Back to top

Negyedmilliós szépség a múltból

A Mecsek egyik legféltettebb lágyszárú növénye napjainkra szinte csak ezen a vidéken virágzik, kialakulása régmúltba eredeztethető, ugyanis átvészelte a jégkorszakot. A faj fennmaradásának feltétele az előhelyének dinamikus védelme.

A helyi erdőgazdálkodó szerepvállalása kulcsfontosságú, így nem véletlen, hogy a bánáti bazsarózsa a Mecsekerdő egyik hosszú távú természetvédelmi programjának zászlóshajója. A bazsarózsát az ókorban különböző betegségek kezelésére használták, virágja, magja amulettként szolgált. Sőt, már a görög mitológia isteneit gyógyító orvos, Paion is bevetette epilepszia ellen. Sokáig a gyökeréből készült kivonatáért termesztették.

Hazánkban a bazsarózsafélék családját egyetlen őshonos faj képviseli.

Az utolsó jégkorszak előtti időkből maradt ránk a Kárpát-medencében. Az emblematikus növény igazi otthona, természetes élőhelye a Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzet, aminek természetvédelmi erdőkezelője a Mecsekerdő Zrt. Botanikai felmérések szerint itt él a világon fellelhető bazsarózsa-állomány 90 százaléka. A Magyarországon kívüli populációk mára erőteljesen visszaszorultak, ezért különösen fontos egyik legszebb bennszülött vadvirágunk megóvása.

Hosszúhetényről és a környező tájról az első igazi, tudományos leírást a nagy természettudós és polihisztor, Kitaibel Pál készítette 1799-ben, amikor gyalogosan bejárta a területet.

Ő említi először és külön ki is emeli a bánáti bazsarózsát a táj különleges faunájának részletes ismertetésekor.

A bánáti bazsarózsa évelő növény. Májusban könnyen felismerhetjük nagy, sötét bíborszínű virágairól. Termőjét sok aranysárga porzó veszi körül, nagy menyiségű pollenjét előszeretettel fogyasztják a bundásbogarak. Leggyakrabban déli kitettségű, kevésbé záródott erdőkben találkozhatunk vele - karsztbokorerdőkben, száraz tölgyesekben, tisztások szegélyén. A faj természetvédelmi értéke 250 ezer forint.

Megfontoltan, kíméletesen

A felelős erdőgazdálkodók elkötelezettek a biodiverzitás, az őshonos növény- és állatfajok és a természeti értékeink megóvásáért. A Mecsekerdőnél immár tíz éve zajló nagyszabású bazsarózsa élőhelyvédelmi program tapasztalatai és eredményei a természetközeli erdőgazdálkodás mellett szólnak.

„Mi nem elszenvedjük a ránk rótt felelősséget, hanem aktívan teszünk azért, hogy ez a szívós, ám mégis törékeny növény továbbra is otthon érezze magát” – mondta Ripszám István.

A Mecsekerdő Zrt. vezérigazgatója hozzászokott a jellegzetes adottsághoz: az erdőgazdaság által kezelt erdőterületek 75 százaléka valamilyen védelemmel érintettek. „Gazdálkodásunk során az ezzel járó szempontokat messzemenőkig figyelembe vesszük. A kíméletes fakitermelési technológiához speciális erdészeti közelítő gépek kellenek. A projekt egyik eleme ezért az infrastrukturális feltételek megteremtése volt. Egyre nagyobb területen alkalmazunk szálalást, aminek távlati célja, hogy folyamatos erdőborítás alakuljon ki, ahol nem keletkezik vágásterület. Így őrizhetjük meg a Kelet-Mecsek jellegzetes tájképi értékét.”

Az élőhely a tét

Az évek során alkalmazott erdőnevelési beavatkozásoknak köszönhetően javultak a bánáti bazsarózsa életfeltételei. Nőtt a virágzó egyedek száma, amely kedvez a populáció fennmaradásának.

„Mivel a terjedését a fényviszonyok javításával lehet elősegíteni, tisztások képzésével a füves élőhelyek helyreállítását és védelmét tűztük ki célul.

Összetett fejlesztés

„A Bánáti bazsarózsa megőrzése, komplex élőhely-védelem a Kelet-Mecsek tájvédelmi körzetben és közvetlen környezetében” (KEOP 3.1.2.) elnevezésű, 2009. novemberben kezdődött komplex fejlesztés célkitűzése az őshonos növény- és állatfajok védelme, élőhelyük megőrzése. Ennek érdekében a természetközeli erdőgazdálkodás infrastrukturális feltételeinek megteremtése, valamint az emberi tevékenységek során kialakult másodlagos élőhelyek fenntartása és az invazív fajok visszaszorítása is megvalósult.

Intézkedések:

1. A Kelet-Mecsek jellegének, tájképi értékének megtartása kíméletes erdőgazdálkodási módok (szálalás) alkalmazásával.

2. A tájegység kiemelt jelentőségű védett növénye, a bánáti bazsarózsa életfeltételeinek javítása.

3. A területen előforduló özönnövény, a fehér akác térhódításának megakadályozása, helyette őshonos fafajokból álló erdő létrehozása.

4. A Kelet-Mecsek füves élőhelyeinek védelme és helyreállítása.

5. Az agresszíven terjedő mirigyes bálványfa eltávolítása az idősebb erdőkből.

Ezek a nyíltabb területek a korábbi legeltetés, kaszálás elmaradása miatt előbb-utóbb elcserjésednek” – magyarázza a szakember. A bánáti bazsarózsa a fokozott záródás következtében visszahúzódik, majd gyengén vagy egyáltalán nem virágzik, tehát romlik a populáció szaporodási esélye. A tájvédelmi körzetben a társaság által kezelt 20 hektárnyi gyepterület beavatkozás nélkül idővel beolvadna a környező zárt erdőtömbbe, ami további növényritkaságok – például a tavaszi hérics, és számos orchideafaj – fennmaradását is veszélyezteti. A területen ezért bozótirtást végeznek, de a kaszálás is rendszeres. Ez a feladat sok kézi munkát igényel. Ripszám István a projekt kezdetekor a Pécsváradi Erdészetet vezette, tisztában volt a helyi munkaerőviszonyokkal. „Mindig szükség van megbízható brigádokra.

Egy erdőgazdaság a hátrányos helyzetű térségekben is tud munkát kínálni, megélhetést biztosítani. Ez is a vidék megtartó erejének növelését, fenntarthatóságát szolgálja.” –hangsúlyozza.

Tájidegen fajokból itt sincs hiány, de az élőhelyen sikerült megakadályozni a fehér akác térhódítását; területi részaránya csökkent, helyette őshonos fafajokból álló erdőt hoztak létre. Az idősebb erdökből az agresszíven terjedő mirigyes bálványfa egyedeit eltávolították, ezáltal javul az erdők természetességi mutatója és növekszik értéktermelő képességük is.

A vezérigazgató bizakodóan tekint a programra, a helyreállított állapot fenntartása érdekében a területet monitorozzák, és folyamatos az utógondozás.

A tízévenként megújított erdészeti erdőtervek a későbbiekben is szavatolják az állapotváltozások rögzítését.

„Ez a virág évezredek alatt sem tűnt el, ami elődeink munkájának is köszönhető. Kötelességünk körültekintő tájhasználat keretében gondoskodni a fennmaradásáról, erősödéséről.”

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2020/3 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Rózsaszínű ananász - Termése lédúsabb és édesebb, mint a hagyományosé

A Del Monte Fresh Produce N.A., Inc. új terméket vezetett be a piacon: az exkluzív, prémium kategóriás Pinkglow™ ananászt. A rózsaszín ananász egyedülálló a piacon, és az Egyesült Államokban október 12. óta kapható, de egyelőre csak online vásárolható meg, limitált mennyiségben.

Új búzatermesztési világrekord született

Eric Watson új-zélandi farmer új búzatermesztési világrekordot állított fel 17,398 t/ha hozammal az idén, ami 607 kilogrammal haladta meg a korábbi 16,791 t/ha-os hozamot, amelyet szintén ő tartott. A rekordtermést ez év februárjában takarította be egy 8,6 hektáros táblájáról.

Határőrkutyák a természet- és egészségvédelem szolgálatában

Több mint negyedszázada őrködnek keresőkutyák Ausztrália környezeti biztonságán, derül ki a FAO híradásából, amit a Növényegészség nemzetközi éve alkalmából állítottak össze.

Nincs vége a szerelemnek a Pilisi Parkerdőben!

Jelentős érdeklődés övezte idén is a Pilisi Parkerdő vezetett szarvasbőgés túráit. A résztvevők nemcsak hallhatták a gímbikák alkonyattól felerősödő bőgését, agancscsattogását, a szerencsésebbek láthatták is a nemes vadat. Bár az őszi erdő egyedülálló hangjelenségének, a szarvasbőgésnek lejárt az ideje, a nászidőszaknak még sincs vége a Parkerdőben.

Idén hat díjazottja van a Natura 2000 Díjnak

A Natura 2000 díj EU-szerte természetvédelmi sikertörténeteket díjaz, hogy felhívja a figyelmet a védett területek Natura 2000 hálózatára. 2020-ban Finnország, Franciaország, Belgium, Spanyolország, Bulgária esetében országon belüli programokat valamint egy Romániát, Ausztriát, Magyarországot, Csehországot, Szlovákiát és Ukrajnát felölelő határokon átívelő projekt képviselőit tüntették ki.

Vadászpókok szerepe az almakártevők szabályozásában

A pókok az almaültetvények lombkoronájában a leggyakoribb és legnagyobb fajszámban előforduló nagytestű ízeltlábú ragadozók közé tartoznak. Tömegesen jelennek meg a környezetkímélő növényvédelemben részesített vagy ökológiai almaültetvényekben.

A helyes fűtéssel sokat tehetünk a légszennyezettség visszaszorításáért

A fűtési szezon kezdetén ismét a helyes fűtési technikákra és ezáltal a levegő minőségének megóvására hívja fel a figyelmet az Agrárminisztérium. A Fűts okosan! tájékoztató kampány rávilágít a szilárd tüzelőanyagok veszélyeire és káros hatásaira, emellett minden szükséges információt biztosít a helyes lakossági fűtéssel kapcsolatban.

A jövő erdészei a Pilisi Parkerdőnél

A klímaváltozás és az erdők iránti folyamatosan növekedő rekreációs és turisztikai igények olyan összetett és folyamatosan változó szakmai elvárásokat támasztanak az erdőgazdálkodási ágazattal szemben, amelyeket csak megfelelő ismeretekkel rendelkező, felkészült szakemberek képesek kielégíteni. Kulcsszerepet játszik ebben az erdésztechnikusok képzése is.

Új diagnosztikai módszerrel határozzák meg kutatók az ivarváltásra képes kétéltűek genetikai ivarát

Az Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézet Lendület Evolúciós Ökológiai Kutatócsoportja egy olyan molekuláris diagnosztikai módszert dolgozott ki, amely lehetővé teszi az erdei békák (Rana dalmatina) genetikai ivarának a meghatározását. Az új módszert a hazai populációkon alkalmazva kiderült, hogy az ember által átalakított élőhelyeken a békahímek egy része genetikailag nőstény.

Ha én fa volnék

Mesélnek a fák címmel hirdetett pályázatot az Emberi Erőforrások Minisztériuma megbízásából a PontVelem Nonprofit Kft. A pályázat célja, hogy tudatosítsa a diákok körében az erdő fáinak a klímavédelemben és a mindennapokban betöltött fontos szerepét.