Egy aromamécses segítségével a lakásunkat hangulatunknak, vagy egészségi állapotunknak megfelelő illattal tölthetjük be.
Az illékony olajok
Az illóolajok a növényi anyagcsere melléktermékei, amelyet különféle eljárásokkal lehet kivonni. Ezeknek az olajoknak a neve onnan ered, hogy szobai hőmérsékleten gyorsan elillannak.
Más növények nagyon kis mennyiségben tartalmazzák az értékes összetevőket, ami értéküket is megnöveli.
Az illóolajok illata rendkívül intenzív, összetevőiknek a száma akár ötszáz is lehet. A borsmenta nagyon karakteres illóolaja laboratóriumi vizsgálatok szerint egymilliószoros hígításban is megkülönböztethető illatú, íze pedig még négymilliószoros hígításban is felismerhető.
Az illóolajok gyógyászati, relaxációs hatása azon alapul, hogy a szagok nagyon fontos szerepet töltenek be mindennapjainkban. Ennek ellenére, míg a színekre vannak külön szavaink, a szagok, illatok megkülönböztetésére nincsenek.
A látással és hallással ellentétben a szagingerek közvetlenül jutnak el az agyba, hiszen a szagló nyálkahártya sejtjei agyidegsejtek.
Mindegyik fertőtlenít, sokuk vírusölő
Hatóanyag-koncentrációjuk magas (ezért mindig hígítva használandók), állandóan, és intenzíven párolognak szobahőmérsékleten is. Forráspontjuk 100 °C fölötti, vízben nem oldódnak. Az összes természetes illóolaj baktériumölő és fertőtlenítő hatású.
Számos aromalámpákban párologtatható illatosító készítmény van forgalomban, ezeknek azonban nem mindegyike illóolaj. Az olcsóbb készítmények általában szoba levegőjének illatosítására alkalmasak, de ezeknél gyógyhatással nem számolhatunk.
Aromalámpába, borogatáshoz, masszázsolajhoz
A növények illóolajait többféle módon használhatjuk a mindennapokban. Legismertebb módszer ezek párologtatása illatosító lámpával. Az illatosító lámpák rengeteg színben, formában kaphatók: köztük iparművészeti remekekből is válogathatunk, ahol az illat mellett a meghitt fény is hozzá tartozik a lámpa „szolgáltatásaihoz”.
Borogatásoknál is alkalmazhatjuk e növényi termékeket, vagy fürdővízhez keverve. Ezeken kívül masszázsolajok alkotórészeként is ismertek, de parfümöket is készíthetünk, vagy belsőleg is alkalmazhatjuk az illóolajokat.
Az illóolajok párologtatásának elterjedt eszközei a különféle aromamécsesek, amelyben egy kis gyertya, vagy mécses melegíti a fölötte lévő tálkában levő vizet, és az abba csepegtetett illóolajokat. Az illóolajokat közvetlenül a radiátorokon elhelyezett párásító edények, tálcák vizébe is tehetjük, csak ebben az esetben nem tudjuk szabályozni az illat intenzitását. Aromalámpák esetén – ha elegendőnek érezzük a levegőben az illóolaj koncentrációját – egyszerűen eloltjuk a mécsest, és letakarjuk az olajat tartalmazó tálkát.
Az aromalámpa csészéjének vizébe 5-20 csepp olajat szokás tenni. Ez a mennyiség függ a helyiségben tartózkodók egyéni illatérzékenységétől és az illóolaj fajtájától is, hiszen vannak intenzívebb és kevésbé erős illatú kivonatok. Ha egyszerre egyféle olajat párologtatunk, akkor karakteres, könnyedén megkülönböztethető illatra számíthatunk. Illóolaj keverékkel is próbálkozhatunk, ám ez esetben ne keverjünk háromnál többfélét egyszerre, mert kellemetlen illat-kavalkádot kaphatunk.
Fürdővíz és parfüm
A fürdővízbe ne közvetlenül cseppentsük az olajat, mert szétfut a felszínén. Helyette előbb keverjük el az olajat tejben, vagy szagtalan és tartósító-mentes folyékony szappanban, és ezt öntsük a fürdővízbe. A tejben oldott illóolaj a száraz bőrnek is jót tesz.
Házi parfüm készítésének legjobb alapanyaga a jojoba olaj, amelynek 10 ml mennyiségéhez 15-30 csepp illóolajat, vagy azok keverékét vegyítsünk.
A másik illatszer, ami növényi illóolajokból készülhet a kölni, ennek alapja a jojoba olaj helyett alkohol és víz, aminek 50 ml mennyiségéhez 40-60 csepp illóolajat keverjünk.
