Back to top

Téli álomra hajtották fejüket a kaposvári ürgeház lakói

A hazánkban fokozottan védett, a pusztai életközösségben kulcsfajként számon tartott ürgekolóniák csökkenő száma és az egyes szigetszerű állományok romló állapota miatt merült fel e faj zárttéri szaporításának igénye. A Szent István Egyetem Kaposvári Campusának kutatói – a Raptorsprey Life+ program keretein belül – sikeresen fogták be a leendő tenyészállatokat.

Szakszerűen gondoskodtak az átteleléshez szükséges optimális körülményekről, majd eredményesen engedték vissza természetes közegükbe az egyedeket, akik azóta utódokat is nemzettek. Az Állatok Világnapja alkalmából ismerkedjünk meg az ürgékkel, valamint a védelmüket szolgáló Raptorsprey Life+ programmal.

Fotó: Szent István Egyetem

Az ürgekolóniák (Spermophilus citellus) zárttéri szaporításának igénye nem helyettesíti, de jól kiegészíti a szabadtéri élőhely- és fajvédelmet.

A zárttéri tenyésztés a leendő tenyészállatok befogásától a szaporulat eredményes visszaengedéséig sok apró, összehangolt lépést tartalmaz.

Szent István Egyetem Kaposvári Campus szakértőinek ürgék tartásával kapcsolatos pozitív tapasztalatai és az átteleltetésükhöz szükséges optimális körülmények megismerése és biztosítása, a RPTORSPREY LIFE+ programmal kiegészülve kulcsfontosságú szerepet töltött be a fogságban történő szaporítás és a megszületett egyedek visszavadításának tekintetében.

A tenyésztés megkezdése a hazai állományok genetikai vizsgálatával kezdődik, ami meghatározta, hogy honnan és milyen számban szerezhetők be állatok. Ezután került sor az állatok befogására, majd klímakamrában, az optimális 5 ͦ C-on történő átteleltetésre, végül a szaporításra.

Illusztráció

Erre a hosszadalmas előkészületre azért volt szükség, mert más ürgefajok esetében ismert, hogy a szaporítás csak akkor volt sikeres, ha emberhez szokott, a téli álomból éppen feléledt egyedeket pároztattak.

Ezt az eljárást követve a befogott állatok mindegyike sikeresen áttelelt, és 2018. május elején az állatok kétharmada le is ellett a SZIE Kaposvári Campus ürgeházában, így több mint hetven ürge született.

A sikeres szaporítást követően az utódokat anyjuk nevelte fel. A SZIE szakértői kétféle módon tartották őket: vannak egyrészt a további tenyésztésre, másrészt a visszatelepítésre kijelölt egyedek. A tenyészetben maradó egyedeket emberhez szoktatják, ami csökkenti a későbbi stresszt és várhatóan növeli a szaporodás esélyét. A kiengedésre kijelölt egyedeket viszont nem szabad emberbaráttá tenni, hiszen ez ronthatja életben maradási esélyeiket, ugyanakkor fel kell készíteni ezeket az ürgéket a leendő terepi körülményekre.

Éppen ezért ezeket az állatokat az anyjuktól történő elválasztásukat követően a leendő helyen található növényekkel etették a szakemberek, ami elősegítette az állatok gyors beilleszkedését a Fertő-Hanság Nemzeti Parkba, sőt, saját kotorékot is ástak maguknak.

Illusztráció
Az egész eljárás akkor tekinthető sikeresnek, ha a kiengedett állatok megtelepednek és szaporodnak is, amit 2020. tavaszán az állatok visszafogásakor ellenőriztek a szakemberek. Erre az időszakra 100 fölötti számra nőtt a Kaposvári Campus szakemberei által létrehozott ürgekolónia egyedeinek száma, ahol mind az első, mind a második évben kiengedett állatokból fogtak vissza, jelentős számú olyan egyed mellett, amelyekben nem volt azonosító chip, vagyis már ott születtek.

Az eddigi tapasztalatok alapján úgy lehet optimalizálni a tartási körülményeket, hogy a szaporodó, jó kondícióval rendelkező nőstények arányát növelik a tenyészetben.

Most 20 pár ürge alussza téli álmát Kaposváron, és a kutatók további szaporulat felkészítését tervezik arra az eshetőségre is, hogy időben felismerjék és elkerülhessék a helyi ragadozókat.

A tenyészprogram hatékonyságának növelése az egyik fő célkitűzése a most elbírálás alatt álló ürgevédelmi LIFE+ programban.

Forrás: 
Szent István Egyetem

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Döntéstámogató rendszerek az állattartásban

Manapság a nagy cégek leginkább az SAP vállalatirányítási rendszert használják a cég folyamatainak ellenőrzésre. Összességében világszerte 12 millió felhasználó alkalmaz SAP-rendszert, amely az ügyviteli megoldások területén kimagasló szám. Azonban a NAK TechLab programjában számos olyan startup „kerül elő”, amely előbb-utóbb akár komoly konkurenciája is lehet az SAP-nak.

A törpemalacok és a kutyák viselkedését hasonlították össze etológusok

Az ELTE Etológia Tanszék kutatói legújabb kutatásuk során azt hasonlították össze, hogy mennyire keresik a családban élő fiatal kutyák és a törpemalacok az ember közelségét egy új környezetben.

50 milliárdos beruházás Vas megyében

140 millió euró értékű fejlesztésbe kezdett a Nestlé Hungária a büki üzemében. Az élelmiszeripari beruházás 160 új munkahelyet teremt a térség számára. A Vas megyei gyártóközpont már most is több mint 500 embernek ad munkát és az egyik legjelentősebb és legmodernebb állateledel gyár Európában.

„Figyelsz egyáltalán? Mindegy, a macskámmal majd megbeszélem”

A mai világban a technológiai fejlődésnek köszönhetően annyi mindenre találnak megoldást, ami épp ésszel felfoghatatlan. Noha az ember eddig is tisztában volt nagyjából, hogy háziállata mit akar egy-egy ugatással, nyávogással üzenni gazdájának, de mostanra áttört a jég, a gazdik már szinte elkvaterkázhatnak szeretett kedvencükkel. „Minek a szociális élet? Mindent meg tudok beszélni a macskámmal!”

Gyógyító bacilusok - természetes biotermékek malacoknak

A modern világban a nagyüzemi sertéstenyésztés – például az egészségügyi okokat tekintve – mindig is kihívást jelentett az élelmiszeripar számára. Bár a malacokban a kémiai gyógyszerek enyhíthetik a hasmenés tüneteit, ám nem kezelik a kiváltó okot.

Klímaváltozás és állattudományok

Az agrárium és a klímaváltozás kölcsönhatásában az ágazat szereplői kétfrontos háborúra kényszerülnek: egyszerre kell védekezniük a klímaváltozásért a mezőgazdaságot okoló támadásokkal szemben, és alkalmazkodniuk a termelési körülmények változásához.

A világ legdrágább hamburgere Gordon Ramsay-től

A híres Michelin-csillagos brit séf új éttermet nyit Londonban, ahol hamburgereket kínálnak majd, ám aki megkóstolná, annak mélyen a pénztárcába kell nyúlnia.

27 újonnan felfedezett vírus a méheken!

Egy nemzetközi kutatócsapat 27 ismeretlen vírust fedezett fel a mézelő méhen és más méhfajokon. Az eredmény segíthet olyan stratégiák kidolgozásában, melyekkel a jövőben megállíthatják a beporzók vírusos fertőzéseit - állítják a kutatók.

Lövésfelismerés a védett állatokért

Az orvvadászok mihamarabbi kézre kerítésének érdekében, illetve a veszélyeztetett fajok védelmében kifejlesztettek egy olyan technológiát, ami akusztikus érzékelővel rögzíti, honnan adtak le lövést az állatokra. A megoldás a nemzetközi természetvédelmi jótékonysági szervezet, a Londoni Zoológiai Társaság és a Google Cloud kooperálásával valósult meg.

Hova tűnhetett a Bócsán vadkamerának pózoló tarajos sül?

November 18-án, egy Bócsán kihelyezett vadkamera tarajos sült rögzített, amit a Kiskunsági Nemzeti Park is alátámasztott. Az eset igazán rendhagyó, hiszen a faj Afrikában őshonos, a hazai faunának nem része. Ugyanakkor Európa mediterrán régióban, például Olaszországban vagy a Balkánon már megjelent.