Back to top

Biológiai alapok - amire építenünk kell

A szőlő szaporítóanyag-termelés az ágazat egyik legerősebb lába, hiszen ezzel kerül kapcsolatba a termelő. "Nagy kérdés, kell-e új fajtákat létrehozni, vagy a régiek között keresgélni” – fogalmazta meg Kocsis László, az MTA doktora –, a kérdésből pedig egyből adódik a másik kérdés, hogy mit teszteljünk, mit vírusmentesítsünk, a szaporítóanyag-előállításhoz milyen ültetvényeket kell létesíteni.

Kocsis László
Kissé furcsa, hogy alany-törzsültetvények megvalósítására ma nincsen támogatás semmilyen formában, így pedig meg fog szűnni, s külföldről – ahol olcsóbban állítják elő, például Algériából, Moldáviából, Romániából – leszünk kénytelenek behozni, az olaszokhoz vagy a franciákhoz hasonlóan.

„Az agrártermelők befizetnek a kárenyhítési alapba, ám ha a szőlőalany-ültetvényt elveri a jég, bármilyen természeti csapás éri, nem fizetnek” – hívta fel a figyelmet Kocsis László a bürokrácia különös útvesztőjére, amelyet elmondása szerint egyszer megpróbált végigjárni, de feladta. Pedig alanyok nélkül a Kunsági borvidék egy részét leszámítva Magyarországon nem lehet biztonsággal szőlőt termeszteni. Így hát az is a biológiai alapokhoz tartozik, hogy milyen alanyokat használunk.

„Elsősorban a szakmának kellene eldöntenie, hogy milyen fajtákból alakítsák ki azt a törzsültetvény-hálózatot, amely biztonsággal ki tudja szolgálni a hazai szőlőtermesztést.

A Zöld veletelínihez például nem biztos, hogy saját törzsültetvényt kell létrehozni, ne mi végezzük el a szelekciót” – jegyezte meg. Inkább meg kell vásárolni a szaporító-alapanyagot – elegendő a rügyet –, s az oltványt már hazai termelő állíthatja elő.

„A világfajtákkal foglalkozzanak más országok, nekünk inkább a hazai nemesítésűeket kellene felkarolnunk” – véli. A franciák is vizsgálják a spanyol szőlőket, adaptációs kísérleteket állítottak be, hogy a klímaváltozásra tudjanak reagálni.

A szakember hozzátette, nem kell Cabernet sauvignonnal foglalkoznunk, ám lehet, hogy létezik már olyan klónja, amely például az abiotikus stresszel szemben jobb tűrőképességgel rendelkezik.

Nézzünk szét azokon a vidékeken, amelyek klimatikus adottsága most olyan, mint ami nálunk 20-30 év múlva várható. Ugyanakkor azt sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a szőlő jelentős adaptációs készséggel rendelkezik. Burgundiában több mint 600 éve termesztenek Pinot noire-t, ez idő alatt megéltek néhány klímaváltozásos időszakot, ennek ellenére is maradt a fajta. „Kapacitáshiány miatt mindent nem tudunk vizsgálni, de bizonyos régiókat, az ott termesztett szőlőket érdemes kiemelni” – mondta.

Klónszelekcióban inkább a saját, nagy felületen termesztett fajtáinkra kellene fókuszálni. Foglalkozni kell a Cserszegi fűszeressel, különben leromlik a fajta, hiszen a klónszelekciónak nem csak az a lényege, hogy valamilyen tulajdonságán javítsunk.

A vegetatív szövetekben lezajló mutációk sokat formálnak a fajtán.

Ennek legáltalánosabb példája a Pinot fajtakörben lejátszódó rügymutáció, ahol egy tőkén belül, egy termőalapon gyakran jelenik meg a fehér bogyójú változat. Éppen ebben rejlik a klónszelekció adta lehetőség.

A fajtafenntartó nemesítés, a törzsültetvények ellenőrzése nálunk rendre elmarad, miközben van olyan német kutató, aki eljön hozzánk is, hogy a saját nemesítését megnézze. Természetesen ezt a „gondoskodást” ki is fizetteti. A magyar termelő pedig elvárja, hogy az állam finanszírozza a kutatóintézeteket – az adófizetők pénzéből –, úgy gondolja, ezzel letudta a kötelességét. Ha viszont magánnemesítővel fog találkozni, ott más lesz a hozzáállás.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Gombaevéssel a rák és a szellemi hanyatlás ellen

A gombafélék elég megosztók a tányéron: vannak akik nagyon kedvelik a belőlük készült ételeket, mások pont ellenkezőleg. Azt azonban már számos kutatás igazolta, hogy nagyon jó hatással van a gombafogyasztás az egészségi állapotunkra.

Levendulaültetvény, gépi betakarítással

Bajától nem messze létesített mintagazdaságot és látogatóközpontot Nagy Norbert és felesége, Nagyné Vácity Eszter. Jól éltek a pályázati lehetőségekkel, levendulást telepítettek, és saját betakarítógépe is lett az üzemüknek.

Milyen vadgesztenyét ültessünk?

A fehér virágú vadgesztenye a Balkán-félsziget és Elő-Ázsia hegyvidéki részeiről származik, Magyarországra a törökök hozták be. Európában gyorsan elterjedt, szívesen ültették parkosításra és útsorok fásítására.

Áldás vagy átok a gyom?

A kertészkedők egyik legnagyobb kihívása a gyomok elleni küzdelem. A kertművelésre fordított idő jelentős hányadát általában gazolás teszi ki, aminek érdekében sokan hajlandók minden eszköz, akár vegyszereket is bevetni.

Válaszd a természetet, válaszd a kartont!

A Tetra Pak, az élelmiszer-feldolgozás és -csomagolás egyik vezető vállalata "Válaszd a természetet, válaszd a kartont!" elnevezéssel indított kampányt, amelynek célja, hogy klímasemleges, teljes egészében megújuló vagy újrahasznosított anyagokból készült csomagolásokat hozzon létre.

Az évszázad végére eltűnhetnek az észak-amerikai gleccserek

Az évszázad végére eltűnhetnek az észak-amerikai gleccserek, fogyatkozásuk súlyosan veszélyeztetheti a régió vízellátását.

A kisebb szántóföldi kultúrák növényvédelme

A cukorrépa, a szója, a szárazborsó és a zöldborsó növényvédő szeres kezelésére vonatkozó adatok megosztásával szeretné segíteni ezúttal a Kleffmann és Partner Kft. a gazdálkodókat.

Szőlőtőkék terhelése - Engedjük be a fényt

Több lehetőség is nyílik a szőlőtőkék terhelésének szabályozására. Tőketerhelésen a tőkék vegetatív és generatív részei közötti egyensúly megteremtését értjük. Beszélhetünk rügyterhelésről, hajtásterhelésről és fürtterhelésről.

Az ideálisnál kevesebb csapadék valószínű

A héten még marad a mérsékelten meleg idő, pénteken újabb hidegfronttal, az ideálisnál kevesebb csapadékkal. A jövő hét elejétől várható jelentős melegedés, ami tovább gyorsítja a természetes vegetáció és a kultúrnövényeink fejlődését. A talaj fölső rétege sokfelé, főleg az ország középső részén száraz, így a meleg mellé csapadék is kellene, de ebből csak kevés helyen várható kellő mennyiség.

Vertikális farm Budapest közepén - mesterséges fénnyel termesztik a mikrozöldségeket

Egyedülálló kutatás-fejlesztési vertikális farmot avatott a Tungsram május 5-én Budapesten. A létesítményben kizárólag mesterséges fénnyel, hidropóniás rendszerben, számítógépes szenzorok igénybevételével termesztenek növényeket, egyetemekkel együttműködve végeznek kutatásokat a jövő élelmiszerellátása érdekében és az egész ország számára piaci kiugrást jelentő beltéri gazdálkodás témájában.