Back to top

Kukorica - az utolsó reménysugár

Kalászosokból az utóbbi évtized leggyengébb termését takarították be idén a kárpátaljai földművesek. Természetesen az egyes táblák vagy családi gazdaságok között jelentős eltérések voltak a hozamban, ám az idei év „eredményét” jellemzően már azok is elégedetten nyugtázzák, akiknek a mérlege nullát mutat a kiadások és a bevétel számbavétele után.

Két héttel ezelőtt még ilyen zöld volt a kárpátaljai kukoricatáblák egy része
Leginkább abban bíznak, hogy a kukorica mindent helyrehoz, pedig a szezon kezdetén legfőbb takarmánynövényünk sem ígért sok jót.

A környékbeli gazdák közül április elején sokan abbahagyták a már megkezdett vetést, olyan erősen lehűlt a talaj azokban a napokban – emlékezik vissza Gajdos István fiatal nagybégányi gabonatermesztő. – Az akkor már több hete tartó szárazság miatt amúgy sem volt sok értelme a nagy igyekezetnek.

A nyár végére kiderült, hogy az egy hónappal később kijuttatott szaporítóanyagból sokkal szebb és egységesebb állomány fejlődött, mint a korai vetésekből, mert néhány hét múlva csak kimelegedett az idő, és akkor már esőben is bővelkedtünk.

A júniusban hullott 140 milliméter csapadék errefelé közel háromhavi átlagnak számít.

– Ennyi vízzel akadt is gondunk jócskán. A gazdatársak közül valaki találóan így fogalmazott: idén nem is a választott fajta, a vetésidő, a bevitt műtrágyamennyiség, hanem a magágy minősége és a táblák egyenetlensége, vagy inkább a simasága volt a döntő tényező. Mert ha a parcella nem úgy nézett ki, mint az asztallap, akkor a hajlókban bizony felgyülemlett a víz, és a levegőtlen közegben kedvelt növényünk csak sínylődött. Ezzel együtt továbbra is azt vallom, hogy ezen a vidéken a középkorai érésű hibrideknek van igazán jövőjük. Az idei példa ezt fényesen bizonyítja. Talán azért, mert ezeknek a növényeknek a betakarítása után a gazdák még időben előkészíthetik a táblákat az ősziek alá. Örvendetes módon a vetésforgó, illetve a vetésváltás fontossága nálunk is egyre inkább előtérbe kerül. Ezzel együtt zajlik a birtokkoncentráció.

A falvainkban élők közül egyre kevesebben termesztenek 0,5–1–1,5 hektáros nadrágszíjparcellákon gabonaféléket, mivel mostanra mindinkább nyilvánvalóvá válik, hogy ezeknek a tábláknak a kis mérete miatt, és saját felszerelés híján a rajtuk való gazdálkodás többnyire csak ráfizetést hoz.

Úgy tűnik, az idei ősz sem telik el meglepetések nélkül. Már ami a gabonapiacot illeti.

– Ez azzal magyarázható, hogy a kései tavaszodás miatt szerte Ukrajnában bő egy hónappal tovább tolódik szinte valamennyi kultúrnövény betakarítása, így a kukoricáé is. Mivel a keveréktakarmány-gyárakban és a nagy állattartó telepeken egyaránt gyorsan megcsappantak a készletek, ezek az üzemek már szeptember elejétől a szokásosnál jóval magasabb árat ígértek a betakarított gabonáért.

Így az a furcsa helyzet állt elő, hogy kukoricatermesztőinknek érdemes volt a nagy – időnként 30–32 százalékos – nedvességtartalmú csöveket levágni, hogy aztán ezeket a tételeket a szárítókban gyorsan megfelelő kondícióba hozzák.

Mennyire tudtak élni ezzel a lehetőséggel a kárpátaljai gazdák? Ezt a kérdést már Oroszi József dél-ugocsai vállalkozónak tettük fel, aki évtizedek óta takar­mány­üzemet működtet.

– Meglátásom szerint maximálisan ki­használták a konjunkturális helyzetet. Mint említettük, a szárítási költségeket is beleszámítva érdemes volt 60 ezer forintnak megfelelő tonnánkénti áron odaadni a tengerit. Jelenleg már valamivel más a helyzet, mivel valamelyest feltöltődtek a raktárak, így az árak is némileg mérséklődtek, tehát most érdemes kivárni.

K

Kárpátalján a kukoricatáblák egyharmadát vágták le
orábban a kárpátaljai gazdák sokat panaszkodtak arra, hogy a kukorica levágásához nem áll rendelkezésre elegendő korszerű gép, és hogy a szárítókapacitásuk sem elégséges.

– A helyzet erősen változó a kárpátaljai termesztői kistérségekben. Örömmel nyugtázhatjuk, hogy az ugocsai Tiszaháton, valamint a vele szomszédos Dél-Ugocsában immár egyikből sincs hiány. Mindez elsősorban a magyarországi pályázatoknak köszönhető, továbbá annak, hogy az ez irányú fejlesztések – eleinte még csupán magánerőből – közel három évtizeddel ezelőtt megkezdődtek. Tudni kell, hogy még a múlt század végén igen sok vállalkozó döntött a csibekeltetés és az előnevelt csirke tartása mellett.

Mostanság kora tavasszal naposcsibék tízezreit hordják szét innét Ukrajna-szerte.

Jellemző a termelés nagyságrendjére, hogy sok itteni gazda tízezres törzsállománnyal rendelkezik tojótyúkokból. Ezek a vállalkozások fokozatosan önellátásra rendezkedtek be, így ma már a szárnyasok neveléséhez szükséges tápot is maguk állítják elő.

Hol tart a betakarítás?

– Összességében elmondható, hogy a kukorica bő egyharmadát a megyében már sikerült levágni, és folyamatosan üzemelnek a szárítók. A gazdák többsége az értékesítéssel most kivár, ugyanis az ország jelentős részén nem akkor hullott jelentős mennyiségű csapadék, amikor legfontosabb takarmánynövényünknek szüksége lett volna rá, így a vártnál gyengébb termésre van kilátás Ukrajnában. Ennek ellenére az országban termett mennyiségből bőven jut majd exportra is, bár egyelőre úgy tűnik, hogy a szokottnál magasabb áron kel majd el.

Ami pedig a kárpátaljai gabonatermesztőket illeti, a kukorica végül is beváltotta a hozzá fűzött reményeket, a legtöbb helyen az átlagosnál nagyobb hozamot érnek el.
Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2020/43 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kihívásokkal teli, de sikeres évet zárt a szántóföldi növénytermesztés

Az idei év kihívásai ellenére a szántóföldi növénytermesztés eredményei kifejezetten kedvezően alakultak, az 2020-as kukoricahozammal egy történelmi rekordunk is megdőlt - közölte Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkárra a Betakarítási Koordinációs Bizottság 2020. november 27-i ülését követően.

Tápanyag és talajfertőtlenítő egyben, ez a Force Evo

Jövőre három új növényvédő szert vezet be a Syngenta: az Amistar Prime a kalászosok gombás betegségei, az Orondis Ultra a szőlőperonoszpóra ellen hatékony készítmény, a Force Evo pedig a talajfertőtlenítő és a teljes értékű startertrágya kombinációja. Az utóbbit elsősorban csemegekukorica és hibridkukorica termesztéséhez ajánlják, hangzott el az online bemutatón.

Májusi fagy, betakarítási rekord

Május 13-ára virradóra -4 fokot mértek Nagyecseden. Ez tovább tetézte a bajokat, mert akkor már itt volt a koronavírus, javában tartott a 10 hetes aszály, amire jött ez az esemény, amilyenre ma élő gazdák nem emlékezhettek: lefagyott a fiatal, két- négyleveles kukorica. Kósa Sándor, saját bevallása szerint, annyit mondott: itt a csőd, ebből nem lesz semmi.

Szüreti jelentés: Mór megtette kötelességét

A Móri borvidék közel 600 hektár területű, amiből szüreti jelentést az elmúlt évekhez hasonlóan közel 450 hektárról várnak.

Az agrárium modernizációja növeli a termelés jövedelmezőségét

Juhász Anikó, az Agrárminisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára magas szintű Európai Uniós szakpolitikai kerekasztal beszélgetésen mutatta be Magyarország Digitális Agrár Stratégiáját. Az egyeztetés 21 ország, valamint az EU Bizottság aktív részvételével zajlott. 

A Kárpátok összekötik a térség népeit

A Kárpátok vonulata fizikailag és lelkileg is összeköt bennünket – hangsúlyozta Farkas Sándor, az Agrárminisztérium miniszterhelyettese a Kárpátok védelméről és fenntartható fejlesztéséről szóló Keretegyezmény 6. konferenciáján.

Benyújtotta a Kormány az új bortörvényt az Országgyűlésnek

Az Agrárminisztérium a szőlő-bor ágazat átlátható szabályozási rendszerének kialakítása, a fenntartható működésének elősegítése, valamint fejlesztésének megalapozása érdekében kedd este benyújtotta a szőlészetről és borászatról szóló törvényjavaslatát.

Sorra tisztítják meg a védett területeket az illegális szeméttől

Folyamatosan számolják fel az illegális hulladéklerakókat és szemétkupacokat a nemzeti park igazgatóságok a Tisztítsuk meg az országot! program keretében. Az első ütemben vállalt védett természeti területek csaknem felén már befejeződtek a munkák. Eddig 75 helyszínről összesen mintegy 3500 köbméter hulladékot szállítottak el.

Újabb fontos lépés az állatok védelméért

Az állatvédelemért felelős miniszteri biztos országos szinten lépett fel a húsevő prémes állatok prémcélú hasznosításával kapcsolatban. Ovádi Péter a közösségi oldalán közzétett videóban elmondta, több megkeresés érkezett hozzá a húsevő prémes állatok prémcélú hasznosításával kapcsolatban, a jelzett problémákról haladéktalanul egyeztetett Nagy István agrárminiszterrel.

Árutőzsde: Ismét emelkedő jegyzések

A Budapesti Értéktőzsde árupiaci szekciójában a termények jegyzése továbbra is szünetel. A piaci szereplők a nemzetközi árutőzsdéken tájékozódhatnak a gabonafélék és az olajmagok különböző lejáratokra szóló jegyzéséről.