Back to top

Elég egy kis lóbab, vagy annál azért több kell?

Pozitív-e a vadméhek szempontjából egy lóbabbal bevetett szántóföldi tábla? Német kutatók jártak utána a kérdésnek, és arra jutottak, hogy a poszméhek sokat profitáltak belőle, a többi vadméhfajnak viszont muszáj, hogy legyen a környéken valamennyi félig-meddig természetes élőhely is.

Fotó: Pixabay
Folyamatosan napirenden van a beporzók kérdése, hiszen

munkájuk nélkül számos élelmiszernövény egyszerűen nem lenne megtermeszthető.

A göttingeni egyetem, illetve a Julius Kühn Intézet és a braunschweigi Thünen Intézet kutatói különböző, alapvetően mezőgazdaság-központú tájakon vizsgálták a vadméhek életfeltételeit, Németország több részén. A területek egyik felén konvencionális (vagyis nem bio) lóbabtermesztés folyt, a másik felükön nem voltak lóbabtáblák. Ahogy a fruchthandel.de portál által idézett szakértő, Nicole Beyer összefoglalta, a lóbab nektárja elég mélyen van a virágokban, emiatt csak a nagyobb testű, a nektárért mélyre benyúlni képes méhek számára jöhet szóba; ebből kiindulva merült fel a gondolat, hogy – a habitusukban egyébként meglehetősen különböző – vadméheknek kedvez-e egy-egy lóbabtábla,

tudnak-e profitálni belőle, ha ilyen növényt termesztenek nagyobb felületen.

Röviden megfogalmazva arra jutottak, hogy a poszméhek nagyon jól jártak a lóbabbal, több mint kétszer annyit számoltak meg belőlük a lóbabbal bevetett, mint az anélküli szántóföldeken, a többi vadméh egyedszámára azonban semmilyen hatással nem volt ez a táplálékforrás. Nekik sokkal inkább kedvezett az, ha sok kicsi természetközeli élőhely tarkította a mezőgazdasági tájat.

A kísérlet tapasztalatait leszűrve a kutatók rámutattak, hogy igenis segíthetünk bizonyos beporzó rovaroknak a szántóföldek növényösszetételének tudatos alakításával, viszont nem minden növényből tud minden beporzó egyformán profitálni.

Legjobb, ha sokféle virágzó szántóföldi növény is jelen van,

illetve, ha félig-meddig természetes élőhelyeket is fenntartunk a szántóföldek környezetében – olvasható a fruchthandel.de portálon a tanulmány rövid összefoglalójában.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A családi gazdaságokat érintő új szabályozásról tárgyal az Országgyűlés

Megkezdődött az Országgyűlésben a családi gazdaságokról szóló törvényjavaslat vitája. Farkas Sándor, az Agrárminisztérium miniszterhelyettese az új törvényi szabályozás legfőbb céljának nevezte, hogy az adminisztrációs terhek csökkentése mellett a 21. századi elvárásoknak megfelelő működési környezetet és kedvező adózási feltételeket biztosítson a magyar gazdálkodók számára.

A helyes fűtéssel sokat tehetünk a légszennyezettség visszaszorításáért

A fűtési szezon kezdetén ismét a helyes fűtési technikákra és ezáltal a levegő minőségének megóvására hívja fel a figyelmet az Agrárminisztérium. A Fűts okosan! tájékoztató kampány rávilágít a szilárd tüzelőanyagok veszélyeire és káros hatásaira, emellett minden szükséges információt biztosít a helyes lakossági fűtéssel kapcsolatban.

Létrejött a Közös Agrárpolitikáról szóló megállapodás

Megszületett a megállapodás az új Közös Agrárpolitikáról a Mezőgazdasági és Halászati Tanácsban szerda hajnalban - közölte Nagy István agrárminiszter. Az egyezség nagy csatában, két és fél napos tárgyalássorozat után jött létre a testület október 19-21-i ülésén, Luxemburgban - tette hozzá a miniszter.

Új diagnosztikai módszerrel határozzák meg kutatók az ivarváltásra képes kétéltűek genetikai ivarát

Az Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézet Lendület Evolúciós Ökológiai Kutatócsoportja egy olyan molekuláris diagnosztikai módszert dolgozott ki, amely lehetővé teszi az erdei békák (Rana dalmatina) genetikai ivarának a meghatározását. Az új módszert a hazai populációkon alkalmazva kiderült, hogy az ember által átalakított élőhelyeken a békahímek egy része genetikailag nőstény.

A méhek is taníthatók, akárcsak a kutyák

A kutyákhoz hasonlóan a méhek is taníthatók nyomkövetésre. Egy kutatás során napraforgó illatot alkalmaztak a tudósok, hogy megfigyeljék milyen hatással van az illatanyag a méhekre, a beporzás hatékonyságára, így a terméshozamra is.

A kistermelők a járvány hősei

A családi gazdálkodók és a kistermelők az utóbbi hónapok hősei az élelmezésben, mert a korona­vírus-járvány alatt végig a frontvonalban dolgoztak. A nehéz körülmények dacára velük voltak a feldolgozók, a szállítók és a kereskedők is, írja az október 16-i élelmezési világnap alkalmából kiadott közleményében az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete.

Trendek a folyóbor piacán

Manapság az export borok majdnem fele tartályban érkezik a rendeltetési helyére szerte a világban. Szakértők azt állítják, hogy a környezetünk és a fogyasztók egyaránt profitálnak belőle. Ma már a minőségre is figyelnek, akár díjnyertes borokat is találunk közöttük.

Összefogás a mezőgazdasági természeti sokféleség megőrzéséért

Az elmúlt évtizedekben nagymértékben átalakult az agrártáj. Nagytáblás monokultúrák alakultak ki, sok rovar-, madár- és emlősfaj számára óvóhelyet jelentő szegélyélőhelyek tűntek el, valamint a természetes élőhelyfoltok és a vizes élőhelyek területe is folyamatosan csökken – Mindez a mezőgazdasági termelés hatékonyságnövelésének érdekében.

Klímasemleges mezőgazdaság – termelői vélemény

Az Európai Parlament október 7-én elfogadta a az egész EU-ra kiterjedő klímarendeletet, amely a tervek szerint biztosítja az európai polgárok és vállalkozások számára az átállás megtervezéséhez szükséges jogbiztonságot és kiszámíthatóságot, és amely a mezőgazdasági termelőket ösztönzi a szén-dioxid-megkötés fokozására.

Két csőből egy doboz - Üzemlátogatás a Bonduelle gyárban

A feldolgozási idény legforgalmasabb napján akár ötmillió csemegekukorica-konzerv is elkészült a Bonduelle hazai három üzemében. A GMO-mentes vetőmagból fejlődő alapanyagot 120 magyar gazda összesen mintegy tízezer hektáron termesztette. A betakarított csemegekukoricából mindössze fél nap alatt lesz konzerv.