Back to top

Bugac csodái

A nyaralás vagy a hétvégi kiruccanások tervezésekor az idén talán az eddiginél is többen nézegetik Magyarország térképét. Lapozgatják az útikönyveket, böngészik az internetet a hosszú, kényszerű bezártság után. Számtalan szebbnél szebb természeti látnivaló, építészeti és kulturális kincs felfedezése közül választhatnak.

Fotó: KNPI Igazgatósága

Én szívem szerint a mára már részben megszelídített homokbuckákkal tűzdelt Kiskunságra, Bugac és környékére hívom a kedves Olvasót!

Vajon létezik a világon olyan gyermek, aki ne szeretne játszani egy homokozóban? A nedves homokból mindannyiunk keze nyomán csodák születtek, órákra lekötötte a figyelmünket ez a játék. Kicsit eltúlozva azt is mondhatjuk, hogy a Bugac és környéki emberek élete egy végeláthatatlan játék, de sokszor emberfeletti küzdelem is egy óriás homokozóban.

Bugac a legismertebb magyar puszták egyike a Duna-Tisza közén. Az Árpád-korban is már lakott bugaci táj őrzi a pásztor- és betyárvilág emlékeit, egyben védett és fokozottan védett növény- és állatritkaságok otthona.

A pusztára érkezők ma is megtekinthetik az ősi pásztoréletből fennmaradt tárgyi emlékeket, tavasztól őszig napi bemutatókon keresztül láthatják a pusztaötöst (a csikós és lovainak lélegzetelállító vágtáját), a helyben tenyésztett kisbéri lovakból álló ménest és rackanyájat, valamint az ősi magyar szürkemarha-gulyát.

Előszeretettel sütkéreznek a napsütötte homokon a zöld gyíkok
Fotó: KNPI Igazgatósága
Aki egyszer már végignézte a pusztai naplementét (vagy napkeltét), látott már kristálytiszta csillagos égboltot, részt vett a Kurultaj vagy az Ősök Napja rendezvények valamelyikén, soha nem felejti el, milyen élményben volt része, és újra meg újra visszavágyik a pusztába.

Az M5-ös autópályáról Kiskunfélegyháza centrum kijáratnál lekanyarodva mindössze 13 kilométert kell utaznunk, hogy elérjük Bugac települést.

Földrajzi elhelyezkedésének és az olyan kiváló fogathajtóknak köszönhetően, mint Abonyi Imre, Juhász László és Kecskeméti László világbajnokok, a település nevét világszerte ismerik. A határában található Monostordomb környezetében régészeti feltárások kezdődtek el 2010-ben.

Megelevenedik az Árpád-kor

Az egykori Péterin az 1050-es években indult meg az élet. A település vélhetően bencés rendi monostorát 1130-40 között alapította a kor kiemelkedő főúri családja, a Becse-Gergely nemzetség. A fontos hadi és kereskedelmi út mentén fekvő stratégiai helység a 12-13. század fordulójára a Duna-Tisza köze szakrális és gazdasági központjává nőtte ki magát.

Ez az ereklyetartó is Bugacról került a Katona József Múzeumba
Fotó: KNPI Igazgatósága

A hatalmas kiterjedésű és városias település virágzásának az 1241-42. évi tatárjárás vetett véget.

A Pétermonostor pillanatnyilag részben rekonstruált állapotában látogatható. Megközelíthetjük a Bugactól Kiskunfélegyházára vezető útról, a település után kb. 2 kilométerre balra, egy homokúton haladva 500 méter után ismét balra a monostorhoz érkezünk.

A folyamatos régészeti feltárások során eddig felszínre hozott példátlan mennyiségű és minőségű leletanyag az Árpád-kori Magyarország kiemelkedő gazdagságát, nagyhatalmi státuszát bizonyítja, kiváló képet ad hazánk legdicsőségesebb időszakáról.
A fogathajtás összefonódik a településsel
Fotó: KNPI Igazgatósága

A napvilágra került leletek jelenleg a Kecskeméti Katona József Múzeum időszakos kiállításain tekinthetők meg.

Bugac Nagyközségi Önkormányzat tervei között szerepel a feltárt monostor és környezetének rendezése, a kolostor hajdani életének bemutatása. E célból melléképítményekkel, korabeli gazdasági épületekkel, levendulással, fűszer- és gyógynövénykerttel egészítik ki a monostort.

Fogadóépületet építenek parkolókkal, játszótérrel, a Magyar Szentek Útja elnevezésű felvezető úttal, rendezvényterülettel.

Aranymonostor Látogatóközpont előreláthatóan 2021-től várja az érdeklődőket. A fejlesztéssel és az ott zajló programokkal azt szeretnék bebizonyítani, hogy a magyar föld a csodák országa.

Természeti értékek tárháza

Úttörő marketing

Móricz Zsigmond: Idegenek a pusztán. Megjelent a Kecskeméti Lapok 1933. május 30-i számának 3. oldalán, a Magyarország vasárnapi számából.

Hozzátartozik a pusztához a szürkemarha-gulya
Fotó: KNPI Igazgatósága

„Kecskemét városa olyan lépést tett, ami úttörő a magyar vidéki városok életében. Megindította az idegenforgalom iránti akciót. A dolog úgy történt, hogy ez a roppant város megmozdította százhatvanezer holdas tagjait, felkapta a harmincezer holdas Bugac pusztáját, s meglobogtatta Európa felé, mint csipkés szélű kis kendőt. Miért?... Eszébe jutott, hogy hogy tódulnak az emberek ebbe a Velencébe, meg ebbe a Svájcba, meg Floridába, hova... Mért ne jönnének Kecskemétre is? Kinek van olyan Bugaca, mint neki? Jöjjenek csak, nézzék meg és álmélkodjanak rajta.

És ez komoly dolog. Mert a puszta van olyan csoda, mint a hegyek és van olyan üdítő és lélekemelő, mint a természetnek bármilyen más rendkívüli dolga.

Hamar összehívott száznyolcvan újságírót és szakembert, felültette jó kis parasztszekerekre és huszonöt kilométeres kocsikázásban körülvitte a fehér gulyák és a pej ménesek promenádján, az árvalányhajas mezőkön, a zsombékos réteken, a sűrűbokrú berkeken és mindenkinek volt öröme nagy. …Ma a kis Magyarországnak ez a város a szemefénye. A legértékesebb nép, amely a kőből is bort facsar. A sívó homoktengerből száz év alatt Európa egyik legszebb és leggazdagabb gyümölcs és szőlőkultúráját hozta létre.”…

(A teljes írás itt olvasható.)

Bugac a Kiskunsági Nemzeti Park legnagyobb (11 488 ha) és legváltozatosabb homokterülete. A jól ismert hortobágyi pusztától eltérően korántsem fátlan, asztallap simaságú pusztaság. Két nagy buckavonulat húzódik át rajta, erdőkkel, ligetekkel, borókással, legelőkkel tarkítva.

A gerincek és völgyek közti szintkülönbség akár 20 méter is lehet.

A homokhátakon kialakult szárazságtűrő borókás-nyáras erdőket nevezték egykor Ősborókásnak. Az elmúlt két évtized hatalmas erdőtüzei Bócsán 1600, Bugacon 1000 hektáron pusztították végig ezt a homoki csodavilágot. A fehér nyárak jó sarjadzó képességüknek köszönhetik túlélésüket. A Bugaci Nagyerdőben még találkozhatunk a fajokban leggazdagabb homoki erdők, a gyöngyvirágos tölgyesek apró maradványaival is.

Az erdősítés alapvetően átalakította a táj arculatát. A futóhomok megkötésére fenyveseket, akácosokat, és nyárasokat telepítettek.

Ahogyan az előszóban is olvashatták, mára a terület több mint 40 százalékát erdők borítják. A száraz gyepeken sáskák százai röppennek fel a pusztát járó ember lába előtt, de a hangyaleső lárvák tölcséreivel is nagy számban találkozhatunk.

A napsütötte helyeken pedig gyakran sütkéreznek a homoki és a zöld gyíkok.

De az erdők és a puszták leghangosabb lakói, a madarak is megtalálhatók. Gyakori itt a szajkó, a feketerigó, az örvös galamb, a fülemüle, a vadgerle, a sárgarigó és mind többször feltűnik a magasban az egerészölyv is. Az odvas fákban pedig seregélyek, csókák és szalakóták figyelhetők meg. Az üregi nyulak száma megfogyatkozott, ellenben az erdőkben szép számmal megtalálható a vaddisznó, az őz és a dámvad, valamint ismét megtelepedett az aranysakál. Nagy szerencsével rákosi viperát is láthatunk.

Nem véletlenül próbál elrejtőzni a kíváncsi szemek elől ez a kistermetű kígyó (a hímek maximum 40-45, a nőstények 50-60 cm-re nőnek), ugyanis számos állat étlapján szerepel.

Vadásznak rá gólyák, gémek, a szalakóta, a fácán, a túzok, de a róka, a borz és a vaddisznó még a föld alatti rejtekéről is kiássa. Jelenleg ez a kígyó a magyar gerinces fauna legveszélyeztetettebb faja.

A történelem kedvelőinek

A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság pályázati forrásból új, egész évben üzemelő Puszta kapuja fogadóépületet épít a Karikás Csárdával szemközti telken, ahol jelenleg népi műemléknek számító tanyacsoport – köztük a Buzsik-csőszház –, az egykori gazdálkodást és életmódot bemutató épületegyüttes áll. A várhatóan 2021-ben elkészülő Puszta kapuja alkalmas lesz csoportok fogadására; a környékbeli túrák kiinduló helyéül szolgálhat, és felszerelik konferenciák és találkozók megtartásához szükséges infrastruktúrával is.

Az Aranymonostor Látogatóközpont előreláthatóan 2021-től várja az érdeklődőket
Fotó: KNPI Igazgatósága

Az 1975-ben épült, a pusztában magányosan álló Pásztormúzeum a táj emblematikus építménye. Állandó kiállítását 2019-ben felújították. A bemutatóhelyen megelevenedik a pásztorvilág, kontyos nádkunyhó, eleséges taliga, címerfa, pásztorfigurák, cserény, racka, kuvasz és különféle használati eszközök emlékeztetnek a letűnt időkre.

A diorámákban megismerkedhetünk a külterjes állattartás történetével és eszközeivel, a pásztorok mindennapjaival és a pásztorművészettel, valamint képet kapunk a bugaci puszta és a homoki erdők élővilágáról.

Az Alföld utolsó természetes növénytakarója az erdős puszta volt: erdők, mocsarak, lápok, lösz- és homokpuszták váltogatták egymást. A síkság a honfoglalás idején erdőkben jóval gazdagabb volt a mainál, azonban a mezőgazdaság fejlődése, a kiterjedt állattenyésztés megváltoztatta a táj képét.

A táj jellegzetes növénye a varjúháj
Fotó: KNPI Igazgatósága
A 16-17. század török világa alatt pedig megtizedelték az alföldi erdőket, onnantól kezdődött a puszta igazi térfoglalása.

A megváltozott hidrológiai és éghajlati viszonyok a futóhomok kialakulásához vezettek.

A homok megkötésére irányuló alföldfásítás a 18. század közepe óta állandó törekvéssé vált, de csak az első világháború után, 1923-ban fogadták el azt a törvényt, amely megteremtette az erdőtelepítés alapjait a szikes és futóhomokos területeken. Igazán jelentős fásítás 1947-ben kezdődött, azt követően mintegy 300 ezer hektárral növekedett az Alföld erdőterülete. E gigászi erdőtelepítési munka emlékhelye a bugaci Alföldfásítási Múzeum, amelyet a KEFAG Zrt. 1984. augusztus 5-én, az Országos Erdészeti Egyesület Vándorgyűlése alkalmából nyitott meg. Bugacon, 37 év után, 2021 júniusában ismét találkozhatnak majd az erdész szakma képviselői, az egyesület immáron 151. Vándorgyűlésén.

A szépen gondozott parkban álló múzeum bemutatja az erdőtelepítés szakma- és jogtörténeti dokumentumait, tárgyi emlékeit, a kapcsolódó levéltári anyagokat és szakkiadványokat.

A látogatók a fásítási módszerek mellett megismerhetik az egykori munkagépeket, szerszámokat, az alföldi erdők klíma- és talajtényezőit, jellegzetes élővilágát. A kiállítás emellett emléket állít az alföldfásításban szerepet vállaló erdészeknek, kutatóknak is.

Erdei szállások a több napra érkezőknek

Az Alföldfásítási Múzeum szomszédságában a KEFAG Zrt. fenntartásában működik a Bucka Szálló, valamint a Bugaci Vadászház, ahol bárki megpihenhet egy fárasztó nap után. Az ápolt, nyugodt környezetben, erdő szélén álló, 15 szobás (39 fős) szálloda nagyobb csoportok fogadására is alkalmas, a vadászházban pedig további 15 főt tudunk elszállásolni. Kellemes kikapcsolódási helyszín a 40 fős fedett kerthelyiség; az Oktatási Kabinetben konferenciák, baráti találkozók tarthatók.

Az aktív pihenés kedvelőit a szálló gondosan ápolt parkjában salakos teniszpálya, a közelben pedig koronglövészeti lehetőség várja.

Két nagy buckavonulat húzódik végig a bugaci pusztán
Fotó: KNPI Igazgatósága
A vadászok a Bugac környéki erdőkben hódolhatnak szenvedélyüknek, ahol jelentős őz- és kiváló trófeaminőségű dámállomány él. A Bucka Szállóban a bugaci konyha házias ízeit élvezhetjük.

A Bugac és környéki emberek sokat tesznek azért, hogy értéket teremtsenek a homokon, miközben őrzik a cseppet sem sivár táj élővilágát, történelmi, kulturális hagyományait.

Ha mindezek alapján Önnek is kedve támadt felfedezni e tájat, megismerni az alföldi ember vendégszeretetét, hétköznapjait, ünnepeit, akkor látogasson el Bugacra!

Nagyszerű alkalom erre például az augusztus 21-23. között megrendezésre kerülő Kurultaj, amely Európa legnagyobb hagyományőrző ünnepe, az íjfeszítő, lovas-nomád népek közös nagy találkozója.

(Köszönet a háttéranyagért és fotókért Bugac polgásmesterének, a KNPI munkatársainak és dr. Kalotás Zsoltnak.)

Makra Zsuzsanna

KEFAG Zrt.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2020/3 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kövesd a borostyánt a Nagyerdő szívében!

Debrecen „zöld tüdejében” vezet a NYÍRERDŐ Zrt. Nagyerdei Erdészeti Erdei Iskolájának Borostyán tanösvénye. A tanösvénytúrákon és egyéb erdei iskolai foglalkozásokon résztvevők a környezeti és a fenntarthatóságra nevelés módszereivel élményszerűen ismerkedhetnek meg a varázslatos Nagyerdő élővilágával.

Selmec a művészetekben

Manapság az utódkarok hallgatói kétféleképpen kötődnek Selmechez. A diákhagyományok örököseiként azok őrzése, gyakorlása hozzátartozik mindennapjaikhoz, emellett gyakorta ellátogatnak az ősi bányavárosba, hogy felkeressék jellegzetes tárgyi emlékeit, élvezhessék sajátos hangulatát. De Selmec ott van a művészetekben is, s több alkotásnak vannak diákhagyományokat érintő vonatkozásai.

Háborítatlan vizek lakója

Vándorló eleink minden valószínűség szerint a Kárpát-medencében találkoztak először nagyobb számban vidrával. Legalábbis erre enged következtetni, hogy ugyanazzal a névvel illetjük ezt a vizes élőhelyekhez szorosan kötődő ragadozó állatot, mint a környező szláv népek. A faj a 19. században még igen elterjedt volt az egész medencében.

Az erdő gazdája

33 esztendő, egy hosszú emberöltő – ennyi időt dolgozott dr. Jámbor László a soproni Tanulmányi Erdőgazdaságnál, ebből 21 évet vezérigazgatóként. Idén nyugdíjba vonult, ám megtartotta társadalmi megbízatásait, az Országos Magyar Vadászkamara elnöki és az Országos Magyar Vadászati Védegylet alelnöki tisztét.

Kaptassunk még magasabbra

A Soproni Parkerdő intenzíven látogatott városkörnyéki területét nyugati irányba elhagyva kiemelkednek a Soproni-hegység 500 méternél magasabb bércei. Közúton három irányból közelíthetjük meg a nyugati határterület: a Récényi úton, a Brennbergi-völgyben vagy Ágfalva felől.

Virág Vivien: Reggeli rutin

Virág Vivien erdőmérnök az EGERERDŐ Zrt.-nél dolgozik. Már gyerekként magával ragadta az erdő mesebeli szépsége és lakóinak sokasága. Édesapjával rengeteg időt töltött az erdőn, és ez nemcsak a hivatását, hanem a hobbiját is meghatározta.

Mulcsozás égetés helyett – Növényvédelmi előrejelzés 44. hét

Az év során, de különösen most bőséges mennyiségű növényi hulladék keletkezik a kertekben. Régen ennek nagyját elégették, most viszont más, sokkal praktikusabb megoldásokat kell találni. A legegyszerűbb hulladékkezelő cégre bízni, de hasznosabb és környezettudatosabb lehetőség a helyben keletkezett hulladék mulcsként való felhasználása.

A borturizmus jövője: digitalizáció és személyre szabott ajánlatok

Internetes konferenciát tartottak Fokvárosban, Innováció a borturizmusban a COVID-19 járvány összefüggésében címmel, amelyen Argentínából, Chiléből, Franciaországból, Olaszországból, Spanyolországból felszólaló előadók osztották meg tapasztalataikat arról, milyen hatást gyakorolt a koronavírus járvány a borturizmusra.

#ForestBiodiversity

Lépjünk túl a közhelyeken és hallgassuk meg az erdészeket, értsük meg a tevékenységüket, tanuljunk a tapasztalataikból! Dióhéjban ez az új, #ForestBiodiversity elnevezésű figyelemfelkeltő kampány üzenete, amelyet hat, az európai erdészeti ágazatot képviselő egyesület indított Brüsszelben.

Új búzatermesztési világrekord született

Eric Watson új-zélandi farmer új búzatermesztési világrekordot állított fel 17,398 t/ha hozammal az idén, ami 607 kilogrammal haladta meg a korábbi 16,791 t/ha-os hozamot, amelyet szintén ő tartott. A rekordtermést ez év februárjában takarította be egy 8,6 hektáros táblájáról.