Back to top

Vörös vércse - Adjunk otthont nekik!

Nézzük, milyen módszerek állnak azoknak a rendelkezésére, akik szeretnék a vegyszermentes, környezetkímélő rágcsálóirtóként hasznosítható ragadozó madarakat a területükre vonzani, esetleg folyamatosan ott is tartani.

Az egerészölyv fára építi a fészkét, általában a lombkorona középső részébe. Ha nem áll rendelkezésre fészkelésre alkalmas fa, akkor érdemes fasort, mezővédő erdősávot telepíteni, hogy ott idővel megtelepedhessenek a ragadozó madarak.

Az egerészölyv száraz fából épített, nagy fészkei egyébként saját fészket nem építő madárfajok számára is költőhelyül szolgálnak.

Minden évben visszatérnek a fészekhez az egész életükben együtt maradó párok, és idővel hatalmas építménnyé növelik azt. Az egerészölyv több mint 20 évig élhet.

termved-fioka_opt.jpeg

Vörös vércse fiókák mesterséges költőládában
Fotó: Harsányi Krisztián

A vörös vércse leggyakrabban varjúfélék gallyfészkeit foglalja el, azonban a tapasztalatok szerint szívesen beköltözik a számára kifejlesztett mesterséges költőládába is. Ez a tartós faanyagból készített téglatest alakú odú 40 centiméter széles, 33 centiméter magas és 30 centiméter mély. Az egyik hosszú oldalán nyitott, ahol 10 centiméter magas peremmel és 10 centiméterre kiálló tetővel rendelkezik.

Fontos, hogy a belsejébe helyezzünk kétujjnyi vastagságban aprószemű kavicsot, mert a vércsék abba tudnak olyan mélyedést kaparni, ami stabilan tartja a lerakott tojásokat.

Apró furatokkal gondoskodjunk a vízelvezetésről is. Az elkészített költőládát érdemes legalább 3-4 méter magasra kihelyezni úgy, hogy az uralkodó szélirány a láda hátát, esetleg oldalát érje. Kerülhet fára – ritka lombozatú részre, hogy jól látható, megközelíthető legyen – vagy magában álló oszlopra is. Ha nyáron vadászni tanuló fiatal vércsékben szeretnénk gyönyörködni, akkor érdemes február végéig kitenni a költőládát, hogy a fészkelőterületek elfoglaláskor azt már a helyén találják a szülőmadarak.

Természetesen nem biztos, hogy azonnal gazdára talál a költőhely, de a tapasztalatok szerint kellően nyílt, táplálékban bővelkedő területen jó esély van a madarak megtelepedésére.

voros_vercse_5_opt.jpg

Ezt a költőládát már elfoglalták

Ha szeretnénk alkalmazni a leírt módszerek valamelyikét, de tanácsra szorulunk, forduljunk bizalommal a helyi természetvédelmi szakemberekhez!

Harsányi Krisztián

tájegységvezető, Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság

Forrás: 
Kerti Kalendárium
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kerti Kalendárium 2020/09 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Pilisi lakomák

A Pilis lenyűgöző, fenséges, fejedelmi hely. Szinte hallani Mátyás király vezéreinek döngő lépteit, s ahogyan kupáikat a nehéz asztalra csapják. Régen királyi vadászterület volt, ám méltóságát máig megőrizte. A Római birodalom virágzásának idején a Duna mentén futó védvonalakat összekötő utak közül több a Pilis, Visegrádi-hegységen keresztül vezetett.

Zöld Hetek

Amikor az ember és az erdő kapcsolatára gondolok, mindig Áprily Lajos verssora jut az eszembe: „Engem az erdő véd s szeret, utaimon erdők kisértek”, mert tökéletesen megfogalmazza, hogyan kellene nekünk, embereknek az erdőhöz viszonyulnunk. Akik az erdők közelében élnek vagy foglalkozásukból adódóan az erdőhöz kötődnek, azoknak egyszerűbb.

Az erdőszegély dísze

Az Országos Erdészeti Egyesület által tavaly meghirdetett online szavazáson a három felterjesztett őshonos fafajunk közül a tatár juhar (Acer tataricum) kapta a legtöbb voksot. Így 2020-ban ez a nagyközönség által kevésbé ismert faj lett az év fája. Faanyagát nem sokra becsülik, ökológiai-állományszerekezeti szempontból azonban fontos faj, egyben kiváló parkfa.

Csak természetesen

Aranygombos Telkibányát, a hajdanvolt virágzó bányavárost és környékét a középkori leírások roppant erdőségekkel, gazdag aranybányákkal jellemezték. Az arany- és ezüstbányák mára kiapadtak, a roppant erdőség azonban – hála sok-sok erdészgeneráció lelkiismeretes munkájának – megmaradt, és folyamatosan gyarapodik.

Háborítatlan vizek lakója

Vándorló eleink minden valószínűség szerint a Kárpát-medencében találkoztak először nagyobb számban vidrával. Legalábbis erre enged következtetni, hogy ugyanazzal a névvel illetjük ezt a vizes élőhelyekhez szorosan kötődő ragadozó állatot, mint a környező szláv népek. A faj a 19. században még igen elterjedt volt az egész medencében.

Erre figyeljenek a baromfitartók!

Bár Magyarország szeptember elejére visszaszerezte madárinfluenza-mentes besorolását, a baromfitartóknak továbbra is számos dologra oda kell figyelniük, hogy a lehető legkisebbre csökkentsék a vadmadaraktól való újrafertőződés esélyét.

Díszfák szabadföldi nevelése

A faiskolai tevékenység két évszázados múltra tekint vissza, hazánkban jelenleg mintegy 2500 hektáron 335 gazdasági egység termeszt fás szárú dísznövényeket. A díszfaiskolai nevelés célja, hogy a vonatkozó szabványi előírásoknak és a vevők igényeinek megfelelő méretű, fajú, illetve fajtájú, az átültetés utáni zavartalan fejlődéshez kellő gyökérzettel rendelkező növényeket kínáljanak.

Keresőkutyák munkája segíti az aranysakálok életének megismerését

Az aránysakál újbóli megjelenése évtizedek óta komoly problémát jelent a vadgazdálkodóknak. Miután a 19. században az élőhely-átalakulás, valamint a ragadozóüldöztetés egészen Bulgáriáig visszaszorította a fajt, opportunista viselkedése, alkalmazkodóképessége, illetve a délszláv háború és a megváltozott mezőgazdaság miatt, az 1990-es években újból megjelent elsőként hazánk déli határvidékén.

Klímaváltozás testközelből

A mezőgazdaságot, kertészetet is érzékenyen érinti a klímaváltozás, újabb kihívások elé állítja a termelőket, és az eddigiektől eltérő gyakorlatok bevezetését kívánja a termesztésben, hangzott el az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet ágazati konferenciáján.

Referenciaárak, átlaghozamok a kárenyhítő juttatás benyújtásához

A 2020. kárenyhítési évben bekövetkezett mezőgazdasági károk után a kárenyhítő juttatás iránti kérelmet ez év november 30-áig azon károsultak nyújthatják be, akik a 2020. évi kárenyhítési időszakban bejelentették kárukat.