Back to top

Hagyományteremtő túrák a Pilisi Parkerdőben is

A Magyar Természetjáró Szövetség a hazai állami erdőgazdaságok és nemzeti parkok szakmai segítségével – hagyományteremtő céllal – invitálja a természetjárást kedvelőket a Kéktúrázás napjára, október 10-ére. A rendezvény lebonyolításában, három szakaszon, a Pilisi Parkerdő munkatársai is aktívan részt vesznek, figyelmet fordítva az aktuális járványügyi szabályok maradéktalan betartására.

Fotó: Pilisi Parkerdő
Az Országos Kéktúra története a múltszázadba nyúlik vissza, amikor 1930-ban a Magyar Turista Szövetség döntött az egész országon áthaladó kék útjelzés irányáról, és kijelölte annak két végpontját. Az útvonal eredetileg a Bükktől a Bakonyig terjedt, a cél az volt, hogy az egyes hegységeink fővonalainak összekapcsolásával létrejöjjön egy olyan túraútvonal, amely mentén haladva hazánk turisztikai látványosságaival is meg lehet ismerkedni.

A Kéktúra a mai 1168 kilométeres hosszát csak a rendszerváltás után érte el, ekkortól lett a nyugati végpont az addig megközelíthetetlen Vas megyei Írott-kő csúcsa. Innen indulva a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Hollóházáig kanyargó túraútvonal hazánk 79 kistáját érinti.

A Kéktúrát végig járni jelentős kihívás egy természetjáró életében. A klasszikus felosztásban 27 – egyenként is többnapos – szakaszra bontott útvonalat bárki teljesítheti, bármennyi idő alatt: a lényeg a rendszeres túrázás öröme és az ország természeti és kulturális látnivalóinak megismerése. Erre kívánja felhívni a figyelmet az MTSZ a hagyományteremtő Kéktúrázás napján, október 10-én.

A nagyszabású, közösségi túranapon a résztvevők 70 – különböző távú és nehézségi fokozatú – túraszakasz közül választhatják ki a számukra legtesthezállóbbat. Közösen teljesítik így egy nap alatt az Országos Kéktúra 1168 kilométerét, 31550 méter szintemelkedését.

Fotó: Pilisi Parkerdő

Az ország természetjáróit megmozgató nap érdekessége, hogy a szakaszfelelősöknél lévő GPS-ek segítségével, a világhálón egy valós idejű térképen, nyomon lehet követni a túrázók mozgását, így a nap végére kirajzolódik majd az ikonikus útvonal képe, a Magyarország térképét átszelő kék vonal, az Országos Kéktúra teljes nyomvonala!

A Pilisi Parkerdő a 33-as, a 34-es és a 36-os szakasz szakmai vezetését biztosítja. A természetjárás élményét még teljesebbé teszi majd, hogy a túravezetők az egész program alatt egyfajta szabadtéri tárlatvezetést biztosítanak a résztvevők számára. Beszélnek az Országos Kéktúráról, ráirányítják a figyelmet a táj és a természet helyi érdekességeire, az erdő látnivalóira, értékeire, de mind ezek mellett szó esik majd a tudatos természetjárás szemléletének mibenlétéről és az erdei etikettről is. Természetesen mindeközben figyelmet fordítanak az aktuális járványügyi szabályok maradéktalan betartására és a túrázók biztonságára.

A Pilisi Parkerdő túrái

  • 33-ik szakasz: indulás 9.15-kor a Hűvösvölgyi villamosmegállóból. Táv 15 km, szintemelkedés 550 m.
  • 34-ik szakasz: indulás 8.45-kor, a Solymári Rozália téglagyártól. Táv 19,1 km, szintemelkedés 700 m.
  • 36-ik szakasz: indulás 8.45-kor, a Pilisszentlászló Községháza buszmegállóból. Táv 15 km, szintemelkedés 495 m.

A rendezvény ingyenes, ám a résztvevők létszáma túránként korlátozott, ezért érdemes időben regisztrálni!

Részletek kekturazasnapja.kektura.hu oldalon találhatók.

Forrás: 
Pilisi Parkerdő Zrt.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Erdészettörténeti mérföldkő

Az 1920. évi trianoni békediktátum kapcsán az erdészeti szakemberek többségének a példa nélküli területelcsatolások jutnak elsőként az eszébe. Az erdőterület mintegy 85%-át elvesztettük, egyebek között az erdővel borított teljes Kárpát-hegykoszorút a Dévényi-szorostól a Kazán-szorosig.

Természeti kincsek az ország legszárazabb erdeiben

A főváros vonzáskörzetébe eső, a Dunától nyugatra fekvő erdőségek sokak előtt ismertek. A Budai-hegység, valamint a Pilis és a Visegrádi-hegység turistaútjai, kirándulóhelyei, különösen pandémia idején, számos kirándulót vonzanak, pedig az országot kettészelő folyam túloldalán lévő erdők is bővelkednek természeti és kulturális kincsekben.

Veszélyes gyöngyszemek

A víz az élet alapfeltétele, talán ez az oka, hogy ösztönösen vonz bennünket. Legyen akár tó vagy folyó, mind nagy népszerűségnek örvendenek, hiszen számtalan kikapcsolódási forma kötődik hozzájuk. A biztonságos szórakozáshoz a szabályok betartása elengedhetetlen, ami egyéni és közös érdekünk is.

Érdekességek a Peszéri-erdőben

Bács-Kiskun megye északi részén, Kunpeszér község határában található a homoki erdős sztyeppek napjainkra fennmaradt egyik legértékesebb, fajokban leggazdagabb képviselője, a Peszéri-erdő. Az ottani homoki kocsányos tölgyesek megőrzését, illetve azok jellegzetes növény- és állatfajainak védelmét szolgálja az OAKEYLIFE projekt.

Tűzvész tombol Szardínián

Példátlan tűzvész pusztít Olaszország második legnagyobb szigetén, Szardínián. Az olasz kormány vasárnap bejelentette, hogy segítséget kér a szomszédos országoktól. Luigi di Maio olasz külügyminiszter a Facebookon azt írta, hogy tűzoltó repülőgépeket kérnek az EU többi tagállamától.

Az idő bizonyított: jó döntés volt

Tíz évvel ezelőtt a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) egyik tárgyalójában dr. Seregi János döntése nyomán megalakult a 22 állami erdőgazdaság közös magazinja. Miért éppen az MFB-nél? – kérdezhetik sokan. Azért, mert akkor az erdőgazdaságok felügyelete az MFB Agrár- és Zöldbank Igazgatóságához tartozott, melynek ügyvezető igazgatója dr. Seregi János volt.

Kalandos életút

Számos megpróbáltatás és mélypont nehezítette Jakkel Mihály életét, a 90. életévét betöltve azonban már mosolyogva eleveníti fel ezeket az emlékeit is. Ehhez kellett a sors fintora és az élet kifürkészhetetlensége, miáltal megadatott neki az a hivatás és hobbi, ami a múltat végérvényesen megszépíti.

Ne bízza az életét a Google Mapsre

A skót hegymászó szervezet, a Mountaineering Scotland és a John Muir Trust skót jótékonysági szervezet azzal vádolta a Google Maps-et, hogy olyan utakat kínál a Ben Nevisre, amelyek "potenciálisan halálosak". A Ben Nevis a Brit-szigetek legmagasabb hegye, magassága 1345 méter.

Hétvégén startol az első Csemői Vágta

Július 24-én, szombaton először rendez Elővágtát a Pest megyei település, azonban Csemő neve nem első alkalommal szerepel a Vágta történetében: 2017-ben Petrik Tamás a község képviseletében nyerte meg a budapesti döntőt.

Az Újszülöttek erdeje is segít a klímavédelemben

A Klíma- és természetvédelmi akcióterv keretében megvalósuló fásításokról tartott sajtótájékoztatót július 22-én Zambó Péter erdőkért felelős államtitkár az Innovációs és Technológiai Minisztériummal (ITM) a II. kerületi, Pilisi Parkerdő gondozása alá tartozó Árpád-kilátó környékén.