0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Szója és napraforgó: az olajos fehérjenövények

A szegedi Gabonakutató Nonprofit Kft. kiszombori telepén szója- és a napraforgó-bemutatót tartottak. Wágner József ügyvezető néhány dolgot fontosnak tartott külön is elmondani e két növényről. Az egyik, hogy megjelent GK Spirit nevű szójájuk, amit a Pannónia kincse – a jelenlegi „zászlóshajójuk” – javított változatának tartanak.

Talán még ennél is fontosabb, hogy hosszú kihagyás után idén újra tartottak napraforgó-fajtaszemlét, ami sok éven át önálló programnak számított a szegedi nemesítőháznál. Annak idején a mostaninál korábban, még a virágzás teljében nézhettük meg hazai és kooperációs hibridjeiket, idén pedig szeptember 9-én volt módunk megtekinteni a legújabb ajánlatukat.

Bidló Gábor a terménypiaci helyzet teljes körű elemzésére vállalkozott, hangsúlyozva, hogy bizonyos esetekben milyen különös helyzetbe hozott minket a koronavírus. A szója és a napraforgó kapcsán egyrészt a bizonytalanságot, másrészt az új termelők belépése jelentette piaci bizonyosságot tartotta fontosnak megemlíteni.

Világszerte nő a szójafelhasználás, és ennél a növénynél szinte minden attól függ, hogy az USA és Kína vámháborúja éppen milyen fázisban van, ugyanis a világpiaci ár a kínaiak szójavásárlása függvényében alakul.

Amikor a két nagyhatalom között fellángol a kereskedelmi háború, akkor a kínaiak Brazília felé veszik az irányt és onnan vásárolnak. Mindenesetre a zárókészletek arra utalnak, hogy a következő időszakban nem a kereslet-kínálat fogja eldönteni a szója értékesítési árát, inkább attól függ, hogy a spekulánsok és a pénzügyi alapok kezelői milyen szándékkal közelednek a növényhez. Most a manipuláció látszik a legvalószínűbbnek.

A napraforgó termelése és felhasználása összhangban lévőnek látszik. A legtöbb feldolgozatlan napraforgót Ukrajnából és Oroszországból vásárolják a feldolgozók, csakhogy az ebből fakadó gyarmati státusz az ottani termelőknek nem igazán elfogadható. Mindkét országból nyers napraforgóolajat akarnak exportálni, amit aztán a vevők, továbbfeldolgozás után, maguk értékesítenek. Semmiképpen nem szabad megfeledkeznünk róla, hogy a napraforgómag és a napraforgóolaj a nagy termőterület miatt ennek a két országnak a „felségterülete”. Ők adják a világ napraforgóolaj- és napraforgómag-exportjának 80 százalékát, amitől mindenképpen meghatározók ezen a területen. Idehaza van, aki feldolgozót épít, a Duna mellől eddig nyers olajat exportáltak. Ez megváltozhat.

Egyértelműen az a szándék nálunk, hogy az általunk termelt napraforgót itthon is dolgozzuk fel, már csak azért is, mert a behozatal eléggé nehézkes.

Ugyanakkor tény, hogy Romániából és Bulgáriából mi is importálunk napraforgót.

A napraforgó termesztését 2020-ban még most, szeptember végén is elég nagy bizonytalanság övezi. Van, aki kétségbeesésében legfeljebb 2 tonnára számít, míg mások elfogadhatóan jó termést várnak, ők 4 tonnáról beszélnek. Ami meglepő, hogy a nagy olajsavtartalmú napraforgó termesztésében odáig jutottunk, hogy túl sok lett belőle. Magyarországon nincs igény ennyire, és piaca sincs ennyinek. Szeptember elejére a normál napraforgó és a nagy olajsavtartalmú napraforgómag ára megegyezett, akkor 120 ezer forintot adtak mindkettő tonnájáért.

A kisebb olajsavtartalmú napraforgó ára a vártnál jobban felment, miközben a nagy olajsavtartalmúé némileg visszaesett, amiben közrejátszhatott a túlkínálat.

Az új lendületre kapott szegedi napraforgó-nemesítés eredményeiről Szakál Márk, az olaj- és fehérjenövény osztály munkatársa tartott rövid ismertetőt. Először is arra hívta fel a figyelmet, hogy náluk is megjelentek olyan Clearfield technológiás napraforgók, amelyektől bizton remélhető az átlaghozamok érzékelhető javulása. Az egyik ilyen hibridjük a GK Petrus CLP, ami 120 napos tenyészidejével a legkorábbiak közé tartozik.

Napraforgónál most még furcsa olyat mondani, hogy ez a hibrid akár másodvetésben is ter­meszthető.

Kísérleti átlagtermése 4,7 tonna volt hektáronként, és korai tenyészideje dacára 48–50 százalékos olajtartalomra képes. A korrekt tájékoztatáshoz hozzátartozik még valami, amiről az előadó szólt is: a vetőmag-előállításukban izolációs szennyezés történt még 2018-ban. Az előírt távolságot betartották, de kiderült, hogy a kötelező 6–8 kilométeres elkülönítés kevés az átporzás megakadályozására. Idén viszont sikerült kiküszöbölni ezt a gondot a vetőmag-termeltetésben, tehát a vetőmaggal nem lehet gond, különösen nem a használati értékével.

Korai tenyészidejű, közepes olajsavtartalmú szegedi olajnapraforgó a 2018-ban minősített GK Milia CL. Ettől a hibridtől 3,9 tonnás hektáronkénti hozamot regisztráltak a Nébih kísérletében, ami alapján reális, nem túl bonyolult technológiával és nem túl sok odafigyeléssel, hektáronként 4,5–5 tonnát elérni a GK Milia CL-lel.

A vizsgálatban ez a hibrid adta a legnagyobb olajtermést, és különlegessége, hogy ge­netikailag ellenálló a Magyarországon ismert peronoszpóra-patotípusok mindegyikével szemben.

A hivatalos tájékoztató szerint magvai olajtartalma 48 százalék körül van, de azon sem kell meglepődni, ha 50–52 százalékot mutat. A GK Milia HO CL is ebbe a sorba illeszkedik. Bár még csak 1 éves fajtajelölt, de már most megmutatták az érdeklődőknek. Ez is korai hibrid, lecsüngő tányérállása agrotechnikai előnyöket ígér. Napraforgó-termesztésünk alfája és ómegája, hogy a kétszikű gyomokkal mennyire tudunk megbirkózni. A megoldást a Clearfield technológia jelenti velük szemben, mert így posztemergens kezeléssel elpusztíthatók a károsító gyomnövények.

 

Forrás: Magyar Mezőgazdaság