Back to top

ERDŐSZ nap – ismét találkoztak a régió erdészei

Jubileumi, tizedik alkalommal találkoztak az észak-alföldi erdészek a regionális ERDŐSZ Nap eseményen, melyet az Erdőspusztai Bemutatóháznál tartottak. A nagy múltú rendezvény a NYÍRERDŐ Zrt. szervezésében valósult meg, melyen részt vettek erdőkezelő szakemberek, magánerdő tulajdonosok és a szakhatóság munkatársai, valamint hozzátartozóik.

ERDŐSZ Nap
Fotó: NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zrt.
A programot Gencsi Zoltán erdőmérnök, az Országos Erdészeti Egyesület Debreceni Helyi Csoportjának elnöke kezdeményezésére 2011 óta szervezik meg minden ősszel.

Eleinte Hortobágy adott otthont a találkozóknak, az utóbbi években viszont már a NYÍRERDŐ Zrt. kezelésében levő Arborétum az állandó helyszín.

AZ ERDŐSZ Napon hagyományosan az Észak-Alföldi régióból az állami tulajdonú erdeit kezelő szakemberek, a magánerdő tulajdonosok, valamint a szakhatóság munkatársai is részt vesznek. Nemcsak az erdészek, hanem a hozzátartozók is hivatalosak voltak a rendezvényre.

A programon jutott idő arra, hogy az egymástól olykor nagy távolságra dolgozó szakmabeliek kicseréljék gondolataikat, tapasztalataikat.

Ráadásul a nyugdíjas erdészeknek sokszor csak ilyenkor nyílik alkalma arra, hogy korábbi munkatársaival találkozzon.

A rendezvényen a Törköly zenekar szórakoztatta a résztvevőket. A legkisebbek a madarak életmódjáról tudhattak meg érdekességeket Petrilláné Bartha Enikő, a NYÍRERDŐ Zrt. Pál Miklós Erdészeti Erdei Iskolájának vezetője jóvoltából.

​​​ERDŐSZ Nap
Fotó: NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zrt.

Forrás: 
NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zrt. közlemény

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az erdőszegély dísze

Az Országos Erdészeti Egyesület által tavaly meghirdetett online szavazáson a három felterjesztett őshonos fafajunk közül a tatár juhar (Acer tataricum) kapta a legtöbb voksot. Így 2020-ban ez a nagyközönség által kevésbé ismert faj lett az év fája. Faanyagát nem sokra becsülik, ökológiai-állományszerekezeti szempontból azonban fontos faj, egyben kiváló parkfa.

Vadászati kincsek a Rinya-ágak mentén

A Balatontól egészen a Dráváig húzódó Belső-Somogy, a Rinyák vidéke sok évszázad tapasztalatait, a modern kor emberének természetszeretetét és a ma élők mindennapjait ünneppé varázsoló csodálatos harmóniát tárja elénk. Ezek az értékek adják az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás egyik vidéki fundamentumát.

Alkotói természet, természetben alkotás

Erdei barangolásaink során sokszor találkozunk épített erdei létesítményekkel. Arra azonban kevesen gondolnak, mennyi szakismeret szükséges ahhoz, hogy ezeket az építményeket erdei környezetbe ágyazzuk, és ott üzemeltessük. Minden munkában visszatükröződik a tervező egyedi látásmódja is.

Veszélyben a tölgyek

A világkereskedelem napjainkra hihetetlenül kiterjedt és felgyorsult. Az év minden percében repülők, vasúti szerelvények és óriás tengerjáró hajók szállítják az árut a világ legkülönbözőbb pontjaira. A globális áruforgalomnak a nyilvánvaló előnyei mellett bőven vannak „mellékhatásai” is, például az idegenhonos növénykárosítók behurcolása, terjesztése.

Csak természetesen

Aranygombos Telkibányát, a hajdanvolt virágzó bányavárost és környékét a középkori leírások roppant erdőségekkel, gazdag aranybányákkal jellemezték. Az arany- és ezüstbányák mára kiapadtak, a roppant erdőség azonban – hála sok-sok erdészgeneráció lelkiismeretes munkájának – megmaradt, és folyamatosan gyarapodik.

Erdei építmények

Vörösné Baracsi Erzsébet 1980-ban végzett a Soproni Erdészeti és Faipari Egyetem faipari mérnöki karán, az Iparművészeti Főiskola Belsőépítész szakán pedig 1986-ban vette át diplomáját. Az erdészetek közül legelőször a Pilisi Parkerdő Zrt. kereste meg, a Sikárosi Vadászház belsőépítészeti munkálatait tervezte meg.

Kövesd a borostyánt a Nagyerdő szívében!

Debrecen „zöld tüdejében” vezet a NYÍRERDŐ Zrt. Nagyerdei Erdészeti Erdei Iskolájának Borostyán tanösvénye. A tanösvénytúrákon és egyéb erdei iskolai foglalkozásokon résztvevők a környezeti és a fenntarthatóságra nevelés módszereivel élményszerűen ismerkedhetnek meg a varázslatos Nagyerdő élővilágával.

Háborítatlan vizek lakója

Vándorló eleink minden valószínűség szerint a Kárpát-medencében találkoztak először nagyobb számban vidrával. Legalábbis erre enged következtetni, hogy ugyanazzal a névvel illetjük ezt a vizes élőhelyekhez szorosan kötődő ragadozó állatot, mint a környező szláv népek. A faj a 19. században még igen elterjedt volt az egész medencében.

Az erdő gazdája

33 esztendő, egy hosszú emberöltő – ennyi időt dolgozott dr. Jámbor László a soproni Tanulmányi Erdőgazdaságnál, ebből 21 évet vezérigazgatóként. Idén nyugdíjba vonult, ám megtartotta társadalmi megbízatásait, az Országos Magyar Vadászkamara elnöki és az Országos Magyar Vadászati Védegylet alelnöki tisztét.

Kaptassunk még magasabbra

A Soproni Parkerdő intenzíven látogatott városkörnyéki területét nyugati irányba elhagyva kiemelkednek a Soproni-hegység 500 méternél magasabb bércei. Közúton három irányból közelíthetjük meg a nyugati határterület: a Récényi úton, a Brennbergi-völgyben vagy Ágfalva felől.