Back to top

Visszaszorulóban a molyok, jönnek a poloskák – Növényvédelmi előrejelzés 39. hét

Az almamoly rajzása már a hónap eleje óta szünetel, a szilvamoly is csak nyugaton repül, a keleti gyümölcsmoly pedig már csak a birset veszélyezteti. A dióburok-fúrólégy lárvái most távoznak a lehullott dióból, hogy a talajban bábozódjanak, szőlőben sok a muslica – foltosszárnyú is –, a zöld vándorpoloska pedig szinte mindenütt ott van. Tegyünk hálót az ablakokra, mert amint hűvösebbre fordul az idő, tömegesen indul befelé.

Az elmúlt időszakot nagyrészt a késő nyári csendes, nyugodt, időjárási frontoktól mentes időjárás jellemezte. Csapadék az országban sehol sem esett, a nappali hőmérséklet általában 25-30 °C körül mozgott, éjszakára viszont alaposan lehűlt az idő, több alkalommal 10 °C alá is esett a hőmérséklet, ezért erős volt a harmatképződés. Az erős harmatképződés és a nagy hőmérsékletkülönbség kedvezően alakítja az alma színeződését, melynek betakarítása folyamatosan tart, akárcsak a körtéé és a késői érésű szilvafajtáké. Tart a korai diófajták szürete is.

A szedésre váró almaültetvényekben az almamoly rajzása már a hónap eleje óta szünetel,

pedig más években a lepkék repülése általában szeptember végéig is kitart.

A szilvamoly a nyugati tájegységekben még rajzik ugyan, de egyre kisebb intenzitással, másutt pedig alig-alig fordul elő lepke. A keleti gyümölcsmoly még folyamatosan megjelenik a feromoncsapdákban, de a napi fogás a korábbi százas nagyságrendnek csupán a töredéke, és az is csökken. A folyamatos szüret miatt

már csak a birs van veszélyben, mert annak az érése csak a hónap vége felé várható.

A dióültetvényekben a szüretkezdet ellenére még tart a nyugati dióburoklégy repülése, ám a korábban tapasztalt több százas nagyságrend mára lecsökkent 15-40 darabra. Egyre több viszont a megfeketedett és foltos termés a fákon, erősebben hullik a fertőzött dió, a kifejlődött légylárvák folyamatosan távoznak belőlük a talajba bábozódni.

Szinte élvezik a késői meleg időt, minden növényen megtalálhatók a zöld vándorpoloska fürge mozgású imágói és lárvái
Fotó: Dr. Aponyi Lajos
A szőlő szürete most már folyamatosnak mondható. A tartós meleg kedvez a cukrosodási folyamatoknak, viszont könnyen eléghetnek a savak a termésben. A másodlagos hajtásvégeken továbbra is sok a lisztharmatos és peronoszpórás levéltünet, viszont

a fürtök botrítiszes rothadása a csapadékmentes idő miatt megállt.

A korábban felrepedt, megsérült bogyókon nagy tömegben repülnek az ecetmuslicák, de a csökkenő mennyiségű táplálék miatt a foltosszárnyú muslicák is egyre nagyobb létszámban jelennek meg, pedig ez a kártevő nem tipikusan károsítja a szőlőt. A jelenlegi fogás igen jelentős, előfordul 150-200 darab is hetente az almaecetes és más típusú csapdákban.

A száraz idő kiváló környezet a zöld vándorpoloskák kártétele és szaporodása számára. Szinte élvezik a késői meleg időt, minden növényen megtalálhatók a fürge mozgású imágók és lárváik. A foltos paprika, padlizsán, paradicsom jelzi hihetetlen aktivitásukat. Amennyiben hűvösebbre fordul az időjárás, megkezdődik a kifejlett egyedek vándorlása a védettebb, fagytól megkímélt épületek irányába, ezért

a lakások nyílászáróit célszerű szúnyoghálóval védeni, vagy pedig zárva tartani.

Részletes növényvédelmi előrejelzésért látogassák meg a www.magyarnovenyorvos.hu honlapot.

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Szobanövény rekordáron, 4 millió forintért

Egy mindössze kilenc levélből álló szobanövény rekordgyorsan és rekordáron, 19 297 új-zélandi dollárért (kb. 4 millió forint) kelt el egy helyi aukciós oldalon.

Tíz hektárra bővítik - Fürtös paradicsom termesztése Felgyőn

A felgyői Profi-Tom Kft. folyamatosan fejlődik 2016-os megalapítása óta. A kezdetben épített három hektár üvegházat tavaly ősszel ugyanennyivel bővítették, így már hat hektáron hajtatnak fürtös paradicsomot. A közeljövőben pedig újabb négy hektár üvegházat építenek, amit ha a piac úgy kívánja, évenként két kultúra kígyóuborkával, és utána koktélparadicsommal hasznosítanak.

Kiskerti permetezés: spórolósan, mégis hatákonyan

A permetezés nem bonyolult művelet, ám apró részletek is befolyásolhatják a hatékonyságát. A víz keménysége, hőmérséklete, a kijuttatás időpontja, a szóráskép, a kijuttatott vízmennyiség helyes megválasztása akár 30 azázalékos hatékonység növelést eredményezhetnek. És ez pénzben kifejezve már nem kevés...

Növényorvos a közterületen

Az előrejelző csapdahálózat számai azt mutatják, hogy véget ért a vadgesztenyelevél-aknázómoly első nemzedékének rajzása. Nagy szórást mutatnak a fogási adatok, ami a csapdapontok helyszíneinek eltérő időjárásával és fertőzöttségével is magyarázható.

Különleges sárgadinnye

A BASF új dimenziót nyitott legújabb sárgadinnyefajtájával, amelyet Sunup néven hoztak forgalomba. Az aranysárga héj, valamint a narancssárga, szilárd, lédús, édes gyümölcshús teszi különlegessé ezt a fajtát. Megjelenése a kan­talup dinnyére emlékeztet, azonban attól megkülönbözteti a héj hálózott, parás felülete.

Közepes mennyiségű lehet a meggytermés az idén

Az idén a hűvös tavasz miatt a megszokottnál később érik a meggy, nagy mennyiségben június 25. után jelenhet meg a piacon, a termés pedig a szakértői becslések szerint a virágzáskor reméltnél kevesebb, csak 60-70 ezer tonna körüli lesz - írta csütörtöki lapszámában a Világgazdaság.

Vírussal is fertőz a kajszi új kártevője

A kajszilevéltetű néhány éve már megérkezhetett hazánkba, mielőtt a kutatók azonosították. Gyakorlati szakembereket kérdeztünk, mekkora veszélyt jelent az új kártevő és hogyan védekeznek ellene. Mint kiderült, a tavalyi viszonylag gyér előfordulás után az idén tavasszal országszerte komoly gondot okozott és legalább egy permetezés irányult ellene.

Rovarok, gombák és szőlőkabóca – Növényvédelmi előrejelzés 25. hét

A kánikula beálltát megelőző napok párás-meleg időjárásában dinamikusan terjedtek a legkülönfélébb növénybetegségek, de a rovarkártevők szaporodását sem hátráltatja már az időjárás. A szőlőben a lisztharmat-peronoszpóra-botrítisz hármasán kívül az amerikai szőlőkabócára kell különösen figyelni.

Hogyan gazdálkodjunk úgy, hogy az a talajnak is jó legyen?

Vetésforgó alkalmazásáról, szervesanyag-körforgásról, nemzetközi együttműködésben megvalósuló nemesítésről is szó volt azon a keddi rendezvényen, amelyet az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet szervezett. A Szár községben lévő farmon azt is figyelik: mi jó a talajnak.

Gombával a rák ellen

Egy új tanulmány szerint napi 18 gramm gomba elfogyasztása csökkentheti a rák kialakulásának kockázatát. Akik naponta megesznek két közepes méretű gombát, 45%-kal kisebb eséllyel lesznek rákos betegek, mint a gombát nem fogyasztók. Ez a Pennsylvaniai Egyetemen készült kutatás következtetése, amelyet az Advances in Nut­rition című cikkben publikáltak.