Back to top

Selyemakác: a kedvelt díszfa gyógynövény is

A perzsa selyemakácot (Albizia julibrissin) egyre több kertben ültetetik díszfaként. Ennek oka, hogy viszonylag gyorsan látványos méretűvé nő, de utána növekedési üteme lassul és sokára növi ki a kertet. Lombozata is látványos, ám virágzási időben még szebb, ráadásul virágai több hullámban nyílnak így a virágpompája júniustól szeptember végéig is tarthat.

A selyemakác egyre kedveltebb díszva hazánkban is. Eredeti élőhelyén azonban gyomfa...
A selyemakác egyre kedveltebb díszva hazánkban is. Eredeti élőhelyén azonban gyomfa...
Fotó: wikipedia
Ez az Ázsiában honos növény eredeti élőhelyén gyakran pionír faj, azaz elsőként veszi birtokba az üres területet így ott olyan szapora, hogy gyomfaként tartják számon. Nálunk körülbelül 20-30 éve jött a divatba, ma már egyre több helyen találkozhatunk vele kertekben, sőt közparkokban is. A pillangós virágúakhoz tartozik, és mint a többi ilyen növénynek a gyökerén nitrogén kötő baktériumok élnek.

Metszés, alakítás nélkül cserje, vagy többtörzses bokorfa lesz belőle, de kis odafigyeléssel törzses fává is nevelhető.

A párosan szárnyalt levelek 20-60 levélkéből állnak. Illatos virágai végálló, 15-25 tagú fürtöt alkotnak és a méhek is nagyon kedvelik. A virágokból kihajló, lilásrózsaszínű porzószálak pamacsszerűen díszlenek. A termései akár tavaszig is a fán maradnak, ám a magvakat csak néhány madár és a mókusok fogyasztják, az állatok többsége nem kedveli

Tősarjaktól is szaporodhat, így a korona kivágása, vagy elpusztulása után képes újra hajtani, nem sokkal távolabb. Ilyenkor a növény érzi, hogy kivágták, de a földben levő gyökerei még élnek, az ezeken található alvórügyekből hajt ki, új életre kelve. Fénykedvelő, szereti a meleget, szárazságtűrő, de nedves körülmények közt, és félárnyékban is jól érzi magát – tehát tágtűrésű faj.

Fiatal korában, életének első 2-3 évében hazánkban fagyérzékeny ezért takarással, vagy fagymentes helyen való teleltetéssel óvjuk ebben az időszakban. Magról könnyen szaporítható.

Virágzási ideje hosszú.
Virágzási ideje hosszú.
Fotó: wikipedia
Az ausztrál Permakultúra Kutató Intézet a selyemakácot a szupernövények közt említi. Fő előnye a pillangósvirágúakra jellemző nitrogén megkötő képessége, illetve gyökérsarjakkal történő szaporodása. A lombját a haszonállatok (juh, szarvasmarha) takarmányozására ajánlják. Pozitív eredményeket értek el köztes növényként való alkalmazásával is. Ebben az esetben növelni tudták a talaj tápanyag tartalmát. További lehetőség, hogy szélfogó, árnyékoló cserjesornak ültetik. Többen használják élő támasztékként is, ahogy pl. a kukoricát használják a bab felfuttatására. Hazánkban inkább szoliterként, azaz magányosan ültetve tartják dísznövénynek, formája így lesz a legszebb, ha minden irányból egyenletesen éri a fény.

Barna levelű díszváltozatai is ismertek, és egyre kedveltebbek, hiszen ez a szín a növényvilágban nem jellemző, így extravagáns hatást ad annak a kertrésznek, ahová ültetik.

Egyes országokban népi gyógyászati felhasználása is ismert. A virágfejek szélhajtó, emésztést javító, nyugtató és tonizáló hatásúak. Belsőleg álmatlanság, ingerlékenység és rossz memória kezelésére használják. A virágokat nyílás kezdetén szedik és szárítják. A leveleket sebkezelésre is használják helyenként. A kéreg betakarítását tavasszal, vagy nyár végén végzik, és későbbi felhasználás céljából szárítják. A növényből nyert nyúlós kivonatot a tályogokra, forrázásos sebekre ajánlja a tradicionális gyógyászat.

Felhasznált irodalom: naturalmedicinalherbs.net

Fiatalkori alakítása után formás fa lesz belőle.
Fiatalkori alakítása után formás fa lesz belőle.
Fotó: wikipedia

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Okos megoldások az európai erdőkért

A közelmúltban hatfős francia erdészküldöttség járt Magyarországon, hogy szárazságtűrő fafajokkal ismerkedjenek. Az utóbbi években ugyanis súlyos aszály, tömeges fapusztulás sújtotta a francia erdőket. A klímaváltozás következményei ott is arra ösztönzik az erdészeket, hogy új meleg- és szárazságtűrő fajok után kutassanak, és felgyorsítsák azok természetes vándorlását. Most kivételesen a franciák vetik ránk „vigyázó szemeiket”.

Elektronikai forradalom: gombák válthatják a műanyagot

Az elektronikai hulladékok mennyisége világszerte nő, amire a gyártók sokszor rátesznek egy lapáttal a tervezhető avulással, és hogy úgy alkotják meg a készülékeket, hogy ha elromlanak jobban megérje újat venni, mint javítani… A gombák talán segíthetnek a problémán.

Őszi munkák a kertben

A tél a pihenés, feltöltődés, tervezés ideje a kertnek és kertésznek. Hogy erre az időszakra megfelelően felkészüljünk, számos teendőnk van még ősszel a kertben.

Másodvirágzás ősszel

Városi vadgesztenyefákon nem teljesen szokatlan, hogy ősszel néhány virágzatot látunk a száraz levelek mellett vagy a kopasz ágakon, az idén azonban több növényfajon is hasonló jelenség tapasztalható. Mi ennek az oka?

Vegán „sajtok”: mi van bennük, ha tej nincs?

A közelmúltban többen is azzal magyarázták a sajtok árának drasztikus megemelkedését, hogy a 2,8 százalékos tejen ársapka van, emiatt ezt veszik többen, így kevesebb alapanyag marad és drágább lesz, amiből sajt készülhetne. Érdemes megkóstolni pár növényi alapú sajthelyettesítő terméket, bár az a rossz hírünk, hogy azok általában semmivel sem olcsóbbak, mint a tejből készült eredeti sajtok…

A madarak vándorlásának eddig ismeretlen pozitív hatását fedezték fel

A vízimadarak a tavaszi vándorlás során kulcsszerepet játszanak az európai szárazföldi növények elterjesztésében az északi szélességi körökre, és ezzel erősítik a növények klímaváltozással szembeni ellenállóképességét - állapították meg magyar és spanyol ökológusok a velencei-tavi tőkés récék ürülékmintáit vizsgálva.

Megújult a gödöllői Arbo Park

A Pilisi Parkerdő megújította egyik leglátogatottabb turisztikai központja, az Arbo Park elnevezésű gödöllői erdészeti arborétum turisztikai szolgáltatásait - közölte az erdőgazdaság szóvivője kedden az MTI-vel.

Beruházási vidékfejlesztési támogatások

A KAP Stratégiai Terv keretében, a korábbi támogatási ciklusokhoz hasonlóan, ismét fontos szerepet kapnak a beruházás típusú beavatkozások, amelyek nagymértékben hozzájárulnak a versenyképes mezőgazdaság és élelmiszer-előállításhoz, illetve vidékfejlesztéshez.

Főként díszít a lopótök

Az ősz második felének régi-új divatja a tökfélékből készített dekoráció, emiatt a piacon sokfelé találkozhatunk dísztökökkel. A nyakas lopótök is közéjük tartozik, bár zsenge termésének húsából készíthetünk rántott vagy rakott tököt, megtölthetjük, vagy legyalulva megfőzhetjük főzeléknek.

Pesten nagyobb számban száradnak ki fák, mint Budán

Habár talán kevésbé feltűnő, mint a parkok megszokott zöld gyepszőnyegének sárgára égése, de az elmúlt hetekben sajnos gyakoribb lett a teljesen elszáradt, vagy a még zöld, de szárazon zörgő levelekkel vegetáló fák látványa is.