Back to top

Jó minőségű, közepes mennyiségű szőlőre számítanak Szekszárdon

Jó minőségű, de közepes vagy annál kisebb mennyiségű szőlőre számítanak a szekszárdi borvidéken, ahol a szüret felénél tartanak a termelők.

Az MTI által megkérdezett borászok arról számoltak be, hogy szinte kivétel nélkül magas cukortartalommal szüretelik a szőlőt.

Bősz Adrián, a 2400 hektáros borvidék elnöke elmondta: a fehér szőlők szedése befejeződött, jellemzően a rozéborok alapanyagául szolgáló szőlőket szüretelik, és megkezdődött a vörösbornak szánt szőlők szedése is. A kékfrankos szürete általában most kezdődik, októberben a cabernet-fajtákkal folytatódik a betakarítás.

Hozzátette: a termésmennyiség átlagos, hektáronként 70-80 mázsa, de sok termelő 40 mázsára korlátozza a termést.

A kevés csapadék miatt a szőlő mustfoka meredeken emelkedik, ez kihívást jelent a fehér- és rozé borok készítésénél, amelyeknek jellemzően nem magas az alkoholtartalma - jegyezte meg.

Sok lehetőség rejlik az idei szőlőben, könnyedebb és testes vörösborokat is lehet készíteni belőlük - fogalmazott.

Közlése szerint a szőlő kilogrammonkénti ára átlagosan 100 forint körül alakul, minőségtől és fajtától függően 90-140 forintot adnak érte, általában a terméskorlátozott ültetvényekről származó szőlőnek magasabb az ára. Mint mondta, elsősorban a fővárosi éttermek tavasz óta tartó forgalomcsökkenése miatt vannak átmenő készletek a borvidéken, ugyanakkor a kereskedelmi láncoknál nem tapasztaltak forgalomcsökkenést.

A borvidékhez tartozó bátaszéki hegyközség 1230 hektáros területén kimagasló minőségre, és átlagosan 80 mázsás termésre számítanak - mondta Osváth András, a hegyközség elnöke. A rozénak szánt kékfrankos szüretét 19-es mustfokkal kezdték el, a szőlőfajta cukortartalma már 20-as értéket mutat.

Mészáros Pál, a 120 hektáros ültetvényen gazdálkodó Mészáros Borház Kft. tulajdonosa kiváló minőségű, közepes mennyiségű - hektáronként 60-70 mázsás - termésről számolt be; a kadarkát például 20-as mustfokkal szüretelték. Mint mondta, ha nem lesz hosszan tartó csapadékos időjárás, kiváló évjáratra számítanak.

Rappai József, a 65 hektáron szőlőt termesztő Schieber Pincészet borásza elmondta, hogy eddig sauvignon blanc-t, chardonnay, kékfrankost szüreteltek, utóbbit 22-es, 23-as mustfokkal; megemlítette, hogy egy új merlot-ültetvényről szintén 23-as mustfokú szőlőt szedtek le. Az idei fehér és rozé bor nem lesz az előző éveknél rosszabb, a 2020-as a 2017-eshez hasonló prémium évjárat is lehet. Beszélt arról is, hogy a pincészetnek az értékesítésben szintén gondot okoz a fővárosi idegenforgalom csökkenése.

Módos Ernő, a 40 hektáron termő szőlőt feldolgozó Ferger-Módos Borászat borásza azt mondta, biztató, hogy 19-20-as mustfokot mértek a szőlőkön, ugyanakkor a csapadékhiány miatt szokatlan a magas savtartalom. A termés mennyisége 7-8 tonna átlagosan. A borászatnál jelentős óborkészletek maradtak - tette hozzá.

Forrás: 
MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A borturizmus jövője: digitalizáció és személyre szabott ajánlatok

Internetes konferenciát tartottak Fokvárosban, Innováció a borturizmusban a COVID-19 járvány összefüggésében címmel, amelyen Argentínából, Chiléből, Franciaországból, Olaszországból, Spanyolországból felszólaló előadók osztották meg tapasztalataikat arról, milyen hatást gyakorolt a koronavírus járvány a borturizmusra.

Megnyílt az első narancsbor bár Londonban

Az Egyesült Királyság első narancsbort felszolgáló bárja a Silver Lining megnyílt Londonban. A narancsbor elnevezés talán úgy hangzik, mint egy új kifejezés vagy trend, de valójában az egyik legrégebb óta készített bortípus a világon.

A borturizmus az egyik legnépszerűbb a járvány ideje alatt

A Magyar Turisztikai Ügynökség megbízásából egy elemzőcsoport adatai alapján, idén jelentősen megnőtt hazánkban a borászati rendezvények iránti érdeklődés, egész pontosan 50 százalékkal meghaladta a tavaly ilyenkor mért adatokat. Ez magyarázható azzal, hogy az őszi második vírushullám miatt a lakosság szemében felértékelődött a belföldi turizmus, ezen belül is a borturizmus.

A Monarchia régi-új borai

A kommunizmus 1989-es összeomlása felélesztette a közép-európai egység gondolatát. De vajon létezik-e közép-európai boridentitás is? Justin Keay írásában beszámol, hogy harminc évvel a kommunizmus összeomlása után úgy tűnik, a régi hagyományok újra életre kelnek a Habsburg Birodalom egykori nemzetállamaiban.

Október hosszú hétvégéjén irány: Tállya!

A Tokaji Borlovagrend (Confrérie de Tokaj) elmúlt tíz évében végbement megújulásának egyik fontos bizonyítéka az az éves csúcstalálkozó, melyet idén Tokaji Szüret néven, Tállyán, a Maillot Kastélyban rendeznek meg, tállyai borászatok közreműködésével.

Közgazdász pincekulccsal - szekszárdi generációváltó

Közgazdász diplomával, nemzetközi kitekintéssel a háta mögött állapodott meg a családi vállalkozásban ifj. Vida Péter. Nagy kérdés: mi az, ami a szőlész-borász irányba terelte, annak ellenére, hogy szülei sem erre a pályára szánták?

Jó átlagos szőlőtermés ígérkezik

Szeptember végén nagyjából a felénél tartott a szőlőszüret Szlovákiában. A gazdák jónak mondják a termést, de egy-másfél hónappal ezelőtt még bizakodóbbak voltak. A mennyiség mellett szerencsére a minőséggel sincs különösebb probléma.

Ha a lomb fele lehullott, kezdődhet a lemosás – Növényvédelmi előrejelzés 43. hét

Véglegesen elmúlt a késői nyár, ezzel együtt – a muslicákon kívül – a mezőgazdasági szempontból fontos kártevők is visszavonultak. Szőlőben és gyümölcsben is megkezdhető az őszi lemosó permetezés, a pázsitok áttelelésének elősegítésére pedig már most kiszórhatóak a magas kálium- és foszfortartalmú komplex műtrágyák.

Biológiai alapok - amire építenünk kell

A szőlő szaporítóanyag-termelés az ágazat egyik legerősebb lába, hiszen ezzel kerül kapcsolatba a termelő. "Nagy kérdés, kell-e új fajtákat létrehozni, vagy a régiek között keresgélni” – fogalmazta meg Kocsis László, az MTA doktora –, a kérdésből pedig egyből adódik a másik kérdés, hogy mit teszteljünk, mit vírusmentesítsünk, a szaporítóanyag-előállításhoz milyen ültetvényeket kell létesíteni.

Agrármúlt - Régi magyar szőlőprések

Vincze István etnográfus történelmi borkultúránk két alapvető rétegét különböztette meg: a borkészítés préses és préstelen (taposó-zúzó) formáját. Felosztása a szőlőfeldolgozás e meghatározó szakaszára, a mustnyerés teljes munkafolyamatára vonatkozik. A lényerés során a tiszta mustot elválasztják a szőlőzúzaléktól, aminek különböző szőlőprések az eszközei.