0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 19.

Hárslevelű és Sárga muskotály hibridek, Furmint klónok Tarcalon

Tokaj-Hegyalján korántsem volt olyan szigorúan megkötött a termesztett szőlőfajták köre, mint manapság, derült ki a Tokaji Kutatóintézet fajta- és klónbemutatóján. Számos régi fajtát, hibridet és Furmint klónt kóstolhattak az érdeklődők. Láthattuk például a Fehér járdovány, Lisztes fehér, Lisztes piros, Gyöngyszőlő, Kübeli, Purcsin fajták fürtjeit.

A régi fajták láttán kiderült, hogy valaha kékszőlőt is termesztettek a borvidéken. A vegyes fajtájú ültetvényeken az egyik fajta adta a savat, a másik a cukrot, és egybeszüretelve dolgozták föl a szőlőt. Az intézet fajtagyűjteményében csemegeszőlők is megtalálhatók, azokból is bemutattak néhányat.

Elsőként Mathiász János, majd Kocsis Pál keresztezett Furmintot Sárga muskotállyal, illetve Csabagyöngyével, ebből született a Tokaj-hegyalja gyöngye, illetve a Szegény ember szőlője, amelyeket már csak hírből ismerünk.

Balling Péter a Tarcal-sorozat értékesebb hibridjeit mutatta be, amelyek a Sárga muskotály és a Hárslevelű erényeinek megtartása mellett a jobbításukat célzó nemesítésből származnak.

Az idén van a Kabar (eredeti nevén Tarcal 10) fajta állami elismerésének 15. évfordulója. A Bouvier és a Hárslevelű 1007 keresztezéséből származik, kedvező évjáratban kiváló aszút ad, bora jobbnak bizonyult, mint az összehasonlító Hárslevelű 311-es klóné. Ez érik legkorábban a hibridek közül, jó cukorgyűjtő és megfelelő a savtartalma is.

Kriszten György 1958-ban kezdte a nemesítést a Gohér és a Furmint, a Gohér és a Sárgamuskotály, valamint a Hárslevelű és a Ottonel muskotály keresztezésével. Hibridjei közt több jó tulajdonságú, különböző érésidejű szőlő található.

A következő keresztezési hullámot 1963-ban indította Brezovcsik László és Szakolczai Gáborné, akik számos hibridet hoztak létre, köztük a Kabar is az ő munkájuk eredménye.

Már az első évben megszületett a Tarcal 1, ami korai érésű. az alapfajtáknál jobb cukorgyűjtő képességű hibrid a Muscat Boushet és Hárslevelű 114 keresztezéséből.

A Hárslevelű esetében a nemesítési cél a nagyobb fürt, magasabb cukortartalom és jobb aszúsodási hajlam elérése volt, számos hibridet vizsgálnak a kutatóintézetben. Napjainkban a klímaváltozás miatt már gyakran túl magas alkoholtartalmú borok születnek, valószínűleg a késői érésű hibridek közt kellene alaposabban körülnézni, mondta Balling Péter.

Érdekes módon a Furmint esetében már nem keresztezéssel próbálták javítani a fajtát, hanem megelégedtek a klószelekcióval, amit nem csak a Tokaji borvidéken folytattak. Kneip Antal mutatta be a számmal vagy névvel is jelzett változatokat.

A Furmint T85 elég vegetatív, terméskorlátozásra van szükség, hogy jól beérjen, viszont a legjobb aszút adja, ezért Hegyalján a legelterjedtebb klón.

Tarcalon született az 1950-es években a 8/7575-ös klón, ami lazább fürtű és jobban beérik, mint a klasszikus T85.

Németh Márton Pécsen különítette el a pirosból sárgászöldre érő Változó furmintot, a Fehér és a Piros furmintot. A szakirodalomban már a 18. században leírták a Hólyagos és a Madárkás furmintot. Utóbbi rosszul termékenyül, sok apró bogyó van benne.

A Vigályos furmint neve ritkásat jelent, ennek megfelelően átmeneti alak a Madárkáshoz. Az idén jól kötődött és szépen töpped.

A Hólyagos furmint nagy bogyójáról kapta a nevét, amit halhólyaghoz hasonlítottak, fürtje telt. Németh Márton kimondottan Tokajra szelektálta a P26, 27 és 37 Furmint klónt, mert szépen aszúsodnak.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu