Biológiai alapok - amire építenünk kell

Kissé furcsa, hogy alany-törzsültetvények megvalósítására ma nincsen támogatás semmilyen formában, így pedig meg fog szűnni, s külföldről – ahol olcsóbban állítják elő, például Algériából, Moldáviából, Romániából – leszünk kénytelenek behozni, az olaszokhoz vagy a franciákhoz hasonlóan.

„Az agrártermelők befizetnek a kárenyhítési alapba, ám ha a szőlőalany-ültetvényt elveri a jég, bármilyen természeti csapás éri, nem fizetnek” – hívta fel a figyelmet Kocsis László a bürokrácia különös útvesztőjére, amelyet elmondása szerint egyszer megpróbált végigjárni, de feladta. Pedig alanyok nélkül a Kunsági borvidék egy részét leszámítva Magyarországon nem lehet biztonsággal szőlőt termeszteni. Így hát az is a biológiai alapokhoz tartozik, hogy milyen alanyokat használunk.

A Zöld veletelínihez például nem biztos, hogy saját törzsültetvényt kell létrehozni, ne mi végezzük el a szelekciót” – jegyezte meg. Inkább meg kell vásárolni a szaporító-alapanyagot – elegendő a rügyet –, s az oltványt már hazai termelő állíthatja elő.

„A világfajtákkal foglalkozzanak más országok, nekünk inkább a hazai nemesítésűeket kellene felkarolnunk” – véli. A franciák is vizsgálják a spanyol szőlőket, adaptációs kísérleteket állítottak be, hogy a klímaváltozásra tudjanak reagálni.

Nézzünk szét azokon a vidékeken, amelyek klimatikus adottsága most olyan, mint ami nálunk 20-30 év múlva várható. Ugyanakkor azt sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a szőlő jelentős adaptációs készséggel rendelkezik. Burgundiában több mint 600 éve termesztenek Pinot noire-t, ez idő alatt megéltek néhány klímaváltozásos időszakot, ennek ellenére is maradt a fajta. „Kapacitáshiány miatt mindent nem tudunk vizsgálni, de bizonyos régiókat, az ott termesztett szőlőket érdemes kiemelni” – mondta.

Klónszelekcióban inkább a saját, nagy felületen termesztett fajtáinkra kellene fókuszálni. Foglalkozni kell a Cserszegi fűszeressel, különben leromlik a fajta, hiszen a klónszelekciónak nem csak az a lényege, hogy valamilyen tulajdonságán javítsunk.

Ennek legáltalánosabb példája a Pinot fajtakörben lejátszódó rügymutáció, ahol egy tőkén belül, egy termőalapon gyakran jelenik meg a fehér bogyójú változat. Éppen ebben rejlik a klónszelekció adta lehetőség.

A fajtafenntartó nemesítés, a törzsültetvények ellenőrzése nálunk rendre elmarad, miközben van olyan német kutató, aki eljön hozzánk is, hogy a saját nemesítését megnézze. Természetesen ezt a „gondoskodást” ki is fizetteti. A magyar termelő pedig elvárja, hogy az állam finanszírozza a kutatóintézeteket – az adófizetők pénzéből –, úgy gondolja, ezzel letudta a kötelességét. Ha viszont magánnemesítővel fog találkozni, ott más lesz a hozzáállás.