Back to top

Gyönyörű bundájuk volt a célpont

Számos európai ország már teljesen betiltotta a prémjükért tenyésztett állatok tartását. Mások olyan szigorú szabályokat vezettek be, amelyek gyakorlatilag veszteségessé teszik a prémtermelést.

Nagy-Britannia 2000-ben a világon elsőként tiltotta be a prémállatok tenyésztését, viszont a külföldről behozott prémek kereskedelme továbbra is virágzik, ezért a héten Mike Moser, a Brit Szőrme Kereskedelmi Szövetség (BFTA) korábbi elnöke felszólította Boris Johnson miniszterelnököt, hogy vezessen be kereskedelmi tilalmat a külföldről behozott prémekre. A prémipart "anakronisztikusnak, barbárnak és feleslegesnek" nevezte.

2004-ben Ausztria kilenc tartományából hatban betiltották a prémes állatok tenyésztését. A többiben

olyan szigorú szabályozásokat vezettek be az állatjólét biztosítása érdekében, hogy a gazdaságok fenntartása veszteségesnek bizonyult.

Hollandiában - amely a világ legnagyobb nyércprém-termelője – a hatóságok 2012-ben döntöttek úgy, hogy 2024-ig fokozatosan bezárják ezeket a gazdaságokat. Az állatokat tömegesen megfertőző koronavírus-járvány azonban felgyorsította a terv végrehajtását. Augusztus végén a kormány úgy határozott, hogy az utolsó nyérc farmokat 2021 márciusáig be kell zárni. Az 1990-es években a rókák és a csincsillák tenyésztését már betiltották.

2017 óta tilos a prémes állatok tenyésztése Horvátországban. A 2006-ban elfogadott rendeletek tízéves átmeneti időszakot írtak elő, amely lehetővé teszi a termelők számára az üzleti profil megváltoztatását. Hasonló megoldást vezettek be Szerbiában is, ahol ezek a gazdaságok 2019-ben beszüntették működésüket.

Szlovénia 2013-ban betiltotta a prémtermelést, és az ipar három évet kapott az összes létesítmény bezárására. Észak-Macedóniában egy évvel később vezettek be hasonló szabályozásokat.

Az egykori legnagyobb rókaszőrme-termelő Norvégia 2018-ban zárta le ezt a tevékenységet. A meglévő gazdaságoknak pedig  2025-ig be kell profilt váltaniuk.

Ugyanebben az évben Flandria hatóságai hozták meg az összes prémfarm 2023-ig tartó bezárásáról szóló rendeletet. Belgium utolsó területe, ahol ezt a tevékenységet még mindig törvényesen lehetett folytatni. Luxemburgban szintén 2018-ban hoztak törvényt, amely tiltja az állatok szőrméjéért való tartását.

A 2019-ben elfogadott rendeleteknek megfelelően Szlovákia utolsó szőrme-termelő gazdaságait 2025-ben zárják be. A Cseh Köztársaságban pedig az ilyen célú gazdaságokat 2019 elején állították le. Bosznia és Hercegovinában erre várhatóan 2028-ban kerül sor.

A PETA nemzetközi állatvédő szervezet által készített lista azokat az országokat is számon tartja,  amelyek részleges tilalmat vezettek be a prémállatok tenyésztésére. Ezen megtalálható  Magyarország is, nálunk 2011 óta csak csincsillák és angóra nyulak tenyésztése legális.

Néhány európai ország hivatalosan nem tiltotta be az állatok szőrméjükért való tenyésztését, viszont olyan szigorú szabályokat vezetett be, amelyek következtében a tevékenységet gazdaságilag életképtelenné tették. Így szűntek meg gazdaságok Svájcban, Svédországban, Németországban és Olaszországban.

Az állatvédő szervezet becslései szerint a világon évente mintegy 100 millió állatot tenyésztenek prémjéért és a globális prémipar éves forgalma kiskereskedelmi áron 30-40 milliárd dollár.

 

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu/farmer.pl

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Pilisi lakomák

A Pilis lenyűgöző, fenséges, fejedelmi hely. Szinte hallani Mátyás király vezéreinek döngő lépteit, s ahogyan kupáikat a nehéz asztalra csapják. Régen királyi vadászterület volt, ám méltóságát máig megőrizte. A Római birodalom virágzásának idején a Duna mentén futó védvonalakat összekötő utak közül több a Pilis, Visegrádi-hegységen keresztül vezetett.

Vadászati kincsek a Rinya-ágak mentén

A Balatontól egészen a Dráváig húzódó Belső-Somogy, a Rinyák vidéke sok évszázad tapasztalatait, a modern kor emberének természetszeretetét és a ma élők mindennapjait ünneppé varázsoló csodálatos harmóniát tárja elénk. Ezek az értékek adják az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás egyik vidéki fundamentumát.

Csak természetesen

Aranygombos Telkibányát, a hajdanvolt virágzó bányavárost és környékét a középkori leírások roppant erdőségekkel, gazdag aranybányákkal jellemezték. Az arany- és ezüstbányák mára kiapadtak, a roppant erdőség azonban – hála sok-sok erdészgeneráció lelkiismeretes munkájának – megmaradt, és folyamatosan gyarapodik.

Háborítatlan vizek lakója

Vándorló eleink minden valószínűség szerint a Kárpát-medencében találkoztak először nagyobb számban vidrával. Legalábbis erre enged következtetni, hogy ugyanazzal a névvel illetjük ezt a vizes élőhelyekhez szorosan kötődő ragadozó állatot, mint a környező szláv népek. A faj a 19. században még igen elterjedt volt az egész medencében.

Kaptassunk még magasabbra

A Soproni Parkerdő intenzíven látogatott városkörnyéki területét nyugati irányba elhagyva kiemelkednek a Soproni-hegység 500 méternél magasabb bércei. Közúton három irányból közelíthetjük meg a nyugati határterület: a Récényi úton, a Brennbergi-völgyben vagy Ágfalva felől.

Idén drasztikusan kevesebb svájci csoki fogyott

Több, mint 14 százalékkal kevesebb csokoládét adtak el a svájci gyártók idén, mint egy éve, melynek fő oka, hogy a vendéglátóiparban - elsősorban a éttermekben és a hotelekben - a járvány miatt jelentősen visszaesett a forgalom.

Virág Vivien: Reggeli rutin

Virág Vivien erdőmérnök az EGERERDŐ Zrt.-nél dolgozik. Már gyerekként magával ragadta az erdő mesebeli szépsége és lakóinak sokasága. Édesapjával rengeteg időt töltött az erdőn, és ez nemcsak a hivatását, hanem a hobbiját is meghatározta.

Mérföldkő a világhírű sörmárka történetében

A világszerte ismert és kedvelt ír sörmárka a napokban jelentette be, hogy egy növekvő, de számára egészen új piacon jelenik meg új termékével, mely többéves munkát követően nyerte el végleges formáját, s kerülhet a boltok polcaira hamarosan.

A mezőgazdasági bizottság előtt az agrárminiszter

Aszály, fagy, belvíz, ASP, madárinfluenza, COVID-19, pánik – ezekkel a kihívásokkal kellett a magyar gazdáknak megküzdeni 2020-ban, ők pedig eredményesen helytálltak, az agráriumról pedig ezen körülmények között bebizonyosodott, hogy stratégiai ágazat. Így foglalható össze mindaz, amit Nagy István agrárminiszter az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága előtti éves meghallgatása során mondott.

Exportértékesítéshez kapott támogatást az Univer Product

Romániai exportértékesítését fejlesztő marketingkommunikációjához kapott kormányzati támogatást az Univer Product Zrt. A kecskeméti társaság ételízesítőit, sűrített paradicsomát és bébiételeit több mint 15 országba exportálja. Legnagyobb mennyiségben, az idei tervek szerint 3,2 milliárd forint értékben a romániai piacra.