Back to top

Hárslevelű és Sárga muskotály hibridek, Furmint klónok Tarcalon

Tokaj-Hegyalján korántsem volt olyan szigorúan megkötött a termesztett szőlőfajták köre, mint manapság, derült ki a Tokaji Kutatóintézet fajta- és klónbemutatóján. Számos régi fajtát, hibridet és Furmint klónt kóstolhattak az érdeklődők. Láthattuk például a Fehér járdovány, Lisztes fehér, Lisztes piros, Gyöngyszőlő, Kübeli, Purcsin fajták fürtjeit.

Fotó: Horváth Csilla
A régi fajták láttán kiderült, hogy valaha kékszőlőt is termesztettek a borvidéken. A vegyes fajtájú ültetvényeken az egyik fajta adta a savat, a másik a cukrot, és egybeszüretelve dolgozták föl a szőlőt. Az intézet fajtagyűjteményében csemegeszőlők is megtalálhatók, azokból is bemutattak néhányat.

Elsőként Mathiász János, majd Kocsis Pál keresztezett Furmintot Sárga muskotállyal, illetve Csabagyöngyével, ebből született a Tokaj-hegyalja gyöngye, illetve a Szegény ember szőlője, amelyeket már csak hírből ismerünk.

Fotó: Horváth Csilla
Balling Péter
a Tarcal-sorozat értékesebb hibridjeit mutatta be, amelyek a Sárga muskotály és a Hárslevelű erényeinek megtartása mellett a jobbításukat célzó nemesítésből származnak.

Az idén van a Kabar (eredeti nevén Tarcal 10) fajta állami elismerésének 15. évfordulója. A Bouvier és a Hárslevelű 1007 keresztezéséből származik, kedvező évjáratban kiváló aszút ad, bora jobbnak bizonyult, mint az összehasonlító Hárslevelű 311-es klóné. Ez érik legkorábban a hibridek közül, jó cukorgyűjtő és megfelelő a savtartalma is.

Kriszten György 1958-ban kezdte a nemesítést a Gohér és a Furmint, a Gohér és a Sárgamuskotály, valamint a Hárslevelű és a Ottonel muskotály keresztezésével. Hibridjei közt több jó tulajdonságú, különböző érésidejű szőlő található.

A következő keresztezési hullámot 1963-ban indította Brezovcsik László és Szakolczai Gáborné, akik számos hibridet hoztak létre, köztük a Kabar is az ő munkájuk eredménye.

Már az első évben megszületett a Tarcal 1, ami korai érésű. az alapfajtáknál jobb cukorgyűjtő képességű hibrid a Muscat Boushet és Hárslevelű 114 keresztezéséből.

A Hárslevelű esetében a nemesítési cél a nagyobb fürt, magasabb cukortartalom és jobb aszúsodási hajlam elérése volt, számos hibridet vizsgálnak a kutatóintézetben. Napjainkban a klímaváltozás miatt már gyakran túl magas alkoholtartalmú borok születnek, valószínűleg a késői érésű hibridek közt kellene alaposabban körülnézni, mondta Balling Péter.

Fotó: Horváth Csilla
Érdekes módon a Furmint esetében már nem keresztezéssel próbálták javítani a fajtát, hanem megelégedtek a klószelekcióval, amit nem csak a Tokaji borvidéken folytattak. Kneip Antal mutatta be a számmal vagy névvel is jelzett változatokat.

A Furmint T85 elég vegetatív, terméskorlátozásra van szükség, hogy jól beérjen, viszont a legjobb aszút adja, ezért Hegyalján a legelterjedtebb klón.

Tarcalon született az 1950-es években a 8/7575-ös klón, ami lazább fürtű és jobban beérik, mint a klasszikus T85.

Németh Márton Pécsen különítette el a pirosból sárgászöldre érő Változó furmintot, a Fehér és a Piros furmintot. A szakirodalomban már a 18. században leírták a Hólyagos és a Madárkás furmintot. Utóbbi rosszul termékenyül, sok apró bogyó van benne.

A Vigályos furmint neve ritkásat jelent, ennek megfelelően átmeneti alak a Madárkáshoz. Az idén jól kötődött és szépen töpped.

A Hólyagos furmint nagy bogyójáról kapta a nevét, amit halhólyaghoz hasonlítottak, fürtje telt. Németh Márton kimondottan Tokajra szelektálta a P26, 27 és 37 Furmint klónt, mert szépen aszúsodnak.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Éjjel-nappal Somló, ahol 47 pincészet borai mutatkoznak be 30 helyszínen, 2 nap és 1 éjjelen át

Még soha nem kóstolhattak az érdeklődők annyiféle vulkanikus bort a Somlón, mint amennyit idén kínálnak a helyi és a vendég pincészetek, június 17. és 19. között. A Somlói Éjszakai Pincetúra a régió legnagyobb szabadtéri boros-borszakmai eseménye, amely idén kétnapos kulturális fesztivállal egészül ki. A Somló Fesztivállal hagyományt szeretnének teremteni a helyi szervezők.

Málna és különleges bogyósok

Hagyományos bogyósgyümölcseink mellett megjelennek hazánkban olyan fajok is, amelyek különleges igényeik miatt speciális felkészültséget vagy szerencsés termőhelyet igényelnek, esetleg eddig szinte ismeretlenek voltak.

Túlsúlyos Európa

Olaszország egyike azoknak az országoknak, amelyek híressé tették az egészséges és könnyű mediterrán étrendet. Egy nemrégiben készült tanulmány azonban kimutatta, hogy az olaszok fele elhízással vagy túlsúllyal küzd. Nem jobb a helyzet a többi mediterrán országban sem.

Laboratóriumi szalonna vöröshús-allergiára?

Gyógyhatású szalonna? Nem feltétlenül disznóság. Ugyanaz a laboratórium, ahol genetikailag módosított sertést állítottak elő emberi transzplantációra szánt szervekhez, váratlanul előlépett sertéstermék-szállítóvá olyanok számára, akik egy különleges, kullancs okozta vöröshús-allergiától szenvednek. Máris sok betegen tesztelték a laboratóriumban előállított exkluzív szalonnát.

Újra BORTRIATLON Badacsonyban!

A rendezvénysorozat keretén belül az év folyamán három különböző hétvégén, három tematikus bortúrával, változatos programokkal, ajánlatokkal, pecsétgyűjtő boros játékkal, számtalan meglepetéssel, ételkülönlegességekkel és jobbnál-jobb badacsonyi borokkal várják a látogatókat.

Figyelem! Hamarosan már nem használhatjuk a következő növényvédő szereket

Az uniós növényvédőszer-hatóanyag felülvizsgálatok során számos készítmény engedélyét megvonták. Átmeneti időszak vonatkozik a meglévő készletek forgalmazására, majd a termelőknél a használatára. Június elsejétől számos készítményt nem használhatunk.

A Babits Borászat sárgamuskotálya nyerte a Szegedi Borfesztivál fődíját

A Babits Borászat 2019-es Tokaji késői szüretelésű sárgamuskotálya nyerte a 26. Szegedi Borfesztiválon rendezett borverseny fődíját, az elismerést május közepén adták át a Tisza-parti városban.

IV. Országos Szőlész-Borász Konferencia

Az idei évben újra, a hagyományokat követve rendezi meg az Országos Szőlész— Borász Konferenciát a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa, a Junibor Egyesület, a Magyar Agrár— és Élettudományi Egyetem és a Magyar Bor Akadémia.

Miről beszélgetnek egymással a gombák?

A Nyugat-Angliai Egyetem kutatói egy kísérlet során kimutatták, hogy a gombák elektromos impulzusok segítségével képesek kommunikálni egymással.

Rovarok lehetnek a halak megmentői

Szakértők szerint az évszázad közepére nem lesz több hal a tengerekben. Hogy miért? Azt valószínűleg sokan tudják, hogy tányérunkra egyre többször kerül hal, az azonban kevésbé ismert, hogy az óceánokból származó fogás harmadát tápként, hallisztként használják fel.