Back to top

Hagyományteremtő túrák a Pilisi Parkerdőben is

A Magyar Természetjáró Szövetség a hazai állami erdőgazdaságok és nemzeti parkok szakmai segítségével – hagyományteremtő céllal – invitálja a természetjárást kedvelőket a Kéktúrázás napjára, október 10-ére. A rendezvény lebonyolításában, három szakaszon, a Pilisi Parkerdő munkatársai is aktívan részt vesznek, figyelmet fordítva az aktuális járványügyi szabályok maradéktalan betartására.

Fotó: Pilisi Parkerdő
Az Országos Kéktúra története a múltszázadba nyúlik vissza, amikor 1930-ban a Magyar Turista Szövetség döntött az egész országon áthaladó kék útjelzés irányáról, és kijelölte annak két végpontját. Az útvonal eredetileg a Bükktől a Bakonyig terjedt, a cél az volt, hogy az egyes hegységeink fővonalainak összekapcsolásával létrejöjjön egy olyan túraútvonal, amely mentén haladva hazánk turisztikai látványosságaival is meg lehet ismerkedni.

A Kéktúra a mai 1168 kilométeres hosszát csak a rendszerváltás után érte el, ekkortól lett a nyugati végpont az addig megközelíthetetlen Vas megyei Írott-kő csúcsa. Innen indulva a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Hollóházáig kanyargó túraútvonal hazánk 79 kistáját érinti.

A Kéktúrát végig járni jelentős kihívás egy természetjáró életében. A klasszikus felosztásban 27 – egyenként is többnapos – szakaszra bontott útvonalat bárki teljesítheti, bármennyi idő alatt: a lényeg a rendszeres túrázás öröme és az ország természeti és kulturális látnivalóinak megismerése. Erre kívánja felhívni a figyelmet az MTSZ a hagyományteremtő Kéktúrázás napján, október 10-én.

A nagyszabású, közösségi túranapon a résztvevők 70 – különböző távú és nehézségi fokozatú – túraszakasz közül választhatják ki a számukra legtesthezállóbbat. Közösen teljesítik így egy nap alatt az Országos Kéktúra 1168 kilométerét, 31550 méter szintemelkedését.

Fotó: Pilisi Parkerdő

Az ország természetjáróit megmozgató nap érdekessége, hogy a szakaszfelelősöknél lévő GPS-ek segítségével, a világhálón egy valós idejű térképen, nyomon lehet követni a túrázók mozgását, így a nap végére kirajzolódik majd az ikonikus útvonal képe, a Magyarország térképét átszelő kék vonal, az Országos Kéktúra teljes nyomvonala!

A Pilisi Parkerdő a 33-as, a 34-es és a 36-os szakasz szakmai vezetését biztosítja. A természetjárás élményét még teljesebbé teszi majd, hogy a túravezetők az egész program alatt egyfajta szabadtéri tárlatvezetést biztosítanak a résztvevők számára. Beszélnek az Országos Kéktúráról, ráirányítják a figyelmet a táj és a természet helyi érdekességeire, az erdő látnivalóira, értékeire, de mind ezek mellett szó esik majd a tudatos természetjárás szemléletének mibenlétéről és az erdei etikettről is. Természetesen mindeközben figyelmet fordítanak az aktuális járványügyi szabályok maradéktalan betartására és a túrázók biztonságára.

A Pilisi Parkerdő túrái

  • 33-ik szakasz: indulás 9.15-kor a Hűvösvölgyi villamosmegállóból. Táv 15 km, szintemelkedés 550 m.
  • 34-ik szakasz: indulás 8.45-kor, a Solymári Rozália téglagyártól. Táv 19,1 km, szintemelkedés 700 m.
  • 36-ik szakasz: indulás 8.45-kor, a Pilisszentlászló Községháza buszmegállóból. Táv 15 km, szintemelkedés 495 m.

A rendezvény ingyenes, ám a résztvevők létszáma túránként korlátozott, ezért érdemes időben regisztrálni!

Részletek kekturazasnapja.kektura.hu oldalon találhatók.

Forrás: 
Pilisi Parkerdő Zrt.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kokainkereskedelem helyett faiskola

Kolumbia esőerdőit évtizedeken keresztül irtották engedély nélkül, nemcsak a trópusi fák kitermelése, hanem a kábítószernek való növények termesztése miatt is. Több mint ötven éven keresztül számos véres összecsapásnak volt a színhelye a kolumbiai Sierra de La Macarena Nemzeti Park, emberek ezrei vesztették életüket a kokainkereskedelem miatt.

Megállapodott a Debreceni Egyetem és a Nyírerdő Zrt.

A partnerség célja a K+F+I, oktatási és szaktanácsadási feladatokban való együttműködés, a DE tudásbázisát felhasználva az erdő-, a vad- és a tájgazdálkodás fenntartható fejlesztése, társadalmi elismertségének és elfogadottságának javítása.

Az erdő ezerágú rendeltetése

Az Agrárminisztérium fásítási és erdőtelepítési programjainak célja, hogy 2030-ra Magyarország területének a 27 százaléka erdővel borított legyen, amivel mintegy 250 ezer hektár területet kell erdőművelés alá vonni.

Alapjaiban hibás az új uniós erdészeti stratégia

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara hangsúlyozza: újra kell gondolni az EU új erdészeti stratégiáját, a fenntartható európai erdőgazdálkodás jövője érdekében. A stratégiatervezet komolyan veszélyezteti az erdőgazdálkodás társadalmi, környezeti és gazdasági pillérjeinek jelenlegi egyensúlyát – állapította meg három nemzetközi szakmai platform is.

Tiszteletben kell tartani a tagállami hatásköröket az új Uniós Erdőstratégia kialakításakor

A fenntartható erdőgazdálkodás jelentős mértékben hozzájárul a Zöld Megállapodásban foglalt klímavédelmi célkitűzések eléréséhez, azonban ezt nemzeti hatáskörben elfogadott szabályokkal lehet a leghatékonyabban ösztönözni – közölte Nagy István agrárminiszter. Az erdőgazdálkodás döntően nemzeti kompetencia, ezért Brüsszelnek tiszteletben kell tartania a nemzeti erdészeti politikákat.

Két év után szabadítottak meg egy szarvast egy gumiabroncstól a nyakán

Több mint két éve kóborolt egy hím szarvas a nyakán egy gumiabronccsal Coloradóban, míg meg nem szabadították tőle - közölték vadvédelmi szakemberek.

Őszi növénybarát programok

Csodálatosak az arborétumok és a botanikus kertek ebben az évszakban, érdemes önmagukért, a kertekért is útra kelni, de ajánlunk pár programot is a következő napokra.

Indul a gombaszezon – az óvatosság különösen fontos

Az erdészek arra intenek, hogy minden esetben vizsgáltassuk be szakértővel a gombát, mielőtt az az asztalra kerülne.

Egy nap a Nagyerdőn

Debrecen erdőbirtokán 1939. október 10-én az Ohatitól a Gúti erdőig, összesen 35 helyen és 74 hektáron jelöltek ki természeti emléket. A magyar Természetvédelmi Törzskönyv első tételeként jegyezték be a Nagyerdő északkeleti sarkának egy harminchektáros, és alább még öt kisebb darabját. Erre is emlékeztek a Nagyerdő Napja elnevezésű rendezvényen, amit a NYÍRERDŐ Zrt. Debreceni Erdészete szervezett, a Nagyerdő Hetéhez kapcsolódva.

Az építő vezérigazgató

Barkóczi István erdőmérnök két évtizeden keresztül szolgálta a SEFAG Zrt. erdőgazdaságot, azonban vezérigazgatóként kevesebbet élvezhetett a gyakorlati szakmából – a 13 milliárd forintos forgalmú cég nem hagyott sok szabadidőt neki. Ma már nyugdíjasként szenvedélyes kiránduló, rendszeresen járja az erdőt, gombát gyűjt.