Back to top

Vége a nagy béremeléseknek

Infláció feletti mértékben növelni kell a minimálbér összegét jövőre a szakszervezetek szerint. A munkaadók szerint még korai erről beszélni.

Decemberben lejár a legkisebb kötelező fizetések összegét meghatározó két éves bérmegállapodás, a jövő évi minimálbér összegéről, egy esetleges emelésről azonban még nem kezdődtek meg az egyeztetések - írja a Népszava. Ez nem is annyira meglepő, hiszen a jelenlegi kiszámíthatatlan gazdasági környezetben egyelőre sem a szakszervezeteknek, sem a munkaadóknak nincs konkrét álláspontjuk arról, mekkora is legyen januártól a legkisebb kötelezően megfizetendő összeg – derült ki a Népszava érdeklődésére adott válaszokból. Az viszont elég egyértelműnek tűnik, hogy az idén nem a dolgozók állnak nyerésre. A béremelések mértéke erősen függ ugyanis a gazdaság teljesítményétől.

Márpedig azzal kapcsolatban, hogy az idén még növekedés lehet, már a Magyar Nemzeti Bank (MNB) eddigi illúziói is elszálltak:  6,8-5,1 százalékos visszaesést várnak.

A fizetésekből ugyanakkor meg is kell élni, márpedig az árak már jócskán elszálltak, már az MNB is 3,5-3,6 százalékos éves pénzromlásra számít. A munkavállalók tárgyalási pozícióját viszont a járvány miatt munka nélkül maradt többszázezer álláskereső sem javítja. A Pénzügykutató Zrt. elemzői részben emiatt is keményebb munkáltatói hozzáállásra számítanak, és úgy vélik: az idei 9-10 százalék után jövőre csak 3,5-5,5 százalékos keresetnövekedés jön. Az MNB legfrissebb Inflációs jelentésében ennél optimistább számokat közölt: 6,6-7,1 százalékos bruttó átlagbérnövekedéssel számolnak jövőre. Igaz, júniusi előrejelzésükben ennél még magasabb, 7,9-8,6 százalékos emelkedést vetítettek előre.

A fizetések alakulását ugyanakkor nagyban meghatározza a minimálbér összege, hiszen ha a legkisebb fizetések nőnek, akkor a munkaadóknak a képzettebb munkaerő bérét még nagyobb mértékben kell emelniük.

Márpedig tavaly és idén is – a két éves bérmegállapodásnak köszönhetően – 8-8 százalékkal emelkedett a legkisebb bér. Hogy mi lesz jövőre, azzal kapcsolatban viszont a kormány még nem fejtette ki álláspontját. Valószínűleg nem is fogja, hiszen a korábbi, kevésbé kiszámíthatatlan időszakokban is inkább azt kommunikálta: a megállapodás a munkaadói és a munkavállalói szervezetek dolga.

A Népszava érdeklődésére most Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke is óvatosan fogalmazott. Mint mondta: mindenképpen infláció feletti minimálbéremelésre van szükség. Konkrét százalékokat azonban nem kívánt megnevezni, hiszen egyelőre bizonytalan, hogyan alakulnak majd az éves makrogazdasági adatok a koronavírus árnyékában. A szakszervezeti vezető hangsúlyozta: a külső környezetet is mindenképpen figyelembe kell venni, hiszen az Európai Unió elkötelezte magát a közös minimálbér mellett. A jelenlegi elképzelések szerint a legkisebb bér nem lehetne kisebb, mint az adott ország átlagfizetésének 60 százaléka, azaz Magyarország esetében el kellene érnie a mintegy bruttó 210 ezer forintot. Ehhez képest a jelenlegi minimálbér bruttó 161 ezer forint. A csaknem 50 ezer forintos emelést ugyanakkor a cégek nem tudnák egyik napról a másikra kigazdálkodni, ezért Kordás László szerint egy részletes bérfelzárkózási programot kellene kidolgozni. Már csak azért is, mert a magyar minimálbér értékét a jelentős forintgyengülés is rontja.

Olyannyira, hogy az Eurostat legutóbbi adatai szerint a román minimálbér az idei második félévben leelőzte a magyar legkisebb bért – euróban számolva.

Fotó: MTI - Sóki Tamás
Az mfor.hu által idézet, nyár végén frissített adatbázis szerint ugyanis a hazai minimálbér 451,51 a román viszont 460,77 eurónak felel meg, miközben év elején még a magyar legkisebb fizetés volt 21 euróval magasabb. Miután év közben egyik országban sem változtattak a minimálbér - hazai fizetőeszközben kifejezett – összegén, a magyarázat egyértelműen a forint mélyrepülésében keresendő. A magyar minimálbér ezzel uniós viszonylatban a harmadik legkisebb összegnek számít, csak a lettek és a bolgárok kapnak kevesebbet, mint a magyarok: 430 illetve 311,89 eurót. (A hazai fizetőeszköz a múlt héten újabb mélyrepülésbe kezdett, és már 365 forintot is kértek egy euróért, ezen az árfolyamon számolva pedig mindössze 441 eurót ér a magyar minimálbér.) Összehasonlításul: az élen járó Luxemburgban 2141, Írországban 1706, Hollandiában pedig 1680 euró az a legkisebb összeg, amit a dolgozóknak meg kell kapniuk.

Kordás László szerint elengedhetetlen, hogy jövőre tovább emelkedjen a minimálbér összege, különben folytatódni fog a magyar fizetések leszakadása, és a magyar munkaerő elvándorlása.

Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke szerint viszont nem állunk olyan rosszul. Olyan a minimálbérünk, amilyen a gazdaságunk – fogalmazott. Az, hogy euróban mennyit ér a magyar minimálbér, irreleváns, hiszen a magyar dolgozók forintban kapják a fizetésüket. A jelenlegi helyzetben a munkaerő elvándorlásának veszélye sem igazán fenyeget – jegyezte meg. Ezzel együtt biztos, hogy kötünk majd valamiyen megállapodást a szakszervezetekkel a bérekről – hangsúlyozta. Hogy azonban ezt a munkáltatók milyen feltételek mentén képzelnék el, arról egyelőre nincs semmilyen álláspont. A mostani hektikus időszakban erről még korai lenne bármit is mondani – magyarázta Rolek Ferenc, aki szerint a fizetésekről legkorábban november végén, december elején lehet elkezdeni tárgyalni.

Forrás: 
Népszava

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Javultak az agrárium szereplőinek kilátásai

Jelentősen javultak a magyar mezőgazdaság kilátásai a koronavírus-járvány első hullámához képest – derül ki a Takarékbank október 21-ei sajtótájékoztatóján bemutatott Takarék AgrárTrend Indexének harmadik negyedéves felméréséből. Ugyanakkor a piaci szereplőknek továbbra is óvatosnak kell lenniük a jövőben.

Az EU-ban betilthatják a kolbász elnevezésű vegán termékeket

E tárgykörben a végső szavazásra várhatóan két hét múlva kerül sor az Európai Parlamentben, melynek tagjai azt szeretnék megakadályozni, hogy a növényi eredetű termékeket gyártók ne használják a hús- vagy tejtermékekkel jellegzetesen kapcsolatos kifejezéseket, ennélfogva betiltanák az olyan szókapcsolatok, mint például a „vegetariánus burger”, „yoghurt stílusú” vagy „sajtpótló” használatát.

A fenntartható termelést meg kell fizetni

Az Európai Bizottság Termelőtől a fogyasztóig stratégiája megalapozhatja a fenntarthatóbb és zöldebb mezőgazdaságot, de a Közös Agrárpolitika ambiciózus reformja mellett arra is szükség van a sikeréhez, hogy méltányosan megfizessék a gazdákat a fenntartható termelésért - hangzott el a Politico online mezőgazdasági és élelmiszer-csúcstalálkozóján.

Idén hat díjazottja van a Natura 2000 Díjnak

A Natura 2000 díj EU-szerte természetvédelmi sikertörténeteket díjaz, hogy felhívja a figyelmet a védett területek Natura 2000 hálózatára. 2020-ban Finnország, Franciaország, Belgium, Spanyolország, Bulgária esetében országon belüli programokat valamint egy Romániát, Ausztriát, Magyarországot, Csehországot, Szlovákiát és Ukrajnát felölelő határokon átívelő projekt képviselőit tüntették ki.

Drágul az étkezési búza, újra árat emelhetnek a malmok

Nehezen vásárolnak most a malmok megfelelő, jó minőségű búzát a piacon, az árak a tonnánkénti 60 ezer forintot is elérik, helyenként pedig már meghaladják – értesült gabonakereskedői forrásokból a Világgazdaság. Ez az aratás kezdete óta 20 százalékos áremelkedésnek felel meg.

A családi gazdaságokat érintő új szabályozásról tárgyal az Országgyűlés

Megkezdődött az Országgyűlésben a családi gazdaságokról szóló törvényjavaslat vitája. Farkas Sándor, az Agrárminisztérium miniszterhelyettese az új törvényi szabályozás legfőbb céljának nevezte, hogy az adminisztrációs terhek csökkentése mellett a 21. századi elvárásoknak megfelelő működési környezetet és kedvező adózási feltételeket biztosítson a magyar gazdálkodók számára.

Létrejött a Közös Agrárpolitikáról szóló megállapodás

Megszületett a megállapodás az új Közös Agrárpolitikáról a Mezőgazdasági és Halászati Tanácsban szerda hajnalban - közölte Nagy István agrárminiszter. Az egyezség nagy csatában, két és fél napos tárgyalássorozat után jött létre a testület október 19-21-i ülésén, Luxemburgban - tette hozzá a miniszter.

13 millió euró gyorssegély a fair kereskedelemnek

Segélyalapot hoznak létre Németországban, célja a fejlődő országokban fenntartható gazdálkodást folytató kistermelők támogatása, hogy a koronavírus-válság idején is meg tudják tartani a dolgozóikat.

Az agrárhivatás vonzóbbá tétele nemzeti érdek

Nem képzelt, hanem valódi problémával állunk szemben, amikor a fiatal gazdák jövőképét vizsgáljuk. A sikeres generációváltásként is emlegetett folyamatot már nem is óvodás, kisiskolás korban kell elkezdeni, hanem leendő és aktív szülők szemléletformálásánál, állapítja meg Privóczki Zoltán István, a Szent István Egyetem Kaposvári Campusán, a napokban megvédett doktori értekezésében.

Csökkent a biogázüzemek száma Németországban

Az elmúlt tíz évben folyamatosan nőtt a biogázüzemek száma, tavaly Németországban volt a legtöbb üzem és így a legnagyobb biogáztermelő-kapacitás a világon. Az elmúlt év végével 9500 üzemet tartottak nyilván az országban, amelyek névleges kapacitása 3810 MW volt.