Back to top

A prügyi szójabemutató oldalágai

Évek óta Prügy a meghatározó hazai szójabemutatók egyik helyszíne. Kiváló feltételeket teremt hozzá a helyi mezőgazdasági zrt. és annak elkötelezett elnök-vezérigazgatója, Rácz László. Vegyes termőhelyi adottságok mellett gazdálkodnak, általában akkor sikeres az évük, ha nem túl csapadékos.

Idén aszályból és esőből is bőven kijutott nekik, 550 hektár őszi búzát csak lánctalpas és gumihevederes kombájnnal tudtak learatni. Ha azok nincsenek, a búza nagy része talán még ma is ott lengedezne a belvízfoltokban. 

Az ES Mentor egy korai fajta, és eddig ez volt a prügyiek kedvenc szójája

Ezzel a felszereléssel viszont várakozáson felül sikerült a betakarítás – igaz, 140 ezer euróért kellett kiegészítő alkatrészt venni hozzá.

De a beruházás két hónap alatt megtérült, a búza nagy részét enélkül nem tudták volna learatni. Ezzel a csatát ugyan megnyerték, de a háború nem ért véget: a lánctalpak nyomában még szeptemberben is állt a víz. Igencsak kérdéses, hogy jövőre mit tudnak termeszteni a területen.

A szójabemutató alkalmából gazdálkodásuk részleteiről is kifaggattuk a szakembert, mielőtt a nem túl nagy számú érdeklődőnek megtartották volna a fajtabemutatót. A koronavírus és az előbb aszályos, majd csapadékos időjárás együttese miatt mindenre különös figyelmet kell fordítani.

Ahhoz képest, hogy május 25-ig nemigen láttak esőt, az őszi árpa átlagtermése 7,2 tonna lett, és ugyanennyit adott a vetőmagnak termesztett őszi búza.

A Coraline jól és biztosan termő korai fajta, bár most meglátszik a hüvelyek berakódásán a változékony időjárás
Ha a kommersz búzát is figyelembe vesszük, akkor a búzatermésük hektáronkénti átlaga meghaladta a 6,55 tonnát. Ez alapján tehát nem volna túl sok okuk a panaszra.

Viszont meg kellett küzdeni a már említett körülményekkel – ami sikerült. Vetőmagos gazdaság lévén, 4 tonnás szárazborsó-termésátlagot takarítottak be 20 hektárról. Nagyon sokfelé nem adott ennyit a zöldborsó. Magyarországon ők foglalkoznak legnagyobb területen zabvetőmag-előállítással. Idén 65 hektáron vetették ezt a növényt, ami a teljes hazai zabszaporítás egyharmada. Az átlagtermése 6,3 tonna lett – a szakma szerint a növény termőképességének ez a felső határa.

A 2 ezer hektáron gazdálkodó cég 5 ezer hektárra van gépesítve, köztük a vetőmag-feldolgozásra alkalmas eszközökkel és raktárakkal.

A Prügyi Mezőgazdasági Zrt.-nél 67-en dolgoznak. A saját munkákhoz 35 ember is elég lenne, de ők nagy integrátornak számítanak: a fennmaradó területen 7 település 140 gazdájával működnek együtt.

Szójával 70 hektáron foglalkoznak ebben az évben, és a Szója Szövetség számára is beállítottak kísérletet. Korábban ennek a többszörösén termesztették, de az első 5–6 évben csak tanulgatták a szakma fortélyait, ami úgy sikeredett, hogy évi 30 millió forintot ráfizettek a termesztésére, mire minden csínját-bínját kiismerték.

Szükségük volt szójára, mert sertéstenyésztéssel is foglalkoztak, és foglalkoznak ma is, de a tandíjat kicsit sokallották. Mivel az ő jószágállományukhoz nem volt érdemes saját takarmánykeverőt létrehozni, ezért a tápot vásárolták, a szóját pedig eladták, igen jó áron.

Az elmúlt 12 év során eljutottak arra a szintre, hogy értenek is a szója termesztéséhez.

Előbb meg kellett vásárolni hozzá az eszközöket, hogy megfelelő magágyat tudjanak készíteni, amiben gyommentesen tudják tartani a növényállományt, mert a sikertelenségnek ennek elmulasztása az egyik legfőbb oka.

A szója sikerének másik előfeltétele a jó elővetemény, amit a mostani vetésterületéhez jól hozzá tud igazítani a gazdaság.

Jó szem kell a legalkalmasabb terület megtalálásához, és legalább ilyen fontos, hogy a megfelelő fajtát – lehetőleg korait és a térségükben még jó termésre képeset – felkutassák. Ezért nagyon sokáig az ES Mentort használták, de újabban más fajtákkal is kísérleteznek, közülük a Coraline váltotta be a legjobban a hozzá fűzött reményeket. A fővetésben azért ennek szavaztak bizalmat, mert a kísérletben 4,7 tonnát adott. Ha üzemi körülmények között megterem 2,7 tonnát, az már igen jövedelmezővé teszi – és ebben az évben jó esély mutatkozik erre.

Az Atacama szintén korai fajta, az osztrák Karintia ajánlatából
A szójával is foglalkozó növénytermesztők között állandóan téma, hogy milyen hozamszinten lehet versenyképes ez a növény. A kukoricával összehasonlítva ma is helytálló megállapítás, hogy 2,5 tonna májusi morzsolt lehet egyenlő 1 tonna szójababbal.

Tehát, ha valaki 3 tonnát tud szójából, akkor annál csak minimum 7,5 tonnánál lehet versenyképesebb a kukorica.

De ez azért kiegészítésre szorul. Prügyön tudnak 10 tonnát szemes kukoricával, viszont azt szárítani kell. Az ő esetükben, mivel eléggé északon helyezkednek el, a betakarításkori szemnedvesség-tartalom általában 22 százalék körül van, márpedig ennek a leszárítása 2,5 ton­na szemes kukorica árába kerül, azaz 100 ezer forintot elvisz az árbevételből.

A Maestral a Delta Agro cég korai, nem elágazó fajtája
A szóját viszont nem kell szárítani, anélkül is be lehet tárolni, és legalább olyan jó elővetemény, mint a borsó. Sőt, a szójára, mint nagymagvú fehérjenövényre, most úgynevezett termeléshez kötött támogatást adnak, ami az értékesítési árral együtt 140–145 ezer forintot tesz ki 1 tonna szójánál. Ha így számolunk, akkor a kukorica és szója közötti szorzó sokkal inkább a hármas szám lesz.

A szója önköltsége hektáronként Prügyön kb. 2–2,2 tonnánál jön ki nullára, ami afölött van, az tiszta haszon.

Szeptemberben a szakemberek a 70 hektár átlagában legalább 2,7 tonnát várnak, de ha több lesz, azon sem lepődnek meg. Lehetne még több is, de sajnos elég sok a víznyomásos rész, és a gyomirtás sem sikerült teljesen.

Néhány szó az aszályt követő esőzésről. Május végéig, az első 5 hónapban összesen 110 millimétert kaptak, ennek ellenére szeptember 8-án már 510 milliméter csapadékot regisztráltak, azaz 3 hónap alatt, a nyáron 400 millimétert kaptak. Ez egyszerre volt áldás és átok. A szója szereti a csapadékot, a csapadékos időt, azt viszont nem viseli el, ha összefüggő vízterület áll a táblán, náluk pedig előfordult ilyen ebben az évben.

A Viola egy korai érésű, nem elágazó fajta, szintén a Karintiától
A kukorica is vegyes képet mutat. Ahol a víz nem nyomta meg, ott 10 tonna feletti hozamra számítanak, ám az 500 hektárból 100-on teljes vagy részleges víznyomás tapasztalható a növénynél. Drónnal felülről megvizsgálták a teljes területet, abból derült ki a vízkár mértéke. Most a kukorica aratásához újra elő kell venni a lánctalpat és a gumihevedert.

Ahogy a búzánál, úgy a kukoricánál is szükség lesz kiközelítő kocsira, hogy a kombájnnak ne kelljen abbahagynia az aratást és kimenni üríteni, hanem folyamatosan dolgozhasson.

A terményt kiszállítják az út mellé, ahol a teherautók és pótkocsik várakoznak. Ilyen időjárás egy évtizedben csak egyszer fordul elő, de most megtörtént. Az egyik legfontosabb tanulság számukra, hogy kiközelítő kocsi nélkül nem kezdhetnek hozzá az aratáshoz.

Tavaly fel kellett számolniuk a sertéstartást, december utolsó napjaira takarították el az állományt. Ezután 3 hónapba került, hogy szabályszerűen tudjanak megszabadulni a trágyától; kijuttatták a termőföldre. Mindent szabályosan csináltak, viszont a nemzeti sertéstámogatástól elestek, mert annak március 31. volt a határideje. Rácz László szerint ezt az EU által is jóváhagyott törvényt nem a mostani rendkívüli időszakra hozták létre, hanem normális körülményekre. Fordult ő mindenkihez, és bár általában jóindulatú válaszokat kapott, de a nemzeti keretből ebben az évben mégsem jut támogatás a Prügyi Mg. Zrt.-nek. Utólag nézve, ha szabálytalankodott volna, hogy ne mondjuk, odafüllentett volna egy kicsit, akkor most semmi gondja nem lenne, erre az évre is megkapná az őket megillető 30 millió forintot.

Hasonló gondot jelent számukra a belvízelvezető és öntözőcsatornák állapota. Fotóval igazolják, hogy az ma nem láthatja el a funkcióját. Az előző években még saját pénzből kitakarították az állami főművek egy részét, de most hiába rimánkodnak, kérlelnek: a tényleges akarat és a cselekvés hiányzik.

 

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2020/39 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kukoricaszemle zárt kapuk mögött

A lehető legkomolyabban veszi a koronavírus-járványt a KITE Zrt. Ám nem állt le náluk az élet, még fajtabemutatókat is tartanak – de nem a hagyományos módon, hanem virtuálisan. A KITE Zrt. hibridkukorica-­ajánlásaira azért érdemes mindenképpen odafigyelni, mert az 1,2 millió hektáros magyarországi kukorica-vetésterület több mint egyharmadára a vállalat ad vetőmagot.

Új búzatermesztési világrekord született

Eric Watson új-zélandi farmer új búzatermesztési világrekordot állított fel 17,398 t/ha hozammal az idén, ami 607 kilogrammal haladta meg a korábbi 16,791 t/ha-os hozamot, amelyet szintén ő tartott. A rekordtermést ez év februárjában takarította be egy 8,6 hektáros táblájáról.

Kukorica - az utolsó reménysugár

Kalászosokból az utóbbi évtized leggyengébb termését takarították be idén a kárpátaljai földművesek. Természetesen az egyes táblák vagy családi gazdaságok között jelentős eltérések voltak a hozamban, ám az idei év „eredményét” jellemzően már azok is elégedetten nyugtázzák, akiknek a mérlege nullát mutat a kiadások és a bevétel számbavétele után.

„Egy magyar nádor”… avagy a nagy elődök nagy utóda

A Nádor. Csak így említik, közvetlenül, mondhatni, bizalmasan. Ha nem mondják elé, hogy Mv, akkor is minden búzatermelő tudja, hogy a több mint 70 éves múltra visszatekintő martonvásári nemesítés kiválóságáról van szó, az utóbbi évek sikerfajtájáról, amely a 2019-es fémzárolási adatok alapján 20 százalékos szaporítási részaránnyal bír.

Javultak az agrárium szereplőinek kilátásai

Jelentősen javultak a magyar mezőgazdaság kilátásai a koronavírus-járvány első hullámához képest – derül ki a Takarékbank október 21-ei sajtótájékoztatóján bemutatott Takarék AgrárTrend Indexének harmadik negyedéves felméréséből. Ugyanakkor a piaci szereplőknek továbbra is óvatosnak kell lenniük a jövőben.

Szemes cirok és szója a KITE fajtaajánlatában

A koronavírus-járvány miatt nem az eredeti formájukban rendezte meg őszi fajtabemutatóit a KITE Zrt., helyette videófelvételen mutatták meg mindazt, amit ilyenkor meg lehet. Annak ellenére, hogy mi még semmiféle covidos megbetegedésről nem hallottunk a mezőgazdaságban, eléggé szigorú előírásokat tartatnak be az ágazatban. Lehet, hogy ezért is vagyunk mentesek a betegségtől.

Drágul az étkezési búza, újra árat emelhetnek a malmok

Nehezen vásárolnak most a malmok megfelelő, jó minőségű búzát a piacon, az árak a tonnánkénti 60 ezer forintot is elérik, helyenként pedig már meghaladják – értesült gabonakereskedői forrásokból a Világgazdaság. Ez az aratás kezdete óta 20 százalékos áremelkedésnek felel meg.

Kevés vagy sok a burgonya?

Nehéz egyértelmű választ adni, ezért európai és hazai piaci trendeket, állapotokat vázolt Murai György. Mint az Agrico Magyarország Kft. ügyvezetője elmondta, az idei szezon Európában rosszul indult, Hollandiában, Belgiumban, Franciaországban, Németországban két hónapon keresztül szinte egy csepp esőt sem kaptak a földek.

Mérsékelt ármozgások

A Budapesti Értéktőzsde árupiaci szekciójában a termények jegyzése továbbra is szünetel. A piaci szereplők a nemzetközi árutőzsdéken tájékozódhatnak a gabonafélék és az olajmagok különböző lejáratokra szóló jegyzéséről.

Alacsony burgonyaárakra panaszkodnak a gazdák

Az utóbbi napok gyakori esőzései Szlovákia több régiójában is fékezik az őszi termésbetakarítást. Matej Korpáš, a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) sajtóosztályának munkatársa lapunknak elmondta, hogy a galántai járásban például csak a 37. naptári héten tudtak nekilátni a gazdák az őszi betakarításnak.