Back to top

Mennyiség helyett minőség

Örvendetes fejlemény, hogy a hazai borászatban a mennyiségi szemléletet felváltotta a minél jobb minőségre való törekvés. Hasonlóan fontos változás – és szintén nagy szükség volt rá –, hogy a borászok minél szélesebb kínálattal álljanak a vendégek és vásárlók rendelkezésére.

Czimondor István borosgazda, a Rezi Szőlészeti és Borászati Szakcsoport elnöke vélekedett ekként, amikor felidézte tudósítónknak a helyi borászat múltját és családja szőlészhagyományait.

Czimondor István: az idei szőlőtermés jónak ígérkezik

– Családunk hagyományaira és örökségére épült a szőlészet iránti elkötelezettségem… vagy inkább általában véve a mezőgazdaság iránti – mondta. – Nagyszüleim és szüleim is gazdálkodtak. Szőlőt is termeltek, tehát nem állt távol tőlem ez a tevékenység.

Állatokat is tartottak a növények, illetve a zöldségek termelése mellett, így már kisgyermekként belekóstoltam ebbe a munkába. Végső soron az egész életemet végigkísérte.

A sors ugyan úgy hozta, hogy fiatal koromban buszsofőrként dolgoztam, és a több műszakos beosztás miatt viszonylag sok szabadidőm volt. Ezért úgy döntöttem, hogy folytatom a gazdálkodást a főállásom mellett, azon belül is szőlőt termesztek és bort készítek.

Tudni kell, hogy annak idején egymás után nőttek ki a földből a szép házak, nyíltak az új utcák Reziben – a mezőgazdasági tevékenységnek köszönhetően.

Ezt látva egyre több fiatal kezdett gazdálkodni. Mi is így voltunk ezzel, és a családi hagyományok jegyében a szőlő mellett tettük le a voksunkat. Aztán 1986–88-ban felmerült bennünk, hogy végezhetnénk komolyabban is ezt a tevékenységet. Akkoriban jól ment a szekér, mert minden bort felvásároltak, az orosz piac mindent felvett. Kezdetben szinte kizárólag folyóbort készítettünk. De aztán előtérbe került a minőség, amire elég korán ráébredtünk, és ennek megfelelően fejlesztettük a gazdaságot, a berendezéseket és a telepített fajtákat egyaránt a minőségnek rendeltük alá. Az idő minket igazolt, hiszen amikor az orosz piac megszűnt, másoknak – és igen sokaknak – hirtelen volt a váltás a mennyiségi termelésről a minőség irányába.

Korai felismerésünknek és fejlesztéseinknek köszönhetően mi előnyben voltunk, hamarabb meg tudtunk felelni a piac elvárásainak.

Családunk azóta is közösen termeszti a szőlőt, mintegy 2,5 hektáron, ráadásul mostanra gasztronómiai kínálattal is kibővítettük a tevékenységünket. Szeretjük csinálni, napjainkra kiforrott a munkafolyamat. A nagy áruházláncoknak nem akarunk bort értékesíteni – igaz, nem is terem annyi szőlőnk, hogy ezt vállalni tudnánk. Ehelyett a minőségre fókuszálunk, szeretnénk elérni vele, hogy a vendégek jöjjenek hozzánk, és hogyha jól érezték magukat és ízlettek a boraink, akkor vásároljanak belőlük és térjenek vissza máskor is.

Válogatás Czimondor István boraiból

Ahhoz, hogy vendégek jöjjenek, és ha eljöttek, megtalálják a leginkább kedvükre való bort, választékra van szükség - nem is kicsire.

– A filoxérajárvány után a Festetics grófok és a papság Olaszrizlinget és Rajnai rizlinget telepítettek nagy mennyiségben Reziben. Mindkettő megbízható mennyiséget és minőséget ad, mert nagyon kedvező számukra a talaj és a változatos fekvésű terület, minden dűlő más-más ízt nyújt. Olyannyira elterjedtek nálunk ezek a fajták, hogy az 1980-as években Rizlingországként emlegették Rezit.

Természetesen mi is termeltük ezt két rizlinget, de rájöttünk, hogy ez a két fajta nem lesz elegendő, ezért kékszőlőket is telepítettünk.

Az egyikük a Reziben mindig is termesztett Othelló. Ennek a termesztésénél be kell tartani bizonyos szabályokat, ha eredményesen szeretnénk szüretelni. Aztán jött a Zweigelt, a Cabernet-k, a Merlot, majd a Chardonnay és a Rizlingszilváni. Különlegességet jelentettek és jelentenek ma is a Bakonyi Karcsi bácsi által kikísérletezett illatos fajták, a Cserszegi fűszeres, a Nektár, a Pátria és a Rozália. Kisebb mennyiségben van Traminink, Ottonel és Sárga muskotályunk is.

A vendégekre visszatérve: amikor száraz fehér bort kínáltunk, azt kérdezték, hogy van-e édes.

Amikor már volt, sokan a vörösről érdeklődtek, édesről és szárazról is. Aztán felmerült a kérdés, hogy milyen rosét tudunk kínálni. Ezért döntöttünk úgy, hogy legyen mindenből annyi, hogy ezeket a változatos igényeket mind ki tudjuk elégíteni. Ha valami még így is hiányzik, akkor a többi helyi gazdával egymást ajánljuk. Ők szintén ellenőrzött minőséget kínálnak. Mint ebből kiderül, jól együtt tudunk működni, segítjük egymást. Hozzá kell tennem, hogy Reziben – a szőlőhegyünk ma a Balatonedericsi Hegyközség része – nagyon sok a szőlős-boros rendezvény, azaz jó a gazdák közötti kapcsolat, erős az összefogás.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2020/41 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Szerkezetátalakítási támogatás

A szőlőültetvények szerkezetátalakítási és átállítási támogatása keretében ismét lehetőség nyílik az ültetvények korszerűsítésre. Az egyéni tervek benyújtási időszaka - a HNT információi szerint - várhatóan november hónapban nyílik meg, melyre kérjük készüljön fel időben!

Kitüntetés a Frittmann családban

Áder János, Magyarország köztársasági elnöke a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést adományozta Frittmann Jánosnak a Frittmann Pincészet tulajdonosának, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa és a Magyar Bor Akadémia alelnökének, a hazai szőlészet-borászat területén elért sikerei, valamint aktív szakmai közéleti tevékenysége elismeréseként.

Mérföldkő a világhírű sörmárka történetében

A világszerte ismert és kedvelt ír sörmárka a napokban jelentette be, hogy egy növekvő, de számára egészen új piacon jelenik meg új termékével, mely többéves munkát követően nyerte el végleges formáját, s kerülhet a boltok polcaira hamarosan.

A mezőgazdasági bizottság előtt az agrárminiszter

Aszály, fagy, belvíz, ASP, madárinfluenza, COVID-19, pánik – ezekkel a kihívásokkal kellett a magyar gazdáknak megküzdeni 2020-ban, ők pedig eredményesen helytálltak, az agráriumról pedig ezen körülmények között bebizonyosodott, hogy stratégiai ágazat. Így foglalható össze mindaz, amit Nagy István agrárminiszter az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága előtti éves meghallgatása során mondott.

A borturizmus jövője: digitalizáció és személyre szabott ajánlatok

Internetes konferenciát tartottak Fokvárosban, Innováció a borturizmusban a COVID-19 járvány összefüggésében címmel, amelyen Argentínából, Chiléből, Franciaországból, Olaszországból, Spanyolországból felszólaló előadók osztották meg tapasztalataikat arról, milyen hatást gyakorolt a koronavírus járvány a borturizmusra.

Javultak az agrárium szereplőinek kilátásai

Jelentősen javultak a magyar mezőgazdaság kilátásai a koronavírus-járvány első hullámához képest – derül ki a Takarékbank október 21-ei sajtótájékoztatóján bemutatott Takarék AgrárTrend Indexének harmadik negyedéves felméréséből. Ugyanakkor a piaci szereplőknek továbbra is óvatosnak kell lenniük a jövőben.

1500 szőlő- és gyümölcsoltványt foglalt le a Nébih

1551 db igazolatlan származású szőlő- és gyümölcsoltványt foglaltak le a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szakemberei a 2020. október 11-én és 18-án tartott országos szaporítóanyagellenőrzési akció során. A hatósági zár alá vont oltványok – összesen 12 szőlőfajta (558 db) és 10 gyümölcsfaj (993 db) – együttes piaci értéke meghaladja az egymillió forintot.

Megnyílt az első narancsbor bár Londonban

Az Egyesült Királyság első narancsbort felszolgáló bárja a Silver Lining megnyílt Londonban. A narancsbor elnevezés talán úgy hangzik, mint egy új kifejezés vagy trend, de valójában az egyik legrégebb óta készített bortípus a világon.

A borturizmus az egyik legnépszerűbb a járvány ideje alatt

A Magyar Turisztikai Ügynökség megbízásából egy elemzőcsoport adatai alapján, idén jelentősen megnőtt hazánkban a borászati rendezvények iránti érdeklődés, egész pontosan 50 százalékkal meghaladta a tavaly ilyenkor mért adatokat. Ez magyarázható azzal, hogy az őszi második vírushullám miatt a lakosság szemében felértékelődött a belföldi turizmus, ezen belül is a borturizmus.

A Monarchia régi-új borai

A kommunizmus 1989-es összeomlása felélesztette a közép-európai egység gondolatát. De vajon létezik-e közép-európai boridentitás is? Justin Keay írásában beszámol, hogy harminc évvel a kommunizmus összeomlása után úgy tűnik, a régi hagyományok újra életre kelnek a Habsburg Birodalom egykori nemzetállamaiban.