Back to top

Anya és borász 24 órában

Nyúlné dr. Pühra Beáta neve ugyanúgy összeforrt a Nyakas-pincészetével, akárcsak a közelmúltban elhunyt Malya Ernőé. A 187 hektáros töki szőlőbirtok borászatát kivételes személy vezeti: egy háromgyerekes édesanya határozottságával és gondoskodásával egyszerre rendelkező szakember.
Alföldi lány létére mégis minek köszönheti a borászkarriert? Válasza: a sors írta meg így. Édesanyja Bácsalmáson, a borkombinát laboratóriumában vállalt másodállást, ahová Bea is gyakran elkísérte, és olyankor úgy érezte magát, mintha szentélybe lépett volna; elvarázsolta a titrálás, a mustfokoló használata. Gimnázium, egészségügyi és óvónőképző iskola voltak egy vidéki lány szokásos lehetőségei, de Bea másként döntött: irány Budafok, a borváros.
– Borászsorsom már a Soós István Borászati Szakközépiskolában megpecsételődött

– érzékeltette, milyen nagy hatást tett rá az iskola akkori igazgatója, Gazdag László személyisége és az általa megtestesített szakmaiság. Az ő elhivatottsága és a mesterség iránti alázata olyan titkos ajtókat nyitott meg, hogy azután csakis a Kertészeti Egyetemre akart menni továbbtanulni. – Viszatekintve csak azt mondhatom, ennek így kellett lennie.

Nyúlné dr. Pühra Beáta eltökéltségét mi sem jelzi jobban, mint hogy borász diplomája megszerzése után meg sem állt a doktori fokozatig, ami mellé mérnöktanári másoddiplomát is szerzett.

„Elsőéves koromban bekopogtam az egyetem borászati tanszékére, hogy TDK-zni akarok” – mosolyogtak is rajta, csodálkoztak is, de a második évben már bekapcsolódhatott a tudományos munkába.

Végig a pezsgőalapborok, a pezsgősítés foglalkoztatta, tehát a diplomamunkája témájának is ezt választotta. A Törley Pezsgőgyár ösztöndíjasaként a szakma legfinomabb nüanszait leshette el. Amikor végzett az egyetemen, a budafoki üzemben kellett volna „ledolgoznia” a támogatást – csakhogy ekkor szembesült vele, hogy mit jelent nőnek lenni egy férfiasnak tartott szakmában. Az akkori vezérigazgató üdvözölte a szorgalmát és szakmai ambícióit, de a „gyengébb nem” képviselőjeként mégsem tartott igényt a munkájára.

„Csakhogy mióta Bácsalmáson a borászat bűvkörébe kerültem, ezt a lelkesedést semmi nem törhette le.”

A Nyakas Pincéhez, ahol 3000 hektoliteres feldolgozó várta, 2000-ben lépett be, és Malya Ernő egyből a szárnyai alá vette – az a Malya Ernő, aki borászok generációit nevelte fel a Kertészeti Egyetem szigetcsépi tangazdaságában.

Pühra Bea mestere tekintélye iránti alázattal közelített a borászathoz, ennek ellenére rendre utat tört magának a borokban a személyisége.

Bár a borászat eredetileg könnyű reduktív borokkal férkőzött a fogyasztók kegyeibe, ő elérkezettnek látta az időt a késői szüretű, fahordós Menádok borcsalád létrehozására.

Ez a név alighanem magyarázatra szorul: „A menádok a görög mitológia alakjai, ugyanúgy, mint a bacchánsnők. Markáns, határozott, szilaj nők, Dionüszosz megrészegült kísérői voltak, akik orgiák után puszta kézzel és fogaikkal marcangolták szét az ellenséget. A mi címkéinken ebből csak az jelenik meg, hogy meztelenül ülik meg a lovat.

Azt szimbolizálják, hogy ezek a boraink jó társak lehetnek a hétköznapok gondjainak leküzdésében és a búfelejtésben.”

A borcsalád megalkotásakor felmerültek véleménykülönbségek a két erős egyéniségű borász között, de az első palack megjelenése és nemzetközi sikere utáni Év Bortermelője Gálaebédre már ezeket is büszkén vitte magával Malya Ernő, mint korábbi díjazott.

A töki borászat alapjait Malya Ernő tervei alapján rakták le, és nyugdíjba vonulása után Bea ennek szellemében folytatta a munkát. A ma már 18 ezer hektoliteres pincében a borászat irányítása a fő feladata, de emellett a minőségbiztosítást és a palackozó üzemeltetését is ő vezeti.

„Amikor idekerültem, két pincemunkásunk volt, és hoztam melléjük még egyet, akivel együtt jártam középiskolába.”

– Mivel korábbról ismerték egymást, az ő beilleszkedése már gördülékeny volt, elvégre adtak a véleményére. Ennek elérését nemcsak szakmai felkészültsége, hanem a határozottsága is segítette. „Igyekszem a konfliktusokat azonnal, helyben megoldani” – érzékeltette, mennyire tisztában van vezetői felelősségével.

Nem csoda, hogy így gondolkodik, hiszen otthon is edződik: három fiú édesanyjaként bőséges tapasztalattal rendelkezik a békéltetésben. Súrlódások mindig akadnak, ezért fontosnak tartja mielőbbi kibeszélésüket, hogy tovább lehessen lépni.

Úgy tartja, a vezetésben nincsen demokrácia, valakinek irányítania kell a csapatot. Egy borász életében 40–45 alkalom van az önmegvalósításra: ennyi év adatik nekik, hogy megmutassák tudásukat.

Olyan sok a változó tényező, hogy rutinszerűen nem lehet dolgozni. Gyakori, hogy mást adnak az égiek, mint amit a borász akar, ezért minden percben jelen kell lenniük, hogy szükség esetén be tudjanak avatkozni.

Ez alapján 24 órás borásznak tartja magát, aki képes bármelyik pillanatban „szakmakész” állapotba kerülni. A felelősség az övé, vallja, és nem is szeretné másra testálni. A hezitálást, a bizonytalanságot tartja a legrosszabb vezetői tulajdonságnak, többek közt azért is, mert könnyen átragad a beosztottakra. Ha valami mégsem úgy alakul, mint ahogy elképzelte, levonja belőle a tanulságot, és beismeri, ha tévedett.

Mindezeken kívül azzal érte el a belé vetett bizalmat és az iránta megnyilvánuló tiszteletet, hogy a kezei alatt született borok hazai és nemzetközi versenyeken egyaránt jól szerepelnek.

Az évek során igazi nagyüzemmé fejlődött a Nyakas. Bár külön szőlész- és borászcsapata van, együtt járnak ki a területre.

A kezdetben 3 hektár ültetvénnyel rendelkező borászat mára 12 hektárra növelte a saját területeit, jelentős fajtabővítéssel.

A rendszerváltáskor eleinte a borászok diktálták a divatot, de ma már a fogyasztók.

Az a jó, ha a két csoport összhangban van, hiszen hiába kiváló egy bor, ha a pincében áll, mert senki nem veszi.

– Minket elsősorban a reduktív borainkról ismernek, pedig a Menádok borcsalád a másik fő borkedvelő csoport igényeit is kielégíti – említette meg arról szólva, hogy míg a borversenyeken a reduktív eljárással készülő borokat alulpontozzák, addig a fogyasztók inkább azokat veszik le a polcokról.

A töki borásznő nemcsak a határozottságáról ismert, hanem szinte tyúkanyóként gondját viseli kollégáinak. Egyszerre határozott szakember és gondoskodó nő; ha kell, kemény; legtöbbször még a száját sem kell kinyitnia, hogy jelezze a nemtetszését. Dehát tartani kell a gyeplőt.

A borászatban elért sikerekkel sem elégedett meg, ezért nemrég pálinkafőző mesteri diplomát szerzett.

Amikor ezek után rákérdeztem az időbeosztására, azt válaszolta, hogy akinek több gyereke van, az hozzászokik az élete megszervezéséhez és folyamatos újraszervezéséhez, úgyhogy apróságokon nem akad fenn. Őt magát a szakmai kíváncsiság viszi előre, ennyi idősen is kimondottan jól érezte magát az iskolapadban.

A feladatokat kihívásnak és nem tehernek tartja, ezt tartja megújulóképessége alapjának.

Nyúlné dr. Pühra Beáta magyarnak vallja magát, de le sem tagadhatná, hogy anyai ágon minden rokona horvát, pontosabban bunyevác; igazi bácskai vér csörgedezik benne.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2020/42 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Selmec a művészetekben

Manapság az utódkarok hallgatói kétféleképpen kötődnek Selmechez. A diákhagyományok örököseiként azok őrzése, gyakorlása hozzátartozik mindennapjaikhoz, emellett gyakorta ellátogatnak az ősi bányavárosba, hogy felkeressék jellegzetes tárgyi emlékeit, élvezhessék sajátos hangulatát. De Selmec ott van a művészetekben is, s több alkotásnak vannak diákhagyományokat érintő vonatkozásai.

Új korszak az agráriumban

Csiza Gergő úgy érzi, egyszerűen beleszületett a mezőgazdaságba, a középiskola és a szakirányú egyetem elvégzése után sikeresen vett részt a fiatalgazda-pályázaton. Jelenleg egyéni vállalkozóként gazdálkodik sümegprágai birtokán, Veszprém megyében.

Könnyített adózás, új támogatások: Döntött az Agrárminisztérium

Új adózási szabályozás várható 2021-től az őstermelők és a családi gazdaságok esetében, amely kisebb adminisztrációt, nagyobb átláthatóságot és jelentős könnyebbséget jelent minden érintettnek. Mindeközben új válságkezelési támogatás, új pályázat jelent meg, és egy korábbi keret megemeléséről is döntött a szaktárca.

A legtisztább gyümölcs: csak egy kupicával!

Köztudott: egy liter 40-45 fokos whiskyt nagyjából 2 kilogramm gabonából állítanak elő, egy üveg vodkának 3 kiló krumpli és víz az alapanyaga, miközben egy liter pálinkát legalább tíz kiló kiváló gyümölcsből készítenek. És ha valaki nagyon ínyenc készítheti szőlőből is!

A borturizmus jövője: digitalizáció és személyre szabott ajánlatok

Internetes konferenciát tartottak Fokvárosban, Innováció a borturizmusban a COVID-19 járvány összefüggésében címmel, amelyen Argentínából, Chiléből, Franciaországból, Olaszországból, Spanyolországból felszólaló előadók osztották meg tapasztalataikat arról, milyen hatást gyakorolt a koronavírus járvány a borturizmusra.

Javultak az agrárium szereplőinek kilátásai

Jelentősen javultak a magyar mezőgazdaság kilátásai a koronavírus-járvány első hullámához képest – derül ki a Takarékbank október 21-ei sajtótájékoztatóján bemutatott Takarék AgrárTrend Indexének harmadik negyedéves felméréséből. Ugyanakkor a piaci szereplőknek továbbra is óvatosnak kell lenniük a jövőben.

1500 szőlő- és gyümölcsoltványt foglalt le a Nébih

1551 db igazolatlan származású szőlő- és gyümölcsoltványt foglaltak le a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szakemberei a 2020. október 11-én és 18-án tartott országos szaporítóanyagellenőrzési akció során. A hatósági zár alá vont oltványok – összesen 12 szőlőfajta (558 db) és 10 gyümölcsfaj (993 db) – együttes piaci értéke meghaladja az egymillió forintot.

Megnyílt az első narancsbor bár Londonban

Az Egyesült Királyság első narancsbort felszolgáló bárja a Silver Lining megnyílt Londonban. A narancsbor elnevezés talán úgy hangzik, mint egy új kifejezés vagy trend, de valójában az egyik legrégebb óta készített bortípus a világon.

A családi gazdaságokat érintő új szabályozásról tárgyal az Országgyűlés

Megkezdődött az Országgyűlésben a családi gazdaságokról szóló törvényjavaslat vitája. Farkas Sándor, az Agrárminisztérium miniszterhelyettese az új törvényi szabályozás legfőbb céljának nevezte, hogy az adminisztrációs terhek csökkentése mellett a 21. századi elvárásoknak megfelelő működési környezetet és kedvező adózási feltételeket biztosítson a magyar gazdálkodók számára.

A jövő erdészei a Pilisi Parkerdőnél

A klímaváltozás és az erdők iránti folyamatosan növekedő rekreációs és turisztikai igények olyan összetett és folyamatosan változó szakmai elvárásokat támasztanak az erdőgazdálkodási ágazattal szemben, amelyeket csak megfelelő ismeretekkel rendelkező, felkészült szakemberek képesek kielégíteni. Kulcsszerepet játszik ebben az erdésztechnikusok képzése is.