Back to top

Mátravasút: megújult és várja utasait

Az 1900-as évek elején épült mátrai kisvasúthálózat sok- sok ember életével összefonódott. Azért, hogy továbbra is biztonságosan szállíthassa a turistákat, két éves teljes körű felújításon esett át. Csütörtökön ünnepélyes keretek között adták át az utasoknak.

Sokan biztosan meglepődnek, de a 20. század első felében a kisvasút egyedüli célja a Mátra erdeiből származó faanyag és más nyersanyagok szállítása volt. Az eredi úthálózat kiépítésével, és a teherautók tömeges megjelenésével ez a feladat háttérbe szorult és a turisztikai funkció vette át a főszerepet. A fennmaradt kisvasúton viszont nyomot hagyott az eltelt idő, ezért felújításra szorult, ami kormányzati támogatás segítségével valósulhatott meg.

vas1.jpg

A dízel és a gőzös felújítva várja az utasokat
A Mátravasút fejlesztéséhez hasonló beruházások megerősítik a vidék turisztikai vonzerejét, és bizonyítják az idelátogatóknak, hogy Magyarország nem csak Budapestből és a Balatonból áll - mondta Nagy István agrárminiszter a kisvasút 635 millió forintos támogatással megvalósított felújításának csütörtöki projektzáróján Gyöngyösön.

A támogatásnak köszönhetően 2018. júliusában kezdődött el a munka, amely idén tavasszal fejeződött be.

Ez alatt 8000 méter sín, 11 ezer talpfa cseréje valósult meg, több híd és megálló épült újjá.  Gyöngyös város öreg hölgye, a Gyöngyi gőzmozdony mellett 3 dízelmozdony és 13 zárt, illetve nyitott kocsit újítottak fel,

hogy az utasok csúcsélményekben részesülhessenek a Mátra völgyeiben.

A Mátravasút működtetője az Egererdő Zrt., az eltelt időszakról Dobre-Kecsmár Csaba vezérigazgató elmondta, hogy, kollektívájuk  2010-ben mert egy nagyot álmodni, és megtervezték  az  Észak-magyarországi ökoturisztikai hálózat alapjait, amellyel a kormány Bejárható Magyarország Programjához csatlakoztak, ennek a hálózati fejlesztésnek az egyik projekteleme a Mátravasút felújítása. Emlékeztetett arra, hogy a munkálatokkal már tavasszal elkészültek, de az ünnepélyes átadása a koronavírus vészhelyzet miatt akkor elmaradt. Viszont azóta tudják, hogy

a felújítás jól sikerült, mert az idei turisztikai szezonban 50 ezren utaztak a kisvonaton.  

Bejelentette, hogy további kormányzati forrásoknak köszönhetően folytatódhat a kisvasút hálózat megújítása, és mátrait a felsőtárkányi, majd a szilvásváradi követi.

vas.jpg

Gyöngyi, a gőzös
Most ünnepélyesen is átadta Gyöngyösön az utazóközönségnek a megújult mozdonyokat, síneket, állomásokat Nagy István agrárminiszter, aki hangsúlyozta, a legfontosabb az hogy, ezeken a szerelvényeken gyerekek utaznak, akik közben ismerkednek a  tájjal, a természettel, ami remélhetőleg egy életre nyomot hagy bennük, hogy felnőttként megőrizzék majd az erdőt, a nemzeti kincsünket. A felújítás azért is fontos, hogy akik ide érkeznek, legyen eszközük ahhoz, hogy  meg tudják csodálni a Mátra szépségeit. Emellett a kisvasút hozzájárul az itt élők megélhetéséhez is.

Volt  olyan időszak, az 1990-es évek közepén, amikor a kisvasút léte megkérdőjeleződött, és a megszüntetés fenyegette, végül az Egererdő Zrt. kiállása megtette a hatását,

emlékeztetett Horváth László, a térség országgyűlési képviselője. Hozzátette: szerencsére egyre több embernek okoz örömet, tavaly több mint 70 ezer utas vette igénybe. Olyan vonzereje ez a Mátrának, amiért érdemes idejönni.

A Mátra régió turisztikai fejlesztése átkerül az Aktív Magyarország programhoz, ahol az elkövetkező évben komoly turisztikai terv készül, amelynek lényege, hogy a turisztikai lehetőségeket összekapcsolják, amellyel sokszorosára tudják növelni az idelátogatók számát, jelentette be az átadón Révész Máriusz, a kerékpározás és az aktív kikapcsolódás fejlesztéséért és népszerűsítéséért felelős kormánybiztos.

vas3.jpg

Fotó: Egererdő zrt.

 

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az erdőszegély dísze

Az Országos Erdészeti Egyesület által tavaly meghirdetett online szavazáson a három felterjesztett őshonos fafajunk közül a tatár juhar (Acer tataricum) kapta a legtöbb voksot. Így 2020-ban ez a nagyközönség által kevésbé ismert faj lett az év fája. Faanyagát nem sokra becsülik, ökológiai-állományszerekezeti szempontból azonban fontos faj, egyben kiváló parkfa.

Vadászati kincsek a Rinya-ágak mentén

A Balatontól egészen a Dráváig húzódó Belső-Somogy, a Rinyák vidéke sok évszázad tapasztalatait, a modern kor emberének természetszeretetét és a ma élők mindennapjait ünneppé varázsoló csodálatos harmóniát tárja elénk. Ezek az értékek adják az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás egyik vidéki fundamentumát.

Alkotói természet, természetben alkotás

Erdei barangolásaink során sokszor találkozunk épített erdei létesítményekkel. Arra azonban kevesen gondolnak, mennyi szakismeret szükséges ahhoz, hogy ezeket az építményeket erdei környezetbe ágyazzuk, és ott üzemeltessük. Minden munkában visszatükröződik a tervező egyedi látásmódja is.

Veszélyben a tölgyek

A világkereskedelem napjainkra hihetetlenül kiterjedt és felgyorsult. Az év minden percében repülők, vasúti szerelvények és óriás tengerjáró hajók szállítják az árut a világ legkülönbözőbb pontjaira. A globális áruforgalomnak a nyilvánvaló előnyei mellett bőven vannak „mellékhatásai” is, például az idegenhonos növénykárosítók behurcolása, terjesztése.

Csak természetesen

Aranygombos Telkibányát, a hajdanvolt virágzó bányavárost és környékét a középkori leírások roppant erdőségekkel, gazdag aranybányákkal jellemezték. Az arany- és ezüstbányák mára kiapadtak, a roppant erdőség azonban – hála sok-sok erdészgeneráció lelkiismeretes munkájának – megmaradt, és folyamatosan gyarapodik.

Erdei építmények

Vörösné Baracsi Erzsébet 1980-ban végzett a Soproni Erdészeti és Faipari Egyetem faipari mérnöki karán, az Iparművészeti Főiskola Belsőépítész szakán pedig 1986-ban vette át diplomáját. Az erdészetek közül legelőször a Pilisi Parkerdő Zrt. kereste meg, a Sikárosi Vadászház belsőépítészeti munkálatait tervezte meg.

Kövesd a borostyánt a Nagyerdő szívében!

Debrecen „zöld tüdejében” vezet a NYÍRERDŐ Zrt. Nagyerdei Erdészeti Erdei Iskolájának Borostyán tanösvénye. A tanösvénytúrákon és egyéb erdei iskolai foglalkozásokon résztvevők a környezeti és a fenntarthatóságra nevelés módszereivel élményszerűen ismerkedhetnek meg a varázslatos Nagyerdő élővilágával.

Háborítatlan vizek lakója

Vándorló eleink minden valószínűség szerint a Kárpát-medencében találkoztak először nagyobb számban vidrával. Legalábbis erre enged következtetni, hogy ugyanazzal a névvel illetjük ezt a vizes élőhelyekhez szorosan kötődő ragadozó állatot, mint a környező szláv népek. A faj a 19. században még igen elterjedt volt az egész medencében.

Az erdő gazdája

33 esztendő, egy hosszú emberöltő – ennyi időt dolgozott dr. Jámbor László a soproni Tanulmányi Erdőgazdaságnál, ebből 21 évet vezérigazgatóként. Idén nyugdíjba vonult, ám megtartotta társadalmi megbízatásait, az Országos Magyar Vadászkamara elnöki és az Országos Magyar Vadászati Védegylet alelnöki tisztét.

Kaptassunk még magasabbra

A Soproni Parkerdő intenzíven látogatott városkörnyéki területét nyugati irányba elhagyva kiemelkednek a Soproni-hegység 500 méternél magasabb bércei. Közúton három irányból közelíthetjük meg a nyugati határterület: a Récényi úton, a Brennbergi-völgyben vagy Ágfalva felől.