Back to top

Közgazdász pincekulccsal - szekszárdi generációváltó

Közgazdász diplomával, nemzetközi kitekintéssel a háta mögött állapodott meg a családi vállalkozásban ifj. Vida Péter. Nagy kérdés: mi az, ami a szőlész-borász irányba terelte, annak ellenére, hogy szülei sem erre a pályára szánták?

Talán Szekszárd maga, a zegzugos sokszínűséggel, amely borainak jellegzetes, megfejthetetlen varázsát adja. A rejtőzködő borvidék, amely messziről csak egy dombsor, amihez közelebb kell jönni, hogy feltáruljanak a szurdokokban megbújó pincék, a dombokra felfutó szőlősorok.

Ám ha ez a romantika nem lenne elég, akkor biztosan az a családi vállalkozás nyújtotta sokszínűség vonzotta, amiben egy közgazdász könnyen megtalálja a helyét.

A családban tiszteletben tartották a döntését, soha nem mondták, hogy ezzel kellene foglalkoznia.

„Gyerekként csak annyit láttam belőle, hogy édesapám éjjel-nappal dolgozik, alig látjuk, s még a nyaralásból is hamarabb kell hazajönni”

– magyarázta, hogy a szőlőben mindig történnek váratlan események. Ráadásul a nagy gazdagság sem csillant meg előtte. Persze ebben nőtt fel, az alapvető értékrend, a kemény munka valahol a génjeibe lett kódolva.

ifj Vida Péter
Fotó: viniczai

„Szeretek logikusan gondolkodni, rövid ideig Írországban dolgoztam, majd itthon egy reklámügynökségnél helyezkedtem el” – vázolta, majd az is kiderült róla, hogy egy idő után már nem találta elegendőnek a kihívást, miközben szülein látta, a megsokasodott feladatot nehezen látják el. Az ügynökségnél a marketingtevékenységnek csak kis szeletében vett részt, miközben egy saját vállalkozásnál önállóan írhatja a szabályokat. Vonzotta az is, hogy maguk fogalmazzák meg az elérendő célokat, s az oda vezető utat is maga választhatja.

„Egyik pillanatban még a palackok beszerzésével foglalkozom, a következőben pedig már az értékesítés foglal le, vagy a kóstolóhelyiséget kell előkészíteni”

– sorolta a változatosságban rejlő előnyöket, és mutatott rá, hogy igazi „one man show”, amit végez. Úgy érzi magát, mint az utcazenész, aki egyszerre gitározik, szájharmonikázik és a hátára még egy dob is van kötve. A nap végére gyakran elfárad, de izgalmasabbnak tartja, mint a monoton hivatali munkát.

Édesapja a legjobb dűlőkben szerzett területeket, s úgy érzi, kötelességük ebből a maximumot kihozni. Bár fontos az anyagi fenntarthatóság, de nem az motiválja, hogyan lehetne több pénzt keresni, inkább, hogy miként tudnának még jobbak lenni a szakmában. Ehhez ott vannak, a világon is egyedülálló ültetvényeik, kiváló adottságú dűlőkben, a legjobb klónokkal és művelési móddal dolgozhatnak. De ugyanezt hangsúlyozza a borászattal kapcsolatban is. „A leggyengébb láncszemnek most magunkat érzem” – mutatott rá az emberi tényezőre.

Id. Vida Péter hagyja kibontakozni a következő generációt. Egész eddigi munkássága bizonyíték arra, hogy nyitott az új dolgokra, így a generációváltás is szinte észrevétlenül zajlik. Fia a közgazdász diploma mellé szükségesnek érezte, hogy Budafokon borászati ismereteket is elsajátítson.

Ahogyan mondja, nemcsak papírja van róla, hanem be szokott állni a pincébe tömlőt húzni, vagy a válogatóasztal mellé „szemezgetni”.

De nem ez az alapvető feladata. A reklám-marketing munkát, a stratégia kialakítását 120 százalékig el tudta fogadtatni a családi vállalkozásban. Ebben nyitott kapukat döngetett édesapjánál, aki szakmai körökben elismert személy, együtt él a szőlővel, minden rezdülését ismeri. „Az, hogy egészséges szőlőt szüretelünk, nekem természetes, míg más borászatoknál nem feltétlenül van így” – magyarázta. Viszont mivel napi 24 órában az ültetvényre koncentrál és más szakterületekre nem marad energiája, ezért úgy határozott a család, hogy vegyenek le róla minden terhet, csak a szűken vett szakmával foglalkozhasson. A felosztásban ifjabb Vida Péter kapta a marketing-kereskedelem feladatot. „Zsuzsi húgom a tavalyi évben csatlakozott hozzánk. Ő szintén a Közgázon végzett, a Fordnál volt pénzügyi auditor és a világot járta állandóan. Tavaly az Etyeki Kúriánál szüretelt, majd Új-Zélandon húzott le egy teljes szüretet 12 órás éjszakai műszakban. Nagyon örülök, hogy most ő viszi itthon a borászatot” – nyugtázta a szakember.

A Vida-borok soha nem voltak "agyonhordózott" termékek, Péter pedig a világot járva és sok bort megkóstolva alakította ki, mi az, amit magukról el akarnak mesélni. Szekszárdot és annak adottságait igyekeznek a középpontba állítani, olyan borokat készíteni, ami jellemzi a borvidéket.

Évekkel ezelőtt tudatosan döntöttek, hogy olyan elegáns és kedves borokat készítsenek, amelyek Szekszárd völgyeinek adottságait a legjobban kifejezik. „A stílust nem mi találjuk ki, a geológia, a földrajzi elhelyezkedés jelöli ki a helyünket” – hívta fel a figyelmet, hogy nem elég rutin szerűen dolgozni, meg kell hallani a borvidék „hangját” is.

„Amikor beléptem a vállalkozásba, még nem voltak határozott elképzeléseim, mindent meg akartam érteni” –emlékszik vissza, és elmondása szerint néha konfliktusok is származtak abból, hogy sokat kérdezett. Édesapja úgy értelmezte, megkérdőjelezi a munkáját. Ezért hát sokat olvasott, utánament a témának, gondolkodott rajta, s ez alapján alakult ki saját elképzelése. Nemzetközi tapasztalatokkal a háta mögött szembesült a hétköznapi valósággal. Ez viszont nem eltántorította, inkább a megértés felé terelte.

Eddigi tapasztalatai azt mutatják, a magyar családi vállalkozások fele a generációváltás oltárán elvérzik. Főként, ha nincsen mögötte rendszer. Vida márkanévről Vida Péterre váltottak, ez is a tudatos építkezés része. A „Vida Péter” sokkal személyesebb, mint pusztán a „Vida”. Ráadásul ez kötelezi az utódokat is arra, hogy azokat az értékrendeket vállalják fel, melyeket az elődök megfogalmaztak.

Két Vida - két generáció

„Igazi csapatmunka zajlik nálunk, néha nem tudjuk, hol kezdődik, és hol végződik a feladatunk, annak ellenére, hogy mindenkinek megvan a maga személyre szabott területe” – vázolta a munkamegosztásban alkalmazott rugalmasságot. Az ötfős családból négyen aktívan kiveszik részüket a napi munkából. A legfontosabb dolgokat rendszeresen megbeszélik, s az is megeshet, hogy valakit leszavaznak. Ebből nincsen sértődés, ez a dolgok rendje, szükség van az idősebbek bölcs meglátására. Hétfőnként tartanak megbeszélést, kiosztják a napi feladatokat, s ekkor lehet a véleményeket, tapasztalatokat is megosztani.

„Édesapám a hétköznapokon a szőlőért felel, pincemunkásunk a borokkal foglalatoskodik, egy traktoros áll rendelkezésre, s egy mindenes, aki ott segít, ahol kell”

– magyarázta. Édesanyjánál futnak össze a rendelések, viszi a könyvelést, végzi a papírmunkát, szervezi a borkóstolókat. Ráadásul az első időkben ő tolmácsolt apja és a fia között, mivel két különböző világból érkezve nem mindig értették meg egymást. Egy év is eltelt, mire megismerték egymás nyelvezetét, összecsiszolódtak.

A házasításoknál is közös nyelvet beszélnek a családtagok, tudják, milyen bort akarnak készíteni. „Édesapám elkészít néhány összeállítást, semmit nem mond, csak kéri, hogy véleményezzem” - hoz példát arra, hogy a demokráciában a fiatalság álláspontja is érvényesül. Általában megegyeznek, de az is előfordul, hogy Péter köti az ebet a karóhoz és „kikényszeríti” az igazát. Ebben a csapatmunkában idén a húga – aki maga is közgazdász diplomával vágott a borász szakmába – ugyancsak részt vesz. A két fiatal egy nyelvet beszél, s amit Péter – elméleti – borászként elképzel, a lánytestvér ülteti át a gyakorlatba. Vidáéknál ütős csapat formálódik. „Régen szüreti időszakban nem mertem elmozdulni a feldolgozóból, mára jó kollektíva állt össze” – nyugtázza, hogy mindenki tudja a dolgát és magas szinten látja el a feladatokat. Nem improvizálnak, mindenre megvan a protokoll, beérkezik a Kadarka, s háromoldalas leírás „várja”, ez alapján végzik a munkát.

„Sikerült elfogadtatnom a családdal, hogy külsős szaktanácsadók bevonására is szükség van”, ebben az a menedzseri szemlélet vezette, hogy minden területre megkeresse a legalkalmasabb embert. Hazai szőlész és borász szakember segít rendszert teremteni a folyamatokban.

A vállalkozásban 2018-ig száz százalékban megújultak az ültetvényeik, tavaly már az új feldolgozóban kezdték meg a szüretet. Most kezdődik életükben a második szakasz, amikor figyelni és tanulni kell: melyik dűlő milyen tulajdonsággal rendelkezik, mikor virágzik a szőlő, mikor van a szüret kezdete... „Szekszárdon még a helyiek sem ismerik eléggé a dűlők közötti különbségeket” – jegyezte meg. Talajszelvényt ásattak, hogy ezen keresztül megismerjék a területet, hol van a sárga agyag, a vörös agyag, a lösz... A nemzetközi borvilágban általánosan elfogadott, hogy egy bor jellegét legerősebben azok a körülmények befolyásolják, amelyek a szőlőt fejlődése, érése során körbeveszik. A terület mikroklímája, a domborzati viszonyok és a talaj a legfontosabbak a természeti adottságok közül, amelyek így a borok, a borászat és végső soron a borvidék stílusát is meghatározzák.

Beszélgetésünk végén Ifj. Vida Péter nem felejtette el még egyszer kihangsúlyozni: náluk a generációváltás zökkenőmentes, természetes dolognak, az élet velejárójának tartják.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Benyújtotta a Kormány az új bortörvényt az Országgyűlésnek

Az Agrárminisztérium a szőlő-bor ágazat átlátható szabályozási rendszerének kialakítása, a fenntartható működésének elősegítése, valamint fejlesztésének megalapozása érdekében kedd este benyújtotta a szőlészetről és borászatról szóló törvényjavaslatát.

Felkészül egy nyelvész és egy szakmabeli - generációváltás a borászatban

Szerencsésnek mondhatják magukat a szigetcsépi Gál Szőlőbirtok és Pincészetnél, hiszen a családból ketten is készen állnak arra, hogy tovább vigyék a szülők által felépített borászatot. A fiatalok, Gestas-Gál Zsuzsa és ifj. Gál Csaba pedig azért érzik magukat szerencsésnek, mert szüleikkel együtt, támogató, megértő környezetben készülhetnek fel a vállalkozás felelősségteljes vezetésére.

Szalmán érlelt gyümölcsök - mediterrán különlegességek

A szalmabor itthon is ismert, főként olasz és spanyol borkülönlegesség, viszont a pár éve földrajzi eredetvédelmet nyert Melannurca Campana almáról kevesen hallhattak. Mindkét termék jellegzetessége, hogy a leszedett szőlőt, illetve almát szalmaágyon vagy más tiszta anyagon kiterítve tovább érlelik.

„Műsorgyártás” az etyeki Rókusfalvy Birtokon

Talán az ifjúi lelkesedést mára lehiggasztotta a hétköznapi munka, de tudatosan, hazai és nemzetközi szinten szerzett ismeretek alapján halad előre. Az édesapjával együtt töltött sok-sok órának is köszönhető, hogy „hazajár” Etyekre, otthonosan érzi magát a vállalkozásban. Apa és fia számít egymásra.

Egyéves borász tanfolyam indul

A Soós István Borászati Technikum és Szakképző Iskolaban keresztféléves képzésben egyéves Borász tanfolyamot indít.

Bajban vannak az európai borászatok, az EU-tól várnak támogatást

A szőlő-bor ágazatnak az Európai Uniótól egyre nagyobb támogatásra van szüksége télen a koronavírus-járvány miatt. Az újonnan bevezetett szigorító járványügyi intézkedések miatt – kijárási korlátozások, vendéglátó egységek bezárása - a túléléshez több segítségre van szüksége az ágazatnak – tette közzé a Copa-Cogeca, az európai gazdák legnagyobb érdekképviseleti szervezete.

Fűben, borban orvosság

A gyógynövények és a bor párosítása nem új keletű találmány, hiszen jótékony hatását már az ókorban felfedezték. Több évszázadon keresztül használták szerzetesek, orvosdoktorok, patikusok, és a népi gyógyászatban is elterjedt volt, most mégis újdonságként jelenik meg az italpalettán. A régi hagyományt dr. Bene Zsuzsanna éleszti újjá bodrogkeresztúri pincéjében.

Uniós oltalmat kaptak a Soltvadkerti borászati termékek és a Szomolyai rövidszárú fekete cseresznye

A Soltvadkerti borászati termékek és a Szomolyai rövidszárú fekete cseresznye oltalom alatt álló eredetmegjelölésként való bejegyzésével 64-re emelkedett azoknak a magyar agrártermékeknek a száma, amelyek az Európai Unióban oltalmat élveznek. A földrajzi árujelzők használata komoly gazdasági potenciált jelent, hiszen jelentősen növeli a termék hozzáadott értékét.

Szalmaborhoz töppesszünk szőlőt!

Aszú, jégbor, szalmabor. Bármennyire csak a száraz nedűkért rajonganak a borguruk, egyre nagyobb a népszerűsége a természetes csemegeboroknak. A harmonikus sav-cukor arány, a különleges ízek nem összehasonlíthatók a „koronás napsugár” által nyújtott édes impulzussal. A töppedt szőlőkből erjesztett bor különleges élménnyel ajándékozza meg fogyasztóját.

Oktatóvideókon a „Bor a vendéglátásban” tananyaga

November elején véget ért az ország 7 városában megrendezett ingyenes "Bor a vendéglátásban" képzéssorozat, összesen közel 250 fő részvételével, a Magyar Turisztikai Ügynökség szervezésében, amelynek anyaga már online is elérhető az érdeklődők számára.