Back to top

Anya és borász 24 órában

Nyúlné dr. Pühra Beáta neve ugyanúgy összeforrt a Nyakas-pincészetével, akárcsak a közelmúltban elhunyt Malya Ernőé. A 187 hektáros töki szőlőbirtok borászatát kivételes személy vezeti: egy háromgyerekes édesanya határozottságával és gondoskodásával egyszerre rendelkező szakember.
Alföldi lány létére mégis minek köszönheti a borászkarriert? Válasza: a sors írta meg így. Édesanyja Bácsalmáson, a borkombinát laboratóriumában vállalt másodállást, ahová Bea is gyakran elkísérte, és olyankor úgy érezte magát, mintha szentélybe lépett volna; elvarázsolta a titrálás, a mustfokoló használata. Gimnázium, egészségügyi és óvónőképző iskola voltak egy vidéki lány szokásos lehetőségei, de Bea másként döntött: irány Budafok, a borváros.
– Borászsorsom már a Soós István Borászati Szakközépiskolában megpecsételődött

– érzékeltette, milyen nagy hatást tett rá az iskola akkori igazgatója, Gazdag László személyisége és az általa megtestesített szakmaiság. Az ő elhivatottsága és a mesterség iránti alázata olyan titkos ajtókat nyitott meg, hogy azután csakis a Kertészeti Egyetemre akart menni továbbtanulni. – Viszatekintve csak azt mondhatom, ennek így kellett lennie.

Nyúlné dr. Pühra Beáta eltökéltségét mi sem jelzi jobban, mint hogy borász diplomája megszerzése után meg sem állt a doktori fokozatig, ami mellé mérnöktanári másoddiplomát is szerzett.

„Elsőéves koromban bekopogtam az egyetem borászati tanszékére, hogy TDK-zni akarok” – mosolyogtak is rajta, csodálkoztak is, de a második évben már bekapcsolódhatott a tudományos munkába.

Végig a pezsgőalapborok, a pezsgősítés foglalkoztatta, tehát a diplomamunkája témájának is ezt választotta. A Törley Pezsgőgyár ösztöndíjasaként a szakma legfinomabb nüanszait leshette el. Amikor végzett az egyetemen, a budafoki üzemben kellett volna „ledolgoznia” a támogatást – csakhogy ekkor szembesült vele, hogy mit jelent nőnek lenni egy férfiasnak tartott szakmában. Az akkori vezérigazgató üdvözölte a szorgalmát és szakmai ambícióit, de a „gyengébb nem” képviselőjeként mégsem tartott igényt a munkájára.

„Csakhogy mióta Bácsalmáson a borászat bűvkörébe kerültem, ezt a lelkesedést semmi nem törhette le.”

A Nyakas Pincéhez, ahol 3000 hektoliteres feldolgozó várta, 2000-ben lépett be, és Malya Ernő egyből a szárnyai alá vette – az a Malya Ernő, aki borászok generációit nevelte fel a Kertészeti Egyetem szigetcsépi tangazdaságában.

Pühra Bea mestere tekintélye iránti alázattal közelített a borászathoz, ennek ellenére rendre utat tört magának a borokban a személyisége.

Bár a borászat eredetileg könnyű reduktív borokkal férkőzött a fogyasztók kegyeibe, ő elérkezettnek látta az időt a késői szüretű, fahordós Menádok borcsalád létrehozására.

Ez a név alighanem magyarázatra szorul: „A menádok a görög mitológia alakjai, ugyanúgy, mint a bacchánsnők. Markáns, határozott, szilaj nők, Dionüszosz megrészegült kísérői voltak, akik orgiák után puszta kézzel és fogaikkal marcangolták szét az ellenséget. A mi címkéinken ebből csak az jelenik meg, hogy meztelenül ülik meg a lovat.

Azt szimbolizálják, hogy ezek a boraink jó társak lehetnek a hétköznapok gondjainak leküzdésében és a búfelejtésben.”

A borcsalád megalkotásakor felmerültek véleménykülönbségek a két erős egyéniségű borász között, de az első palack megjelenése és nemzetközi sikere utáni Év Bortermelője Gálaebédre már ezeket is büszkén vitte magával Malya Ernő, mint korábbi díjazott.

A töki borászat alapjait Malya Ernő tervei alapján rakták le, és nyugdíjba vonulása után Bea ennek szellemében folytatta a munkát. A ma már 18 ezer hektoliteres pincében a borászat irányítása a fő feladata, de emellett a minőségbiztosítást és a palackozó üzemeltetését is ő vezeti.

„Amikor idekerültem, két pincemunkásunk volt, és hoztam melléjük még egyet, akivel együtt jártam középiskolába.”

– Mivel korábbról ismerték egymást, az ő beilleszkedése már gördülékeny volt, elvégre adtak a véleményére. Ennek elérését nemcsak szakmai felkészültsége, hanem a határozottsága is segítette. „Igyekszem a konfliktusokat azonnal, helyben megoldani” – érzékeltette, mennyire tisztában van vezetői felelősségével.

Nem csoda, hogy így gondolkodik, hiszen otthon is edződik: három fiú édesanyjaként bőséges tapasztalattal rendelkezik a békéltetésben. Súrlódások mindig akadnak, ezért fontosnak tartja mielőbbi kibeszélésüket, hogy tovább lehessen lépni.

Úgy tartja, a vezetésben nincsen demokrácia, valakinek irányítania kell a csapatot. Egy borász életében 40–45 alkalom van az önmegvalósításra: ennyi év adatik nekik, hogy megmutassák tudásukat.

Olyan sok a változó tényező, hogy rutinszerűen nem lehet dolgozni. Gyakori, hogy mást adnak az égiek, mint amit a borász akar, ezért minden percben jelen kell lenniük, hogy szükség esetén be tudjanak avatkozni.

Ez alapján 24 órás borásznak tartja magát, aki képes bármelyik pillanatban „szakmakész” állapotba kerülni. A felelősség az övé, vallja, és nem is szeretné másra testálni. A hezitálást, a bizonytalanságot tartja a legrosszabb vezetői tulajdonságnak, többek közt azért is, mert könnyen átragad a beosztottakra. Ha valami mégsem úgy alakul, mint ahogy elképzelte, levonja belőle a tanulságot, és beismeri, ha tévedett.

Mindezeken kívül azzal érte el a belé vetett bizalmat és az iránta megnyilvánuló tiszteletet, hogy a kezei alatt született borok hazai és nemzetközi versenyeken egyaránt jól szerepelnek.

Az évek során igazi nagyüzemmé fejlődött a Nyakas. Bár külön szőlész- és borászcsapata van, együtt járnak ki a területre.

A kezdetben 3 hektár ültetvénnyel rendelkező borászat mára 12 hektárra növelte a saját területeit, jelentős fajtabővítéssel.

A rendszerváltáskor eleinte a borászok diktálták a divatot, de ma már a fogyasztók.

Az a jó, ha a két csoport összhangban van, hiszen hiába kiváló egy bor, ha a pincében áll, mert senki nem veszi.

– Minket elsősorban a reduktív borainkról ismernek, pedig a Menádok borcsalád a másik fő borkedvelő csoport igényeit is kielégíti – említette meg arról szólva, hogy míg a borversenyeken a reduktív eljárással készülő borokat alulpontozzák, addig a fogyasztók inkább azokat veszik le a polcokról.

A töki borásznő nemcsak a határozottságáról ismert, hanem szinte tyúkanyóként gondját viseli kollégáinak. Egyszerre határozott szakember és gondoskodó nő; ha kell, kemény; legtöbbször még a száját sem kell kinyitnia, hogy jelezze a nemtetszését. Dehát tartani kell a gyeplőt.

A borászatban elért sikerekkel sem elégedett meg, ezért nemrég pálinkafőző mesteri diplomát szerzett.

Amikor ezek után rákérdeztem az időbeosztására, azt válaszolta, hogy akinek több gyereke van, az hozzászokik az élete megszervezéséhez és folyamatos újraszervezéséhez, úgyhogy apróságokon nem akad fenn. Őt magát a szakmai kíváncsiság viszi előre, ennyi idősen is kimondottan jól érezte magát az iskolapadban.

A feladatokat kihívásnak és nem tehernek tartja, ezt tartja megújulóképessége alapjának.

Nyúlné dr. Pühra Beáta magyarnak vallja magát, de le sem tagadhatná, hogy anyai ágon minden rokona horvát, pontosabban bunyevác; igazi bácskai vér csörgedezik benne.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2020/42 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Ingyen hűtővel, pénzzel támogatják Csongrádon a helyi borászatokat

Csongrád városa a természeti szépségeken kívül sok mindenre büszke, többek között a boraira. Egy új kezdeményezésként az önkormányzat most pályázati pénzzel, vagy a boraik tárolására alkalmas hűtőkkel támogatja a pincészeteket.

Dióolaj zöld dióból

Június második felében végre elérkezik a zöld dió szedésének az ideje. Megéri kísérletezni vele, mert a zsenge termés igazán különleges és ínycsiklandó finomságokhoz használható.

Újra Tokaj-Hegyaljára került a a Borászok Borásza díj

Bodó Juditnak ítélték oda a Borászok Borásza 2021 díjat; a kitüntetés tizenötödik nyertese a tokaji Bott Pince tulajdonosa. A Kárpát-medence ötven legjobb borásza választotta ki titkos szavazáson, és Nagy István agrárminiszter adta át neki a díjat.

Hallgatótoborzó képviseletet nyitott a MATE Ghánában

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem hallgatói toborzóirodát nyitott Ghána fővárosában, Accrában. A MATE toborzóiroda megnyitásával az afrikai és ghánai fiatalok beiskolázási tevékenysége még inkább megélénkülhet, hozzásegítve ezzel a felsőoktatási intézményt nemzetköziesítési törekvéseinek eléréséhez.

Több mint száz vállalati partnernél tanulhatnak a MATE duális hallgatói

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) 315 656 528 Ft támogatással fejlesztette duális és kooperatív képzéseit 2017 szeptembere és 2021 májusa között. A projekt kapcsán az Egyetem számos új duális alap- és mesterszakot indított, megduplázta a duális hallgatókat fogadó vállalati partnereinek számát és tizenhat újgenerációs digitális tananyagot is kidolgozott.

Aranyérmes magyar fehérborok Bordeaux-ból

Az idén két részletben rendezték a Challenge International du Vin nemzetközi borversenyen, először 27 ország 3569 fehér tétele versengett, a vörösborokat június közepén bírálták el, még nem adták közre az érmeseket.

A magyar borok egyedisége lenyűgözte a litván borszakértőket

Bikavér, leányka, Egri Csillag, Tokaji Aszú – a négy egyedi borfajtát is magába foglaló, a magyar borstílusokat jól reprezentáló 18 tételes kóstolósort mutattak be az Agrármarketing Centrum (AMC) által szervezett borpiaci üzletfejlesztési eseményen Vilniusban.

Növényvédelmi Szakmérnök képzés a Magyar Agrár- és ÉLettudományi Egyetem Georgikon Campusán, Keszthelyen, a Balaton fővárosában

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Növényvédelmi Intézete posztgraduális képzés keretében folyamatosan képez agrárszakembereket növényvédelmi szakmérnöki szakon. A növényvédelmi szakmérnöki szakirányú továbbképzési szak magyar nyelvű, négy félévet felölelő levelező képzés.

Az iskolai szünet kezdetével megnyílnak az Erdei Vándortáborok

2021. június 16-án az Erdei Vándortábor Program immár ötödik szezonja indul az Országos Erdészeti Egyesület szervezésében. A résztvevő diákok az erdők természeti és kulturális kincseinek megismerése mellett a környezettudatos életmódra is ösztönzést kapnak. A program az Aktív- és Ökoturisztikai Fejlesztési Központ támogatásával valósul meg.

A világ legelterjedtebb szőlőfajtái

A Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Szervezet (OIV) honlapján bárki számára hozzáférhető, hogy melyek jelenleg a világ legelterjedtebb szőlőfajtái. Az összeállítás nemcsak a varietászok rangsorát mutatja meg, de azok pontos, hektárban mért adatait, illetve területi változásaik trendjét is. Ezentúl a fajták rövid jellemzését, elterjedésük főbb országait is olvashatjuk a remek összefoglalásban.