Back to top

Agancsgondok az őzállományban

Békés megyét tartják az apróvad fellegvárának. Ennek, ha úgy tetszik, szerepnek a betöltése azonban komoly kihívásokkal jár, mivel napjainkban az apróvadállomány mértéke igencsak kritikus, figyelembe véve az előző évtizedek terítéknagyságát. Békés azonban egy másik komoly kihívással is szembenéz, őzállományában egy rejtélyes betegség ütötte fel a fejét.

A békési őzállomány megközelítőleg negyvenezer egyedet számlál. A kiváló minőségű állományból rendszerint kimagasló, érmes trófeák kerülnek ki évről évre. Ezáltal az eladott apróvadvadászatok mellett az őzbakidényben juthatnak jelentős bevételi forráshoz a helyi vadásztársaságok.

Azonban egy kór, megnevezése szerint az agancstő-gyulladás megjelenése drasztikus változásokat idézett elő az őzagancsok fejlődésében, formájában; abnormis alak, deformált szárak és ágvégek alakulnak ki.

A betegség feltáráshoz szükséges vizsgálatokat a megyei vadászkamara szervezésében más szakemberek bevonásával megkezdték. Az agancstő-rendellenesség a ’90-es években Tolna és Somogy megyében már megjelent, kezdetben a dám-, majd a gímbikáknál, később az őzbakoknál is.

Mindazonáltal az említett megyéken kívül a betegség szerte az országban egyre nagyobb fejtörést okoz a vadgazdálkodóknak, egyes területeken akár 40-50 százalékos a terítékre hozott agancstő-problémás egyedek aránya.

A betegség során lényegében az agancstő deformálódik, esetenként gennyes gyulladás is kialakulhat, ezáltal az agancsfelrakás során torz agancsot épít a vad. Ezalatt a tömör csontból álló körcentrikus agancstő méreteiben és szerkezetében megváltozik. A problémás oldalon az agancstő az agancslevetés ideje előtt általában kitörik.

A rendellenesség az állatnál mindaddig megismétlődhet, amíg az agancstő a koponya síkjáig ki nem törik.

Jelenleg a betegségre megoldás nincs. A kutatási eredmények ott tartanak, hogy a bakteriológiai fertőzést lényegében kizárták, és megállapították, hogy az elváltozás másodlagos fertőződés eredménye, amely az agancstisztítási időszak után keletkezik. Ezek a rendellenességek több faktor együttesével alakulnak ki. A kutatók szerint rengeteget számít, hogy milyen takarmánnyal etetik a vadat. A háziállatokénál jobb minőségű takarmányra van szükség a vad esetében, illetve a takarmány szennyezettségéből, tárolásából adódóan a mikotoxinok megjelenésére is oda kell figyelni, ami szintén közrejátszhat az agancstő-gyulladás kialakulásában.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Vadászati kincsek a Rinya-ágak mentén

A Balatontól egészen a Dráváig húzódó Belső-Somogy, a Rinyák vidéke sok évszázad tapasztalatait, a modern kor emberének természetszeretetét és a ma élők mindennapjait ünneppé varázsoló csodálatos harmóniát tárja elénk. Ezek az értékek adják az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás egyik vidéki fundamentumát.

Alkotói természet, természetben alkotás

Erdei barangolásaink során sokszor találkozunk épített erdei létesítményekkel. Arra azonban kevesen gondolnak, mennyi szakismeret szükséges ahhoz, hogy ezeket az építményeket erdei környezetbe ágyazzuk, és ott üzemeltessük. Minden munkában visszatükröződik a tervező egyedi látásmódja is.

Csak természetesen

Aranygombos Telkibányát, a hajdanvolt virágzó bányavárost és környékét a középkori leírások roppant erdőségekkel, gazdag aranybányákkal jellemezték. Az arany- és ezüstbányák mára kiapadtak, a roppant erdőség azonban – hála sok-sok erdészgeneráció lelkiismeretes munkájának – megmaradt, és folyamatosan gyarapodik.

Erdei építmények

Vörösné Baracsi Erzsébet 1980-ban végzett a Soproni Erdészeti és Faipari Egyetem faipari mérnöki karán, az Iparművészeti Főiskola Belsőépítész szakán pedig 1986-ban vette át diplomáját. Az erdészetek közül legelőször a Pilisi Parkerdő Zrt. kereste meg, a Sikárosi Vadászház belsőépítészeti munkálatait tervezte meg.

Háborítatlan vizek lakója

Vándorló eleink minden valószínűség szerint a Kárpát-medencében találkoztak először nagyobb számban vidrával. Legalábbis erre enged következtetni, hogy ugyanazzal a névvel illetjük ezt a vizes élőhelyekhez szorosan kötődő ragadozó állatot, mint a környező szláv népek. A faj a 19. században még igen elterjedt volt az egész medencében.

Az erdő gazdája

33 esztendő, egy hosszú emberöltő – ennyi időt dolgozott dr. Jámbor László a soproni Tanulmányi Erdőgazdaságnál, ebből 21 évet vezérigazgatóként. Idén nyugdíjba vonult, ám megtartotta társadalmi megbízatásait, az Országos Magyar Vadászkamara elnöki és az Országos Magyar Vadászati Védegylet alelnöki tisztét.

Kaptassunk még magasabbra

A Soproni Parkerdő intenzíven látogatott városkörnyéki területét nyugati irányba elhagyva kiemelkednek a Soproni-hegység 500 méternél magasabb bércei. Közúton három irányból közelíthetjük meg a nyugati határterület: a Récényi úton, a Brennbergi-völgyben vagy Ágfalva felől.

Virág Vivien: Reggeli rutin

Virág Vivien erdőmérnök az EGERERDŐ Zrt.-nél dolgozik. Már gyerekként magával ragadta az erdő mesebeli szépsége és lakóinak sokasága. Édesapjával rengeteg időt töltött az erdőn, és ez nemcsak a hivatását, hanem a hobbiját is meghatározta.

Az EGERERDŐ Zrt. gímbika trófeaszemléje

Az EGERERDŐ Zrt. vadászterületén elejtett gímszarvas bikák trófeáit október 16-án, a Mátrában, a Nagyhalmaj-tisztáson mutatta be az érdeklődőknek. Ebben az évben immáron kilencedik alkalommal lehetett szemügyre venni a kiállított trófeákat. Szerencsére a mustra napjára megkegyelmezett az időjárás, eső helyett napsütés, majd köd fogadta a több mint 100 érdeklődőt.

A világon elsőként magyar kutatók részvételével térképezték fel keresőkutyákkal a sakálok jelenlétét

Az aranysakál rohamos délkelet-európai terjedése az elmúlt időszakban egyre inkább fókuszba került, ezért kiemelten fontos, hogy a fajjal kapcsolatos ismereteink minél frissebbek és pontosabbak legyenek. A Szent István Egyetem vadbiológusai osztrák és bajor kutatókkal együttműködve erre a célra a világon elsőként alkalmaztak keresőkutyákat.