Back to top

„A klímaváltozásra egyik válasz az örökerdő-gazdálkodás!”

Idén első alkalommal rendezték meg a Budapest Climate Summit-ot, amire a Pilisi Parkerdő Zrt. is meghívást kapott. A fővárosban és az agglomerációban élő mintegy hárommillió ember számára természetközeli kikapcsolódási lehetőséget biztosító Parkerdőt dr. Csépányi Péter erdőgazdálkodási és természetvédelmi vezérigazgató-helyettes képviselte.

A rendezvény alkalmával dr. Csépányi Péter arra hívta fel a résztvevők figyelmét, hogy erdeink nemcsak veszélyeztetettek, hanem megoldást is jelenthetnek a klímaváltozás kihívásaival szemben.

201014_climate_summit_pp_1_.jpg

Fotó: Pilisi Parkerdő
Az idén első alkalommal megrendezett Budapest Climate Summit egyedülálló fórumot biztosított arra, hogy Magyarország és a régió meghatározó vállalatainak vezetői, magasrangú kormányzati és európai uniós tisztviselők, pénzügyi- és tanácsadóvállalatok topmenedzserei, innovatív technológiai megoldások fejlesztői, valamit a terület elismert kutatói megvitathassák a fenntartható fejlődés hazai és nemzetközi vonatkozásait a 2050-es klímacélok tükrében.

Az évi 25 millió látogatói alkalmat számláló Pilisi Parkerdő Zrt-t dr. Csépányi Péter erdőgazdálkodási és természetvédelmi vezérigazgató-helyettes képviselte, aki az erdők jelentőségére hívta fel a résztvevők figyelmét.

201014_climate_summit_pp_2.jpg

Fotó: Pilisi Parkerdő
Hangsúlyozta, az erdőre nem csak úgy kell gondolnunk, mint az éghajlatváltozás miatt veszélyben lévő értékünkre, hanem sokkal inkább úgy, mint a klímaváltozás kihívásaira választ adó potenciálra.

Az erdő az éghajlatváltozás elleni küzdelem egyik legfontosabb eszköze.

Ennek egyik eleme a meglévő erdők felkészítése az éghajlatváltozásra. A vegyeskorú, elegyes, szerkezetében változatos erdők képesek leginkább alkalmazkodni a gyorsulva változó klímához, melynek egyik legcélravezetőbb eszköze az örökerdő-gazdálkodás. A másik fontos elem az erdőterület és a zöldfelület növelése, ami nemcsak a településeken kívüli mezőgazdasági területeken, hanem a városokban is megvalósulhat, részben erdőtelepítésként, illetve a fásított területek – parkok, fasorok, ligetek stb. – arányának növelésével.

Dr. Csépányi Péter kitért arra is, hogy a budapesti és környéki erdők a járványhelyzet első hullámától jótékonyan szolgálják az emberek fizikai- és mentális egészségének megőrzését.

201014_climate_summit_pp_3.jpg

Fotó: Pilisi Parkerdő
A pandémiás helyzetben az erdők rekreációs jelentősége drámai módon megnövekedett, látogatottságuk – a különböző helyszíneken elhelyezett látogatószámlálók adatai szerint – ugrásszerűen emelkedett. Ezzel a városi erdők jelentősége új értelmet nyert.

Magyarország erdősültsége 21%. Budapesten az ország erdeinek csak 0,25%-a található, míg itt él a magyar lakosság 18%-a.

Így az országos átlaggal szemben, itt század annyi erdőterület jut egy lakosra, mint általában. Ezért a fővárosban és környékén az erdőterület és a különböző zöldfelületek növelése elemi érdek.

Forrás: 
Pilisi Parkerdő Zrt.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Vízfő turistaház Orfűn

A Mecsek-hegység észak felé nyíló völgyében húzódó tórendszer és a csendes falvak üde színfoltjai Baranya megyének. Egyre többen gondolják úgy, hogy Orfűre érdemes eljutni, majd többször visszatérni – a fokozott érdeklődés pedig folyamatos és célzott fejlesztéseket ösztönöz.

Pilisi lakomák

A Pilis lenyűgöző, fenséges, fejedelmi hely. Szinte hallani Mátyás király vezéreinek döngő lépteit, s ahogyan kupáikat a nehéz asztalra csapják. Régen királyi vadászterület volt, ám méltóságát máig megőrizte. A Római birodalom virágzásának idején a Duna mentén futó védvonalakat összekötő utak közül több a Pilis, Visegrádi-hegységen keresztül vezetett.

Zöld Hetek

Amikor az ember és az erdő kapcsolatára gondolok, mindig Áprily Lajos verssora jut az eszembe: „Engem az erdő véd s szeret, utaimon erdők kisértek”, mert tökéletesen megfogalmazza, hogyan kellene nekünk, embereknek az erdőhöz viszonyulnunk. Akik az erdők közelében élnek vagy foglalkozásukból adódóan az erdőhöz kötődnek, azoknak egyszerűbb.

Az erdőszegély dísze

Az Országos Erdészeti Egyesület által tavaly meghirdetett online szavazáson a három felterjesztett őshonos fafajunk közül a tatár juhar (Acer tataricum) kapta a legtöbb voksot. Így 2020-ban ez a nagyközönség által kevésbé ismert faj lett az év fája. Faanyagát nem sokra becsülik, ökológiai-állományszerekezeti szempontból azonban fontos faj, egyben kiváló parkfa.

Vadászati kincsek a Rinya-ágak mentén

A Balatontól egészen a Dráváig húzódó Belső-Somogy, a Rinyák vidéke sok évszázad tapasztalatait, a modern kor emberének természetszeretetét és a ma élők mindennapjait ünneppé varázsoló csodálatos harmóniát tárja elénk. Ezek az értékek adják az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás egyik vidéki fundamentumát.

Alkotói természet, természetben alkotás

Erdei barangolásaink során sokszor találkozunk épített erdei létesítményekkel. Arra azonban kevesen gondolnak, mennyi szakismeret szükséges ahhoz, hogy ezeket az építményeket erdei környezetbe ágyazzuk, és ott üzemeltessük. Minden munkában visszatükröződik a tervező egyedi látásmódja is.

Veszélyben a tölgyek

A világkereskedelem napjainkra hihetetlenül kiterjedt és felgyorsult. Az év minden percében repülők, vasúti szerelvények és óriás tengerjáró hajók szállítják az árut a világ legkülönbözőbb pontjaira. A globális áruforgalomnak a nyilvánvaló előnyei mellett bőven vannak „mellékhatásai” is, például az idegenhonos növénykárosítók behurcolása, terjesztése.

Csak természetesen

Aranygombos Telkibányát, a hajdanvolt virágzó bányavárost és környékét a középkori leírások roppant erdőségekkel, gazdag aranybányákkal jellemezték. Az arany- és ezüstbányák mára kiapadtak, a roppant erdőség azonban – hála sok-sok erdészgeneráció lelkiismeretes munkájának – megmaradt, és folyamatosan gyarapodik.

Erdei építmények

Vörösné Baracsi Erzsébet 1980-ban végzett a Soproni Erdészeti és Faipari Egyetem faipari mérnöki karán, az Iparművészeti Főiskola Belsőépítész szakán pedig 1986-ban vette át diplomáját. Az erdészetek közül legelőször a Pilisi Parkerdő Zrt. kereste meg, a Sikárosi Vadászház belsőépítészeti munkálatait tervezte meg.

Kövesd a borostyánt a Nagyerdő szívében!

Debrecen „zöld tüdejében” vezet a NYÍRERDŐ Zrt. Nagyerdei Erdészeti Erdei Iskolájának Borostyán tanösvénye. A tanösvénytúrákon és egyéb erdei iskolai foglalkozásokon résztvevők a környezeti és a fenntarthatóságra nevelés módszereivel élményszerűen ismerkedhetnek meg a varázslatos Nagyerdő élővilágával.