Back to top

Legendás óriások

Nevezetes fákat bemutató sorozatunkban olyan matuzsálemeket veszünk sorra, amelyekhez több helyi hiedelem, legenda szövődik, vagy levéltári forrásokból ismerjük az eredetüket.

A nagykőrösi Basafa

Ez a 31 méter magas kocsányos tölgy megközelítőleg 400-500 éves lehet. A Nagykőrös melletti erdő e fáját a helyiek nevezték el Basafának.

A hiedelem szerint az eredeti Basafa egy másik, ennél is idősebb tölgy volt, de azt évtizedekkel ezelőtt kivágták.

Ha visszatekerjük az idő kerekét egészen a török megszállásig, azt láthatjuk, hogy a nagykőrösi erdőkből százszámra szállították a fát a budai várba, ahol salétromfőzéshez, sáncépítéshez, bőrcserzéshez használták tűzifának. Ezért Nagykőrös mai erdői csak töredékei a régi állománynak. Ezek az erdők az utolsó hírmondói az ország pusztai tölgyeseinek, amelyek ligetes facsoportjaikkal és a köztük elterülő homoki gyepekkel őrzik az Alföld egykori erdős pusztáinak képét.

De miért éppen Basafa?

A rege szerint a budai pasa megbízottja adót behajtani érkezett Kőrösre, ahol nagyon megtetszett neki az egyik gazda gyönyörű lánya.

El is határozta, hogy egy év múlva visszatér és feleségül veszi. A lány nagyon megijedt, az apja pedig elhatározta, megakadályozza, hogy lánya háremhölgy legyen. Egy év múlva az öreg koldusnak öltözve kiült az út mellé. Amikor a török megérkezett, nagy jajveszékelésbe kezdett, és arra kérte, hozza le a mankóját a közeli tölgyről, ahová egy legény dobta fel gonoszkodásból. A török felmászott a fára, ám az egyik ág letört alatta, ő pedig azonnal nyakát szegte. A törököt ott temették el a fa tövében, amit azóta Basafának hívnak.

Gödöllői vackor

godolloi_vackor_opt.jpeg

Gödöllői vackor
A gödöllői Szent István Egyetem Botanikus Kertjében áll az ország egyik legidősebb, de mindenképpen legterebélyesebb vadkörtefája. A szakvélemények szerint a fa legalább 280 éves, ezalatt több nehéz időszakot is átvészelt, de még mindig virágözönbe borul tavasszal, nyáron pedig gyümölcsöt terem.

A 20 méteres körtefát a legendáriumok szerint gróf Grassalkovich Antal ültette.

Mégpedig hálája jeléül, miután egy vadászat során megmenekült egy sebzett vadkan elől úgy, hogy egy vadkörtefán talált menedéket. Ezért elrendelte, hogy birtokán hét vadkörtefát ültessenek, de napjainkra már csak egy maradt, az öreg Gödöllői vackor.

Továbbá hiedelmek szerint Kossuth Lajos az isaszegi csata után ennek a fának a tövében fogalmazta meg a függetlenségi nyilatkozatot.

A matuzsálem Erzsébet királyné szívének is kedves volt, minden évszakban szívesen időzött a fánál, és állítólag ott ismerkedett meg Andrássy Gyula gróffal. Ezért a gödöllőiek a szerelmesek fájaként is emlegetik. A gödöllői vackor 2013-ban az Év Fája lett itthon, majd egy év múlva második helyezést ért el az Év Európai Fája-versenyen.

egri_platan_opt.jpeg

Egri platán

Az egri platán

Az egri termálfürdő platánja 2012-ben nyerte el az Év Fája címet, majd rá egy évre az Év Európai Fája-versenyt is.

Kora 250 év körül lehet, magassága 40 méter, törzskerülete pedig 850 centiméter. A levéltári dokumentumok bizonyítják, hogy a fát a XVIII. században, Eszterházy Károly püspöksége idején telepítették Egerbe, és a barokk kert kedvelt díszének számított.

Az Eszterházy Károly által kialakított Érsekkert park része volt az a meleg vizű tó, amely immár Egri Termálfürdőként ismert, és itt áll az akkori telepítésből megmaradt, ma is jó állapotnak örvendő öreg platán.

Forrás: 
Kerti Kalendárium
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kerti Kalendárium 2020/09 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Pilisi lakomák

A Pilis lenyűgöző, fenséges, fejedelmi hely. Szinte hallani Mátyás király vezéreinek döngő lépteit, s ahogyan kupáikat a nehéz asztalra csapják. Régen királyi vadászterület volt, ám méltóságát máig megőrizte. A Római birodalom virágzásának idején a Duna mentén futó védvonalakat összekötő utak közül több a Pilis, Visegrádi-hegységen keresztül vezetett.

Zöld Hetek

Amikor az ember és az erdő kapcsolatára gondolok, mindig Áprily Lajos verssora jut az eszembe: „Engem az erdő véd s szeret, utaimon erdők kisértek”, mert tökéletesen megfogalmazza, hogyan kellene nekünk, embereknek az erdőhöz viszonyulnunk. Akik az erdők közelében élnek vagy foglalkozásukból adódóan az erdőhöz kötődnek, azoknak egyszerűbb.

Az erdőszegély dísze

Az Országos Erdészeti Egyesület által tavaly meghirdetett online szavazáson a három felterjesztett őshonos fafajunk közül a tatár juhar (Acer tataricum) kapta a legtöbb voksot. Így 2020-ban ez a nagyközönség által kevésbé ismert faj lett az év fája. Faanyagát nem sokra becsülik, ökológiai-állományszerekezeti szempontból azonban fontos faj, egyben kiváló parkfa.

Vadászati kincsek a Rinya-ágak mentén

A Balatontól egészen a Dráváig húzódó Belső-Somogy, a Rinyák vidéke sok évszázad tapasztalatait, a modern kor emberének természetszeretetét és a ma élők mindennapjait ünneppé varázsoló csodálatos harmóniát tárja elénk. Ezek az értékek adják az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás egyik vidéki fundamentumát.

Alkotói természet, természetben alkotás

Erdei barangolásaink során sokszor találkozunk épített erdei létesítményekkel. Arra azonban kevesen gondolnak, mennyi szakismeret szükséges ahhoz, hogy ezeket az építményeket erdei környezetbe ágyazzuk, és ott üzemeltessük. Minden munkában visszatükröződik a tervező egyedi látásmódja is.

Veszélyben a tölgyek

A világkereskedelem napjainkra hihetetlenül kiterjedt és felgyorsult. Az év minden percében repülők, vasúti szerelvények és óriás tengerjáró hajók szállítják az árut a világ legkülönbözőbb pontjaira. A globális áruforgalomnak a nyilvánvaló előnyei mellett bőven vannak „mellékhatásai” is, például az idegenhonos növénykárosítók behurcolása, terjesztése.

Csak természetesen

Aranygombos Telkibányát, a hajdanvolt virágzó bányavárost és környékét a középkori leírások roppant erdőségekkel, gazdag aranybányákkal jellemezték. Az arany- és ezüstbányák mára kiapadtak, a roppant erdőség azonban – hála sok-sok erdészgeneráció lelkiismeretes munkájának – megmaradt, és folyamatosan gyarapodik.

Erdei építmények

Vörösné Baracsi Erzsébet 1980-ban végzett a Soproni Erdészeti és Faipari Egyetem faipari mérnöki karán, az Iparművészeti Főiskola Belsőépítész szakán pedig 1986-ban vette át diplomáját. Az erdészetek közül legelőször a Pilisi Parkerdő Zrt. kereste meg, a Sikárosi Vadászház belsőépítészeti munkálatait tervezte meg.

Kövesd a borostyánt a Nagyerdő szívében!

Debrecen „zöld tüdejében” vezet a NYÍRERDŐ Zrt. Nagyerdei Erdészeti Erdei Iskolájának Borostyán tanösvénye. A tanösvénytúrákon és egyéb erdei iskolai foglalkozásokon résztvevők a környezeti és a fenntarthatóságra nevelés módszereivel élményszerűen ismerkedhetnek meg a varázslatos Nagyerdő élővilágával.

Háborítatlan vizek lakója

Vándorló eleink minden valószínűség szerint a Kárpát-medencében találkoztak először nagyobb számban vidrával. Legalábbis erre enged következtetni, hogy ugyanazzal a névvel illetjük ezt a vizes élőhelyekhez szorosan kötődő ragadozó állatot, mint a környező szláv népek. A faj a 19. században még igen elterjedt volt az egész medencében.