Back to top

Az erdősáv hasznossága

A XXI. századi intenzív mezőgazdaság jelentősen átalakítja az élőhelyeket. Számos növény- és állatfaj élettere leszűkült vagy gyakorlatilag ellehetetlenült a környezeti feltételek miatt. A homogenitásban a vad nem talál búvó- és táplálkozási helyet, ráadásul a ragadozókkal szemben is védtelenek maradnak. A felsorolt problémák megoldására a mezővédő erdősávok jelenthetnek megoldást.

De mi is az a mezővédő erdősáv?

Röviden összefoglalva, a mezőgazdasági kultúrákat a szél- és vízerózió káros hatásaitól védő és az élővilág számára menedéket adó, valamint a kedvezőtlen látvány (pl. állattartó telepek) takarására szolgáló erdő.

De szót kell ejtenünk további előnyeiről is, ugyanis a vegyes fa- és cserjefajokból telepített erdősávok ökológiai és környezetvédelmi szempontból is jelentősen segítik a környeztet.

Néhány további fontos tulajdonsága a mezővédő erdősávoknak:

- csökkentik a növénykultúrát érő légmozgások hatását, ezáltal helyben tartják a kihelyezett vegyszereket,

- mérséklik az allergiás tünetek mértékét, a földműveléssel együtt járó zaj- és porterhelést,

- szélfogó hatásuk kiterjed a talajra is, ugyanis mérséklik a talajok párolgási folyamatait, ezáltal megvédik a talajt a kiszáradástól. Nem beszélve arról, hogy kiegyenlítik a nedvességtartalmát,

- a hirtelen lezúduló csapadékból kialakuló vízerózióval szemben megóvja a talaj legfelső, humuszban gazdag termőrétegét,

- élő-, táplálkozó-, búvó-, közlekedési- és szaporodási helyet biztosít az élővilág számára, fenntartva és növelve ezzel a biológiai sokszínűséget területi szinten, ezért előnyös, ha ezek a növénysávok folytonosak vagy több ponton kapcsolódnak egymással,

- nem utolsó sorban pedig a monokultúrákkal szemben előnyösek, változatosságuknak és egész éves jelenlétüknek köszönhetően esztétikai értéket képviselnek a tájban.

A teljesség igénye nélkül vannak felsorolva az erdősávok jótékony hatásai, emellett számos más pozitív hatásuk is van, mégsem alkalmazzák. De miért?

Nyilván, mint szinte mindennek, itt is megjelennek az előnyös tulajdonságok mellett a negatívumok is. Egyfelől az erdősávok jelentős területet foglalnak el a termeléstől, ráadásul a sávtól néhány méter távolságra terméscsökkenés várható, mondjuk a tábla közepi termésmennyiségéhez képest. Nem lehet elmenni a telepítési és fenntartási munkálatok mellett sem, melyek egyaránt idő- és pénzigényes folyamatok.

Emellett sok gazda abban a tévhitben él, hogy a fás szárú növények felveszik a vizet a haszonnövények elől, azonban a fák- és a cserjék más talajrétegből jutnak a vízhez, mint a lágyszárú növények, tehát ez nem tekinthető veszélyeztető tényezőnek.

elmondható, hogy minél sokszínűbb egy ökoszisztéma, annál ellenállóbb lesz a külső tényezőkkel szemben, mindemellett pedig változatos élőhelyet és táplálékforrást garantálhatunk az állatvilág számára is.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Rózsaszínű ananász - Termése lédúsabb és édesebb, mint a hagyományosé

A Del Monte Fresh Produce N.A., Inc. új terméket vezetett be a piacon: az exkluzív, prémium kategóriás Pinkglow™ ananászt. A rózsaszín ananász egyedülálló a piacon, és az Egyesült Államokban október 12. óta kapható, de egyelőre csak online vásárolható meg, limitált mennyiségben.

Új búzatermesztési világrekord született

Eric Watson új-zélandi farmer új búzatermesztési világrekordot állított fel 17,398 t/ha hozammal az idén, ami 607 kilogrammal haladta meg a korábbi 16,791 t/ha-os hozamot, amelyet szintén ő tartott. A rekordtermést ez év februárjában takarította be egy 8,6 hektáros táblájáról.

Határőrkutyák a természet- és egészségvédelem szolgálatában

Több mint negyedszázada őrködnek keresőkutyák Ausztrália környezeti biztonságán, derül ki a FAO híradásából, amit a Növényegészség nemzetközi éve alkalmából állítottak össze.

Idén hat díjazottja van a Natura 2000 Díjnak

A Natura 2000 díj EU-szerte természetvédelmi sikertörténeteket díjaz, hogy felhívja a figyelmet a védett területek Natura 2000 hálózatára. 2020-ban Finnország, Franciaország, Belgium, Spanyolország, Bulgária esetében országon belüli programokat valamint egy Romániát, Ausztriát, Magyarországot, Csehországot, Szlovákiát és Ukrajnát felölelő határokon átívelő projekt képviselőit tüntették ki.

Vadászpókok szerepe az almakártevők szabályozásában

A pókok az almaültetvények lombkoronájában a leggyakoribb és legnagyobb fajszámban előforduló nagytestű ízeltlábú ragadozók közé tartoznak. Tömegesen jelennek meg a környezetkímélő növényvédelemben részesített vagy ökológiai almaültetvényekben.

A helyes fűtéssel sokat tehetünk a légszennyezettség visszaszorításáért

A fűtési szezon kezdetén ismét a helyes fűtési technikákra és ezáltal a levegő minőségének megóvására hívja fel a figyelmet az Agrárminisztérium. A Fűts okosan! tájékoztató kampány rávilágít a szilárd tüzelőanyagok veszélyeire és káros hatásaira, emellett minden szükséges információt biztosít a helyes lakossági fűtéssel kapcsolatban.

A jövő erdészei a Pilisi Parkerdőnél

A klímaváltozás és az erdők iránti folyamatosan növekedő rekreációs és turisztikai igények olyan összetett és folyamatosan változó szakmai elvárásokat támasztanak az erdőgazdálkodási ágazattal szemben, amelyeket csak megfelelő ismeretekkel rendelkező, felkészült szakemberek képesek kielégíteni. Kulcsszerepet játszik ebben az erdésztechnikusok képzése is.

Létrejött a Közös Agrárpolitikáról szóló megállapodás

Megszületett a megállapodás az új Közös Agrárpolitikáról a Mezőgazdasági és Halászati Tanácsban szerda hajnalban - közölte Nagy István agrárminiszter. Az egyezség nagy csatában, két és fél napos tárgyalássorozat után jött létre a testület október 19-21-i ülésén, Luxemburgban - tette hozzá a miniszter.

Új diagnosztikai módszerrel határozzák meg kutatók az ivarváltásra képes kétéltűek genetikai ivarát

Az Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézet Lendület Evolúciós Ökológiai Kutatócsoportja egy olyan molekuláris diagnosztikai módszert dolgozott ki, amely lehetővé teszi az erdei békák (Rana dalmatina) genetikai ivarának a meghatározását. Az új módszert a hazai populációkon alkalmazva kiderült, hogy az ember által átalakított élőhelyeken a békahímek egy része genetikailag nőstény.

Együtt a jövő agrárszakemberei: megállapodást kötöttek a MAGOSZ-os ifjú gazdák és az egyetemi hallgatók

A MAGOSZ Hajdú-Bihar megyei ifjú gazdaköre és a Debreceni Egyetem Mezőgazdasági-, Élelmiszertudományi és Környezettudományi Karának Hallgatói Önkormányzata közötti megállapodás célja, hogy az egyetemekről kikerülő fiatal agrármérnökök már az egyetemi éveik alatt élő kapcsolatot alakítsanak ki a szakmai szervezettekkel.