Back to top

Hagyományteremtő túrák a Pilisi Parkerdőben is

A Magyar Természetjáró Szövetség a hazai állami erdőgazdaságok és nemzeti parkok szakmai segítségével – hagyományteremtő céllal – invitálja a természetjárást kedvelőket a Kéktúrázás napjára, október 10-ére. A rendezvény lebonyolításában, három szakaszon, a Pilisi Parkerdő munkatársai is aktívan részt vesznek, figyelmet fordítva az aktuális járványügyi szabályok maradéktalan betartására.

Fotó: Pilisi Parkerdő
Az Országos Kéktúra története a múltszázadba nyúlik vissza, amikor 1930-ban a Magyar Turista Szövetség döntött az egész országon áthaladó kék útjelzés irányáról, és kijelölte annak két végpontját. Az útvonal eredetileg a Bükktől a Bakonyig terjedt, a cél az volt, hogy az egyes hegységeink fővonalainak összekapcsolásával létrejöjjön egy olyan túraútvonal, amely mentén haladva hazánk turisztikai látványosságaival is meg lehet ismerkedni.

A Kéktúra a mai 1168 kilométeres hosszát csak a rendszerváltás után érte el, ekkortól lett a nyugati végpont az addig megközelíthetetlen Vas megyei Írott-kő csúcsa. Innen indulva a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Hollóházáig kanyargó túraútvonal hazánk 79 kistáját érinti.

A Kéktúrát végig járni jelentős kihívás egy természetjáró életében. A klasszikus felosztásban 27 – egyenként is többnapos – szakaszra bontott útvonalat bárki teljesítheti, bármennyi idő alatt: a lényeg a rendszeres túrázás öröme és az ország természeti és kulturális látnivalóinak megismerése. Erre kívánja felhívni a figyelmet az MTSZ a hagyományteremtő Kéktúrázás napján, október 10-én.

A nagyszabású, közösségi túranapon a résztvevők 70 – különböző távú és nehézségi fokozatú – túraszakasz közül választhatják ki a számukra legtesthezállóbbat. Közösen teljesítik így egy nap alatt az Országos Kéktúra 1168 kilométerét, 31550 méter szintemelkedését.

Fotó: Pilisi Parkerdő

Az ország természetjáróit megmozgató nap érdekessége, hogy a szakaszfelelősöknél lévő GPS-ek segítségével, a világhálón egy valós idejű térképen, nyomon lehet követni a túrázók mozgását, így a nap végére kirajzolódik majd az ikonikus útvonal képe, a Magyarország térképét átszelő kék vonal, az Országos Kéktúra teljes nyomvonala!

A Pilisi Parkerdő a 33-as, a 34-es és a 36-os szakasz szakmai vezetését biztosítja. A természetjárás élményét még teljesebbé teszi majd, hogy a túravezetők az egész program alatt egyfajta szabadtéri tárlatvezetést biztosítanak a résztvevők számára. Beszélnek az Országos Kéktúráról, ráirányítják a figyelmet a táj és a természet helyi érdekességeire, az erdő látnivalóira, értékeire, de mind ezek mellett szó esik majd a tudatos természetjárás szemléletének mibenlétéről és az erdei etikettről is. Természetesen mindeközben figyelmet fordítanak az aktuális járványügyi szabályok maradéktalan betartására és a túrázók biztonságára.

A Pilisi Parkerdő túrái

  • 33-ik szakasz: indulás 9.15-kor a Hűvösvölgyi villamosmegállóból. Táv 15 km, szintemelkedés 550 m.
  • 34-ik szakasz: indulás 8.45-kor, a Solymári Rozália téglagyártól. Táv 19,1 km, szintemelkedés 700 m.
  • 36-ik szakasz: indulás 8.45-kor, a Pilisszentlászló Községháza buszmegállóból. Táv 15 km, szintemelkedés 495 m.

A rendezvény ingyenes, ám a résztvevők létszáma túránként korlátozott, ezért érdemes időben regisztrálni!

Részletek kekturazasnapja.kektura.hu oldalon találhatók.

Forrás: 
Pilisi Parkerdő Zrt.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Menedék és újrakezdés

Másfél évtizede segítséget nyújtottunk a Talpalatnyi zöld Hollós Lászlóval ismeretterjesztő műsorhoz. A Kis-Sárréttel foglalkozó fejezetnek végül a Megtartó sárrét címet adtuk, majd a Menedék és újrakezdés alcímet is hozzáragasztottuk.

Megkerüli Hubertlakot

Bakonybéltől nem messze, a Magas-Bakony rengetegén át halad a Bakonyerdő Zrt. Hubertlaki Tanösvénye. Kalandos túra végigjárni, miközben sok érdekes információval gazdagodhatunk a térség élővilágáról, az erdőgazdálkodásról, és megcsodálhatjuk a környék gyöngyszemét, a bakonyi Gyilkos-tavat is.

30 év története

A fél évszázados jubileum apropóján igényes megjelenésű, a teljes időszak történetét átfogó kiadványt adott ki az év végén a Zalaerdő Erdészeti Zrt. A könyv részletezi az elmúlt évtizedek eredményeit, nehézségeit, bemutatja az öt erdészet tevékenységét és munkatársait.

Mit játszik az Ökocsiga?

Egy természetszerető óvónő és egy fáért rajongó, ügyes kezű ezermester találkozásából és színes ötleteikből született az Ökocsiga játszóház. A fantáziadús családi vállalkozást legegyszerűbben talán természet-, gyerek- és állatbarát tevékenységként lehetne bemutatni.

Hogy visszaálljon az eredeti állapot

A Peszéri-erdő a Duna-Tisza köze fajokban leggazdagabb erdeje, kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület.

Jó úton vagyunk

Tavaly Kiss Lászlót választották az Országos Erdészeti Egyesület elnökének. A hazai erdésztársadalom egyik tapasztalt alakjával a magyar erdészet és a magyar erdők jövőjéről beszélgettünk.

Valóságos főszereplők

Hajdanán az emberek szíve együtt lüktetett a természettel. Bár nem voltak tudósok vagy zsenik, jól ismerték a természet törvényeit. Olvastak a csillagok állásából, követték az állatok rejtett ösvényeit, és alaposan megfigyelték a növények törékenységét. S hogy mindez nem csak mese, arra Fekete István, korunk egyik legkiemelkedőbb írójának életműve a bizonyíték.

Határon innen

Minden magyar ember szíve hevesebben dobog a Trianon szó hallatára, hiszen az I. világháború után aláírt szerződés tragikusan megpecsételte Magyarország sorsát. A Magyarbirodalom 325 ezer négyzetkilométeres területének elcsatolták a 72 százalékát, és idegen uralom alá került a lakosság kétharmada. Az erdeink megcsonkítása ennél is csúfosabb képet mutat.

Ha sok az autó az erdőszélen

A járványhelyzet az erdők gondozása, fenntartása terén is érezteti hatását. A fővárosban és az agglomerációban élő mintegy hárommillió ember számára természetes kikapcsolódást kínáló, Pilisi Parkerdő által kezelt erdők látogatottsága rekordot döntött 2020-ban. A helyzet több helyen hasonló az országban.

Egy tragikus sorsú erdész emlékére

A kőkereszt a felirata szerint „Jézus nagyobb dicsőségére 1890 Fultán János orozva meggyilkolt erdész emlékezetére” emeltetett. De vajon ki lehetett Foltán János, és miért állított emlékére az utókor ilyen feltűnő emléket?