Back to top

A holnap ma kezdődik - faültetés Múcsonyban

A fásítás élhetőbbé teszi környezetünket, megváltoztatja a településképet, miközben közösségét is építi és a klímaváltozás negatív hatásaival is dacol - fogalmazott Belánszky-Demkó Zsolt a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Múcsonyban.

Az Agrárminisztérium nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára a háromezer lakosú településen a helyi polgármesterrel közösen elültetett néhányat a Településfásítási Program pályázatán elnyert fák közül. A helyettes államtitkár a településhez kötődő ifjúkori élményeit felidézve úgy fogalmazott: több tíz évre visszagondolva, kedves emlékként a Sajó és az itteni fák, bokrok illatára emlékszik, a most elültetett fák pedig a jövő generációjának nyújthatják majd ugyan ezt az élményt.

A kormány által meghirdetett Országfásítási Program és azon belül a Településfásítási Program harminc éve a legnagyobb fatelepítési terv az országban.

Az állam 500 településen ültet fákat, sőt, minden megyében megkezdődött az újszülöttek erdejének ültetése, amelynek keretében minden újszülött után 10-10 fát ültetnek el - mondta a helyettes államtitkár.

Belánszky-Demkó Zsolt a programban érintett közmunka intézményéről szólva kiemelte, hogy „nemcsak azért szeretnénk visszaállítani a kétkezi, fizikai munka tiszteletét és anyagi elismertségét, mert ez kell ma a magyar gazdaságnak, hanem mert ez a természetes. Aki dolgozik, mintát ad a környezetének, rendet tart életében.” Fontosnak nevezte a kertész-, és erdész-szakmák megbecsülését is.

Az Agrárminisztérium helyettes államtitkára emlékeztetett arra, hogy a tárca egy évvel ezelőtt jelentette be a Vidékfejlesztési Program erdőtelepítési támogatásainak növelését, amely meghozta a várt eredményt. Az intézkedéseknek köszönhetően az elmúlt évben több mint 17 ezer hektár új erdő telepítésére és 3.000 hektár iparifa ültetvény létesítésére adtak be kérelmet a gazdák, így összesen 20 ezer hektárral növelhető az ország fával borított területe.

Belánszky-Demkó Zsolt szólt a felelős környezetvédelem fontosságáról is.

„Soha többé nem gondolhatunk arra, hogy a természetet le kellene győznünk, hogy uralkodnunk kell felette, hanem elsőbbséget kell neki adnunk az életünkben”

– fejtette ki a helyettes államtitkár, utalva a borsodi térségben a szocializmus évtizedei alatt folytatott súlyos ipari szennyezésekre.

Viszlai Viktor, az egykor cser és tölgyerdővel borított, 800 éves múlttal rendelkező település polgármestere reményét fejezte ki, hogy a mostani fásítás is hozzájárul az egészségesebb, élhetőbb környezet megteremtéséhez.

Forrás: 
AM Sajtóiroda

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Zöld Hetek

Amikor az ember és az erdő kapcsolatára gondolok, mindig Áprily Lajos verssora jut az eszembe: „Engem az erdő véd s szeret, utaimon erdők kisértek”, mert tökéletesen megfogalmazza, hogyan kellene nekünk, embereknek az erdőhöz viszonyulnunk. Akik az erdők közelében élnek vagy foglalkozásukból adódóan az erdőhöz kötődnek, azoknak egyszerűbb.

Az erdőszegély dísze

Az Országos Erdészeti Egyesület által tavaly meghirdetett online szavazáson a három felterjesztett őshonos fafajunk közül a tatár juhar (Acer tataricum) kapta a legtöbb voksot. Így 2020-ban ez a nagyközönség által kevésbé ismert faj lett az év fája. Faanyagát nem sokra becsülik, ökológiai-állományszerekezeti szempontból azonban fontos faj, egyben kiváló parkfa.

Csak természetesen

Aranygombos Telkibányát, a hajdanvolt virágzó bányavárost és környékét a középkori leírások roppant erdőségekkel, gazdag aranybányákkal jellemezték. Az arany- és ezüstbányák mára kiapadtak, a roppant erdőség azonban – hála sok-sok erdészgeneráció lelkiismeretes munkájának – megmaradt, és folyamatosan gyarapodik.

Erre figyeljenek a baromfitartók!

Bár Magyarország szeptember elejére visszaszerezte madárinfluenza-mentes besorolását, a baromfitartóknak továbbra is számos dologra oda kell figyelniük, hogy a lehető legkisebbre csökkentsék a vadmadaraktól való újrafertőződés esélyét.

Díszfák szabadföldi nevelése

A faiskolai tevékenység két évszázados múltra tekint vissza, hazánkban jelenleg mintegy 2500 hektáron 335 gazdasági egység termeszt fás szárú dísznövényeket. A díszfaiskolai nevelés célja, hogy a vonatkozó szabványi előírásoknak és a vevők igényeinek megfelelő méretű, fajú, illetve fajtájú, az átültetés utáni zavartalan fejlődéshez kellő gyökérzettel rendelkező növényeket kínáljanak.

Klímaváltozás testközelből

A mezőgazdaságot, kertészetet is érzékenyen érinti a klímaváltozás, újabb kihívások elé állítja a termelőket, és az eddigiektől eltérő gyakorlatok bevezetését kívánja a termesztésben, hangzott el az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet ágazati konferenciáján.

Referenciaárak, átlaghozamok a kárenyhítő juttatás benyújtásához

A 2020. kárenyhítési évben bekövetkezett mezőgazdasági károk után a kárenyhítő juttatás iránti kérelmet ez év november 30-áig azon károsultak nyújthatják be, akik a 2020. évi kárenyhítési időszakban bejelentették kárukat.

Új államtitkár felügyeli az élelmiszerlánc-biztonságot

A koronavírus okozta válsághelyzet egyértelművé tette, hogy az élelmiszer-ellátás biztonsága stratégiai jelentőségű terület, nemzetbiztonsági kérdés. Az Agrárminisztérium célja, hogy hazánkban továbbra is fenntartsuk, illetve emeljük ennek a mindannyiunkat érintő és a nemzetgazdaság szempontjából is meghatározó területnek a rangját.

Egyre zöldebb települések

Az Agrárminisztérium Országfásítási programjának köszönhetően Magyarország fával borított területe jelentősen növekedett az elmúlt években. A külterületek mellett a belterületek zöldítését is támogatja a kormány.

Országgyűlés elé terjesztik az új nemzeti környezetvédelmi programot

Jövő év elején az Országgyűlés elé terjesztik az új nemzeti környezetvédelmi programot a jelenleg érvényben lévő program beszámolójával együtt - mondta az agrárminiszter az Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottsága előtti éves meghallgatásán, ahol a környezet- és természetvédelem területén az elmúlt egy évben elért eredményekről, továbbá a jövőre vonatkozó tervekről és célokról is beszélt.