáradás még így is nagyon masszívan éreztette a hatását. A fehérpenész, a fóma és a fomopszisz augusztus második felében jelent meg, de ebben a tekintetben most még egészségesnek látszik napraforgó. A tenyészidőszakban 1,5 hetes lemaradást tapasztalnak a tavalyihoz képest.

A pre gyomirtás az aszály miatt nem működött

A napraforgó-kísérletben új toptechnológiai vizsgálatot állítottak be Látóképen. A top ebben az esetben azt jelenti, hogy a tápanyagot megosztva, ősszel és tavasszal juttatták ki, külön talajfertőtlenítést végeztek, és az IMI-gyomirtás mellett az alapkezelésben bórt és magnéziumot juttattak ki. Ezt háromszori levéltrágyázás követte a kifejlett növényben, majd fungicides állománykezelés 10 leveles, csillagbimbós és virágzás végi állapotban.

Ez a toptechnológia mintegy 30 százalékos többletköltséggel járt – ugyanakkor a szokásos 3 tonna helyett hektáronként 6 tonnát tud adni a napraforgó.

Csodákra képes ez a növény. Pepó Péter professzor emlékeztetett rá, hogy 5 évvel ezelőtt még azt javasolta, célozzuk meg a hektáronkénti 3 tonnát – és az 5-ből 4 évben ennyi is lett az országos átlag. Most, amikor már hektáronként 6 tonnás termést vizionál, továbbra is lát rá esélyt, hogy az előírt termesztéstechnológia betartásával ez is záros határidőn belül megvalósuljon.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2020/38 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Zöldítő vetőmagvak kivitelre

Szolid termelési költség, megsüvegelésre méltó árbevétel – röviden így jellemezhetnénk a Multi Mag Debrecen Kft. által exportcélra termeltetett aprómagvakat. Ebben az évben összesen 3200 hektárt integrált a cég, nem kevesebb, mint 126 termelővel voltak szerződéses kapcsolatban.

Mulcsozás égetés helyett – Növényvédelmi előrejelzés 44. hét

Az év során, de különösen most bőséges mennyiségű növényi hulladék keletkezik a kertekben. Régen ennek nagyját elégették, most viszont más, sokkal praktikusabb megoldásokat kell találni. A legegyszerűbb hulladékkezelő cégre bízni, de hasznosabb és környezettudatosabb lehetőség a helyben keletkezett hulladék mulcsként való felhasználása.

Kukoricaszemle zárt kapuk mögött

A lehető legkomolyabban veszi a koronavírus-járványt a KITE Zrt. Ám nem állt le náluk az élet, még fajtabemutatókat is tartanak – de nem a hagyományos módon, hanem virtuálisan. A KITE Zrt. hibridkukorica-­ajánlásaira azért érdemes mindenképpen odafigyelni, mert az 1,2 millió hektáros magyarországi kukorica-vetésterület több mint egyharmadára a vállalat ad vetőmagot.

Új búzatermesztési világrekord született

Eric Watson új-zélandi farmer új búzatermesztési világrekordot állított fel 17,398 t/ha hozammal az idén, ami 607 kilogrammal haladta meg a korábbi 16,791 t/ha-os hozamot, amelyet szintén ő tartott. A rekordtermést ez év februárjában takarította be egy 8,6 hektáros táblájáról.

Kukorica - az utolsó reménysugár

Kalászosokból az utóbbi évtized leggyengébb termését takarították be idén a kárpátaljai földművesek. Természetesen az egyes táblák vagy családi gazdaságok között jelentős eltérések voltak a hozamban, ám az idei év „eredményét” jellemzően már azok is elégedetten nyugtázzák, akiknek a mérlege nullát mutat a kiadások és a bevétel számbavétele után.

Határőrkutyák a természet- és egészségvédelem szolgálatában

Több mint negyedszázada őrködnek keresőkutyák Ausztrália környezeti biztonságán, derül ki a FAO híradásából, amit a Növényegészség nemzetközi éve alkalmából állítottak össze.

„Egy magyar nádor”… avagy a nagy elődök nagy utóda

A Nádor. Csak így említik, közvetlenül, mondhatni, bizalmasan. Ha nem mondják elé, hogy Mv, akkor is minden búzatermelő tudja, hogy a több mint 70 éves múltra visszatekintő martonvásári nemesítés kiválóságáról van szó, az utóbbi évek sikerfajtájáról, amely a 2019-es fémzárolási adatok alapján 20 százalékos szaporítási részaránnyal bír.

Javultak az agrárium szereplőinek kilátásai

Jelentősen javultak a magyar mezőgazdaság kilátásai a koronavírus-járvány első hullámához képest – derül ki a Takarékbank október 21-ei sajtótájékoztatóján bemutatott Takarék AgrárTrend Indexének harmadik negyedéves felméréséből. Ugyanakkor a piaci szereplőknek továbbra is óvatosnak kell lenniük a jövőben.

Szemes cirok és szója a KITE fajtaajánlatában

A koronavírus-járvány miatt nem az eredeti formájukban rendezte meg őszi fajtabemutatóit a KITE Zrt., helyette videófelvételen mutatták meg mindazt, amit ilyenkor meg lehet. Annak ellenére, hogy mi még semmiféle covidos megbetegedésről nem hallottunk a mezőgazdaságban, eléggé szigorú előírásokat tartatnak be az ágazatban. Lehet, hogy ezért is vagyunk mentesek a betegségtől.

Vadászpókok szerepe az almakártevők szabályozásában

A pókok az almaültetvények lombkoronájában a leggyakoribb és legnagyobb fajszámban előforduló nagytestű ízeltlábú ragadozók közé tartoznak. Tömegesen jelennek meg a környezetkímélő növényvédelemben részesített vagy ökológiai almaültetvényekben.