Back to top

Hagyományteremtő túrák a Pilisi Parkerdőben is

A Magyar Természetjáró Szövetség a hazai állami erdőgazdaságok és nemzeti parkok szakmai segítségével – hagyományteremtő céllal – invitálja a természetjárást kedvelőket a Kéktúrázás napjára, október 10-ére. A rendezvény lebonyolításában, három szakaszon, a Pilisi Parkerdő munkatársai is aktívan részt vesznek, figyelmet fordítva az aktuális járványügyi szabályok maradéktalan betartására.

Fotó: Pilisi Parkerdő
Az Országos Kéktúra története a múltszázadba nyúlik vissza, amikor 1930-ban a Magyar Turista Szövetség döntött az egész országon áthaladó kék útjelzés irányáról, és kijelölte annak két végpontját. Az útvonal eredetileg a Bükktől a Bakonyig terjedt, a cél az volt, hogy az egyes hegységeink fővonalainak összekapcsolásával létrejöjjön egy olyan túraútvonal, amely mentén haladva hazánk turisztikai látványosságaival is meg lehet ismerkedni.

A Kéktúra a mai 1168 kilométeres hosszát csak a rendszerváltás után érte el, ekkortól lett a nyugati végpont az addig megközelíthetetlen Vas megyei Írott-kő csúcsa. Innen indulva a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Hollóházáig kanyargó túraútvonal hazánk 79 kistáját érinti.

A Kéktúrát végig járni jelentős kihívás egy természetjáró életében. A klasszikus felosztásban 27 – egyenként is többnapos – szakaszra bontott útvonalat bárki teljesítheti, bármennyi idő alatt: a lényeg a rendszeres túrázás öröme és az ország természeti és kulturális látnivalóinak megismerése. Erre kívánja felhívni a figyelmet az MTSZ a hagyományteremtő Kéktúrázás napján, október 10-én.

A nagyszabású, közösségi túranapon a résztvevők 70 – különböző távú és nehézségi fokozatú – túraszakasz közül választhatják ki a számukra legtesthezállóbbat. Közösen teljesítik így egy nap alatt az Országos Kéktúra 1168 kilométerét, 31550 méter szintemelkedését.

Fotó: Pilisi Parkerdő

Az ország természetjáróit megmozgató nap érdekessége, hogy a szakaszfelelősöknél lévő GPS-ek segítségével, a világhálón egy valós idejű térképen, nyomon lehet követni a túrázók mozgását, így a nap végére kirajzolódik majd az ikonikus útvonal képe, a Magyarország térképét átszelő kék vonal, az Országos Kéktúra teljes nyomvonala!

A Pilisi Parkerdő a 33-as, a 34-es és a 36-os szakasz szakmai vezetését biztosítja. A természetjárás élményét még teljesebbé teszi majd, hogy a túravezetők az egész program alatt egyfajta szabadtéri tárlatvezetést biztosítanak a résztvevők számára. Beszélnek az Országos Kéktúráról, ráirányítják a figyelmet a táj és a természet helyi érdekességeire, az erdő látnivalóira, értékeire, de mind ezek mellett szó esik majd a tudatos természetjárás szemléletének mibenlétéről és az erdei etikettről is. Természetesen mindeközben figyelmet fordítanak az aktuális járványügyi szabályok maradéktalan betartására és a túrázók biztonságára.

A Pilisi Parkerdő túrái

  • 33-ik szakasz: indulás 9.15-kor a Hűvösvölgyi villamosmegállóból. Táv 15 km, szintemelkedés 550 m.
  • 34-ik szakasz: indulás 8.45-kor, a Solymári Rozália téglagyártól. Táv 19,1 km, szintemelkedés 700 m.
  • 36-ik szakasz: indulás 8.45-kor, a Pilisszentlászló Községháza buszmegállóból. Táv 15 km, szintemelkedés 495 m.

A rendezvény ingyenes, ám a résztvevők létszáma túránként korlátozott, ezért érdemes időben regisztrálni!

Részletek kekturazasnapja.kektura.hu oldalon találhatók.

Forrás: 
Pilisi Parkerdő Zrt.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Pilisi lakomák

A Pilis lenyűgöző, fenséges, fejedelmi hely. Szinte hallani Mátyás király vezéreinek döngő lépteit, s ahogyan kupáikat a nehéz asztalra csapják. Régen királyi vadászterület volt, ám méltóságát máig megőrizte. A Római birodalom virágzásának idején a Duna mentén futó védvonalakat összekötő utak közül több a Pilis, Visegrádi-hegységen keresztül vezetett.

Zöld Hetek

Amikor az ember és az erdő kapcsolatára gondolok, mindig Áprily Lajos verssora jut az eszembe: „Engem az erdő véd s szeret, utaimon erdők kisértek”, mert tökéletesen megfogalmazza, hogyan kellene nekünk, embereknek az erdőhöz viszonyulnunk. Akik az erdők közelében élnek vagy foglalkozásukból adódóan az erdőhöz kötődnek, azoknak egyszerűbb.

Az erdőszegély dísze

Az Országos Erdészeti Egyesület által tavaly meghirdetett online szavazáson a három felterjesztett őshonos fafajunk közül a tatár juhar (Acer tataricum) kapta a legtöbb voksot. Így 2020-ban ez a nagyközönség által kevésbé ismert faj lett az év fája. Faanyagát nem sokra becsülik, ökológiai-állományszerekezeti szempontból azonban fontos faj, egyben kiváló parkfa.

Rengeteg szemetet szállítottak el ősszel az erdőkből

Az állami erdőgazdaságok az őszi időszakban 1100 köbméter illegálisan lerakott hulladékot gyűjtöttek össze az általuk kezelt erdőterületen a Tisztítsuk meg az országot! program keretében. A munka azonban még korántsem ért véget, az Agrárminisztérium irányítása alá tartozó erdőgazdaságok és nemzeti parkok területén év végéig folyamatos a hulladékmentesítés.

Rezét Debrecenben - A Gemenc Zrt. gőzöse a Zsuzsi Erdei Vasút vendégszeretetét élvezi

Rezét, a Gemenci Állami Erdei Vasút nosztalgia gőzöse, megújul. A munkálatokat a debreceni székhelyű ENERGOSZERVIZ Kft. műhelyének szakemberei végzik. A teljes felújítás során elemeire bontották szét a mozdonyt, majd újjáépítették. Az elkészült lokomotívot a Zsuzsi Erdei Vasút Nonprofit Kft. befogadta, hogy megtörténhessen a mozdony próbajárata, tesztelése és a műszaki finomhangolás.

Az igazi őstermelők: a levélvágó hangyák

A Dél-Amerika trópusi vidékein élő levélvágó hangyák már évmilliók óta úgy szerzik meg a táplálékukat, hogy gombát termesztenek. Ez a szimbiózis mindkét fél számára a túlélés záloga. Egy nemrég megjelent tanulmány szerint ennek az ősi együttműködésnek a kulcsa, a hangyák olyan kifinomult gazdálkodási módszere, mely az éghajlatváltozással szemben ellenálló termés előállítását tette lehetővé.

Új természetismereti központ jön létre a Nyugat-Mecsekben

Az aktív ökoturizmus fellendülésével egyre nagyobb az igény az élményközpontú és természetközeli szolgáltatások iránt. A Mecsekerdő elkötelezett a térség turisztikai desztinációinak fejlesztésében, ezúttal egy határmenti együttműködés keretében a Nyugat-Mecsekben új természetismereti központ jöhet létre. A projekt nyitókonferenciája 2020. november 25-én zajlott.

Rosszabb a levegő az Alpok néhány sípályáján, mint a francia nagyvárosokban

Hiába ítélte felelősnek a grenoble-i bíróság a francia államot azért, mert nem harcolt kellőképpen a légszennyezés ellen az Arve völgyében, az itt élők mégsem elégedettek a pénteki döntéssel. A bíró ugyanis nem talált ok okozati kapcsolatot betegségeik és a szennyezés között.

Vadászati kincsek a Rinya-ágak mentén

A Balatontól egészen a Dráváig húzódó Belső-Somogy, a Rinyák vidéke sok évszázad tapasztalatait, a modern kor emberének természetszeretetét és a ma élők mindennapjait ünneppé varázsoló csodálatos harmóniát tárja elénk. Ezek az értékek adják az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás egyik vidéki fundamentumát.

Alkotói természet, természetben alkotás

Erdei barangolásaink során sokszor találkozunk épített erdei létesítményekkel. Arra azonban kevesen gondolnak, mennyi szakismeret szükséges ahhoz, hogy ezeket az építményeket erdei környezetbe ágyazzuk, és ott üzemeltessük. Minden munkában visszatükröződik a tervező egyedi látásmódja is.