Back to top

Készül a poloskatérkép

A címeres poloskák neve egyáltalán nem csengett ismerősen egyik gazdának sem évtizedeken keresztül, mostanra azonban Magyarországot úgyszólván ellepte ez az invazív rovar. Ennek feltérképezésére a Bábolna Bio Kft. „Sokk a rovar” facebook oldalán kéri az emberek segítségét a poloskatérkép elkészítéséhez, hogy átláthatóbb legyen mely helyeken és mekkora mennyiségben észlelték a poloskákat.

Napjaikban a poloska előfordul irodában, ágyban, lakásban és földeken, és bár sehol sem kívánatos vendég, ez őt mit sem érdekli. A városokba való betelepedése főként a hideg beálltával „tetőzik”, hogy rejtekhelyet keressenek télire.

Jelenleg természetes, biológiai ellensége nincs, bár már történtek lépések a tekintetben, hogy a szamuráj darazsat, mint természetes ősellenségét betelepítsék hazánkba. A szakemberek azonban óva intenek mindenkit ettől az ötlettől, ugyanis egy újabb idegen faj betelepítése számos ökológiai, környezeti negatív változást eredményezhet.

A Sokk a rovar poloskatérképe azonban nagyban segítheti a poloskák elleni védekezést, ezért a csoport arra kéri az érintetteket, hogy a kéthetes akció során, amelyben igyekeznek felmérni a poloskahelyzetet, egy kérdőív kitöltésével segítsék munkájukat.

A felmérés adatai a kutatók, biológusok munkáját is támogathatják, hiszen a Magyarországon viszonylag új keletű rovarfajok itteni életéről is kevés még az információ, tapasztalat.

Egy ilyen térkép segíthet megérteni, miért és hol terjednek a leggyorsabban, milyen környezeti feltételek járulnak hozzá leginkább az elszaporodásukhoz.

Az invazív címeres poloskák közül a legnagyobb számban a barnás színű ázsiai márványpoloskával, valamint a zöld színű, Kelet-Afrikából származó, hozzánk Dél-Európából érkező zöld vándorpoloskával találkozhatunk Magyarországon. Megjelent már az Észak-Amerikából behurcolt nyugati levéllábú poloska is, amely azonban még kevésbé elterjedt, így a mostani felmérés segíthet megtudni, hol található meg az országban.

A kereskedelem szabad áramlásával további idegen fajok juthatnak hazánkba, ráadásul a klímaváltozás hatására több közülük kedvező életfeltételeket talál az országban.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Őshonos madarunk a kipusztulás szélén

A Német Természetvédelmi Szövetség panasszal élt az Európai Bizottság felé a fogoly állományának súlyos fogyatkozása miatt. Beadványuk arra figyelmeztet, hogy fogolyállományuk az EU madárvédelmi irányelvének hatálybalépése óta 91 százalékkal csökkent. A szervezet egyértelműsíti, hogy ennek oka a faj számára alkalmas mezőgazdasági élőhelyek beszűkülése, az elérhető rovartáplálék megfogyatkozása.

A méhek is taníthatók, akárcsak a kutyák

A kutyákhoz hasonlóan a méhek is taníthatók nyomkövetésre. Egy kutatás során napraforgó illatot alkalmaztak a tudósok, hogy megfigyeljék milyen hatással van az illatanyag a méhekre, a beporzás hatékonyságára, így a terméshozamra is.

Hogyan barátkozzunk macskákkal?

A sussexi és a portsmouthi egyetem pszichológusainak egy csoportja megfejtette a macskákkal való kapcsolatépítés titkát. Nem kell más csak egy lassú pislantás…

A szennyezett gabona trágyaként megöli a talajéletet

Nagymértékben csökken a humuszképződés és a növények növekedéséhez hozzájáruló ugróvillások szaporulata a mikotoxinnal szennyezett gabona által, ami trágyának használva kiszorítja az életet a talajból. Mindennek komoly negatív következményei lehetnek a növénytermesztésben.

Összefogás a mezőgazdasági természeti sokféleség megőrzéséért

Az elmúlt évtizedekben nagymértékben átalakult az agrártáj. Nagytáblás monokultúrák alakultak ki, sok rovar-, madár- és emlősfaj számára óvóhelyet jelentő szegélyélőhelyek tűntek el, valamint a természetes élőhelyfoltok és a vizes élőhelyek területe is folyamatosan csökken – Mindez a mezőgazdasági termelés hatékonyságnövelésének érdekében.

A kutyák személyisége nem egyenletesen változik az életük folyamán

Ahogy az emberek esetében, úgy a kutyáknál is változik a személyiség a korral, de ezek a változások nem egyenletesen, hanem szakaszosan történnek - állapítják meg az ELTE Etológia Tanszék és a Bécsi Állatorvosi Egyetemen működő Clever Dog Lab munkatársai legújabb tanulmányukban. A kutatásban az etológusok 217 border collie-t vizsgáltak négy éven keresztül.

Tojásból lesz a csoda – tejhelyettesítő termékeket állítanak elő tojásból a Szent István Egyetem kutatói

A tojásban fejlődő embrió számára minden feltétel biztosított egy egészséges madár kikeléséhez, az emberi táplálkozásban pedig a tojás kiegyensúlyozott forrása a létfontosságú tápanyagok legnagyobb részének. Sokrétű mivoltára a Szent István Egyetem Mezőgazdaság- és Környezettudományi Karának kutatói is felfigyeltek.

Az érő fürtök vámszedői

A zsendülő fürtök általában már nem fertőződnek meg a gombás betegségektől, a szürkepenészt kivéve. Más, jóval nagyobb károsítók leselkednek rájuk. A seregély kártételének problémája valószínűleg egyidős a szőlőtermesztés kezdetével.

A paprika károsítói

Júliusban írtunk a paprika baktériumos és gombás betegségeiről, most az állati kártevőit vesszük sorra. Elsősorban üvegházban és a fólia alatt okoz gondot a nyugati virágtripsz és a takácsatka, ezért kell ügyelni, hogy a növényházból kikerülő fejlett palántákkal semmiképpen ne vigyünk tripszet, levéltetűt vagy egyéb kártevőt a területre, mert az eleve rossz kezdetet jelent.

Beleszólni Európa dolgaiba

A következő hét éves KAP tervezési folyamatában két, a vidéket, a mezőgazdaságot érintő területen is várják a termelők vagy akár az egyszerű uniós állampolgárok véleményét. Az egyik a vidéki területekre vonatkozó hosszú távú jövőképről, a másik az ökológiai gazdálkodásról.