Back to top

Zöldítő vetőmagvak kivitelre

Szolid termelési költség, megsüvegelésre méltó árbevétel – röviden így jellemezhetnénk a Multi Mag Debrecen Kft. által exportcélra termeltetett aprómagvakat. Ebben az évben összesen 3200 hektárt integrált a cég, nem kevesebb, mint 126 termelővel voltak szerződéses kapcsolatban.

Pál Kutas Ferenc: az aprómagvak kereslete erősödik Nyugat-Európában
Pál Kutas Ferenc: az aprómagvak kereslete erősödik Nyugat-Európában
Mostanra az a helyzet – főleg a zöldítés okán –, hogy Nyugat-Európában egyre nagyobb az igény aprómagvak iránt, csakhogy helyenként némely növénynél gondok mutatkoznak a termelési kedvvel. A kft. idei tapasztalatairól és a közeljövő terveiről Pál Kutas Ferencet, a vállalkozás ügyvezető-tulajdonosát kérdeztük.

Évente 1–1,1 milliárd forint értékű aprómag-vetőmagvat termeltet meg, dolgoz fel és exportál a Multi Mag Debrecen Kft. A növények egy részét – például a fajta-takarmányrepcét és a lucernát – már elvetették. Takarmányrepcéből idén 420 hektáron állítottak elő vetőmagot, amit az igények miatt jövőre 510 hektárra növelnek, legalábbis ennyit vetettek el belőle ezen az őszön. Lucernára 100 hektárra kötöttek most termeltetési szerződést, mégpedig vetőmag-előállításra.

A tavaszi vetésű aprómagvak sora már jóval hosszabb és összetettebb kérdés. Mézontófűből 400 hektárt takarítottak be, váltakozó sikerrel. Igen nagy az érdeklődés a mustár vetőmag célú előállítása iránt, ebből 430 hektárt arattak le a nyáron. Termeltettek zöldborsó-vetőmagot is, igaz, csak 30 hektáron – viszont várakozáson felüli eredménnyel. Homoki zabból 250 hektárt termesztettek, ez szintén egyre többeket érdeklő növény. Az olajretek számít a fő növényüknek, ennek a vetőmagját 1600 hektáron igyekeztek előállítani ebben az évben.

Aki itt él, az tudja, hogy az idei időjárás mindennek nevezhető, csak normálisnak nem, ráadásul itt az új pandémia.

Bármilyen meglepő, a szakember szerint ez utóbbit ők – csakúgy, mint a mezőgazdaság többi szereplője – ki tudták védeni. Viszont az időjárás kegyetlennek bizonyult – sajnos, ez az ide illő kifejezés.

Ha valaminek nem kedvezett a mostani tavasz és a vele járó 10 hetes aszály, az elsősorban a repce volt. Egyébként szépen áttelelt a növény, de március végén Nyíregyháza környékén, nem kis meglepetésre, fagykárt szenvedett el. A repce nem túl gyakran szokott megfagyni, de most ez is megtörtént. A március 5-től május 25-ig tartó aszály nemcsak a növényeket sanyargatta, hanem a gazdák idegeit is erősen kikezdte. A takarmányrepcéből kizárólag fajtákkal foglalkoznak, összesen tízzel, és azok közül hetet is erősen érintett a fagy és az aszály. Az ilyen korai repcék ebben az évben csak 1,5–1,8 tonnát adtak hektáronként vetőmagnak, a kései fajták viszont szinte remekeltek. Ezek most át tudták vészelni a hideget, és némiképp a szárazságot is, így hektáronként 2,5–3 tonna termést tudtak belőlük betakarítani – hangsúlyozzuk, fajtákból és vetőmag célból.

Ha kicsit a számok mögé nézünk, az eredmény nem teljesen lehangoló. A leggyen­gébb eredmény is elérte a hektáronkénti 1,5 tonnás betakarított termést, ami arra már jó, hogy ne bukjon rajta a gazda. A vetőmag tonnája 620 euró, ami 220 ezer forintnak felel meg, így a termelők továbbra is bíznak ebben a növényben. Ezért a jövő évre 100 hektárral növelték a szerződéses területet, és az eddigi 620 helyett 650 eurót fizetnek tonnánként.

A baj nem jár egyedül, mert amikor elvetették a takarmányrepcét, augusztusban és szeptemberben erős szárazság jött. Ám a csapadék még idejében megérkezett, és ezek az esők rendbe tették a vetéseket. A rövid tenyészidejű Malwira Kerekegyházán 1,8 tonnát adott, a hosszú tenyészidejű Akela átlaga Berettyóújfaluban felülmúlta a 3 tonnát. Ez alapján az a konklúziójuk, hogy nem a fajtákkal van itt baj, hanem annyira szélsőséges lett az időjárás, amit ezek a növények már nehezen tolerálnak.

Lucernából idén katasztrofálisan rossz termést kénytelenek feljegyezni. Ennek legfőbb oka, hogy terméskötéskor, júniusban és júliusban a hűvös miatt nem nagyon dolgoztak a méhek, ezért elmaradt a termékenyülés. Ahol tavaly hektáronként 500–
600 kilogramm lucernamagot sikerült fogni, ott idén 200 kilogrammal kellett megelégedni. Már most úgy tűnik, hogy a hazai igények növekedése miatt jövőre akár az importja is elképzelhető, ami nagy valószínűséggel áremelkedéshez vezet.

A tavaszi vetésű aprómagvak közül a homoki zab előállításával foglalkoznak, ez teljes egészében a német piacra kerül.

Ott a zöldítésben alkalmazzák, amellett nagyon jó talajfertőtlenítő növénynek számít. A Pratex, a Codex és a Luxuriál a vezető fajták, hektáronként 2,5–3 tonnára képesek. A betakarítás után csapadékos időben árvakelés formájában újabb növedékre lehet számítani, ami takarmánynak megfelelő. Idén az okozott gondot vele, hogy a bőséges betakarításkori esőzések miatt az állományok megdőltek, a szárszilárdítás sem hozta a várt eredményt. A növényállományban elég sok sarjúhajtás hozott termést, emiatt szárítani is kellett, ami kicsit megdrágította a termést. Viszont a csírázásnál semmilyen gondot nem tapasztaltak.

A homoki zab azért lehet nevezetes, mert az egyik legkisebb termelési költségű növényünk, talán ha a 150 ezer forintot eléri hektáronként. A tonnánkénti ára viszont 330 euró, ami 115 ezer forintot jelent, vagyis aki tud 2,5 tonnát termelni belőle, az 290-300 ezer forint árbevételhez jut. Ezt a növényt március 20-ig kell elvetni, és július első felében lehet aratni. A Multi Mag Debrecen Kft. még abban a hónapban ki is fizeti a termelőket. Igény lenne a vetőmagjára, de Pál Kutas Ferencék maximum 300 hektárra vállalkoznak belőle, mert ott van náluk az olajretek, ami a fő növényük, és ez behatárolja a homoki zab pozícióját.

A mézontófűvel 2016-ban rekordot értek el a termeltetési integrációban, Füzesgyarmaton hektáronként 800 kilogramm vetőmagot fogtak. Ebben az évben meg kellett elégedniük 700 kilogrammal, ami azért nem lett rosszabb, mert április közepén meg tudták öntözni 20 mm vízzel. A facélia idén nem volt túl sikeres, általában 500–600 kilogrammot takarítottak be belőle öntözetlenül Hajdúszoboszlón, Karcagon és Kunhegyesen. Bármennyire száraz volt az idei tavasz, a legkisebb hektáronkénti termése is több volt, mint 300 kilogramm mag. Ez még ebben a kritikán aluli időjárásban is élelmes növénynek bizonyult, hiszen még ilyen hozamok mellett is produkált jövedelmet.

További előnye a mézontófűnek, hogy ismert betegsége nem nagyon létezik. Csak a gyomok ellen kell védekezni, ezért olcsón termelhető.

A hektáronkénti költsége kb. 150 ezer forint, a tonnánkénti ára 2500 euró. Azaz, ha valaki képes 0,5 tonnára hektáronként, az már extra jövedelmet tudhat magáénak. Egyébként fagytűrő növény, legalábbis jól viseli a hideget. Akkor lehet igazán sikeres, ha február végén el tudják vetni. Még a -7-8°C-fokot is elviseli csírázó állapotában, és a téli csapadékkal ilyenkor hiánytalanul kikel. Ebből a növényből a Dunántúlon 1 tonnás átlagtermésre képesek, ami kimagasló jövedelmet ad. Ha a betakarítás után azonnal elvégzik a tarlóhántást, megjelenik az árvakelés. Ebben az évben október legelején már úgy virágzott, hogy az fővirágzásnak is nevezhető. A terület 10 százalékán már létrejöttek a kötések, és ha úgy adja a sors, hogy október végéig, november elejéig nem jön ránk túl hideg, még egy fél termés learatható ugyanarról a területről. Igaz, ilyenkor csak 40 centiméteresre nő a növény a szokásos 50–60 centiméter helyett, de így is kiváló méhlegelő. Hektáronként 3–4 kaptárt szoktak rá telepíteni, azonkívül ott nyüzsögnek más megporzó rovarok is.

Kiszerelés big bagben, úti célja Malaga
Kiszerelés big bagben, úti célja Malaga

A mustárvetőmag-előállítás valaha nagyon sikeres volt, az ezredforduló táján mindennaposnak számított a hektáronkénti 2–2,2 tonnás eredmény. Az utóbbi 2 év viszont sikertelen volt, ami megkérdőjelezte ennek a növénynek a gazdaságosságát. A klímaváltozást a vetőmagmustár-előállítás igen erősen érzi, és sem a tavaszi fagy, sem a szárazság nem tesz jót neki. Idén 430 hektáron termesztették. A növények egyszálasok lettek, elmaradtak az oldalhajtások. A május végi eső a mustárnak későn jött, ezért csak szolid eredményt könyvelhettek el. Ugyanakkor óriási a vevői igény ez iránt a növény iránt, főként azért, mert a zöldítő keverék fontos eleme. A mustár tonnánkénti felvásárlási ára jövőre 1100 euró lesz. Ha valakinél adottak a feltételek (20 milliméteres egyszeri öntözés), az könnyen elérheti a 2 tonnát. A Multi Mag Debrecen Kft. ilyen partnereket keres magának. Márciusban kell vetni, a termelési költsége öntözés nélkül 200 ezer forint, öntözéssel 250 ezer forintot tesz ki hektáronként. Ha valaki okosan és jól csinálja, akkor 2 tonnás terméssel hektáronként 800 ezer forint árbevételre tesz szert. Talán ez volna az egyik olyan növény, amelyik hasonló figyelemre volna méltó, mint a nagymagvú zöldségfélék, egy területalapú támogatás pedig még az átlagosnál gyengébben termelőknek is kedvet csinálna hozzá. Amellett a mustár csodálatos méhlegelő, ezáltal a méhészeket is lehetne támogatni, azonkívül az őszi kalászosoknak szuper előveteménye. Azonnali tarlóhántás után nagy zöldtömeget hoz, felér egy kisebb szervestrágyázással. A növény talajfertőtlenítő, mert a tövén a gyökérsavak hatására a talajlakó kártevők előjönnek, de ott éhen pusztulnak.

Zöldborsóból 30 hektáron 2 fajta vetőmag előállításával foglalkoztak ebben az évben.

A Griffin hektáronként 3,2 tonna, a Logan (mindkettő a német Strube cégé) hektáronként 2,8 tonnát hozott. Mindkettővel jövőre is foglalkoznak.

Fő növényüknek az olajretek számít. A német Petersen és Feld Saaten Fleudenberger cégek, valamint a holland Joordens számára állították elő a vetőmagját, tavaly 1600 hektáron. A teljes vetésterület egynegyedén született 2 tonnánál jobb eredmény, az ismert aszályos körülmények ellenére. Ennek a tonnánkénti ára 1100 euró, azaz 400 ezer forint, vagyis a termelési értéke ilyen körülmények között meghaladja a 700 ezer forintot. Ugyanakkor a termelési költsége 250 ezer forint vagy az alatti lehet. Nagyon fontos, hogy a tavaszi vetés után a termelők ne hagyják ki a gyűrűs hengerezést, mert az fél tonnákban mérhető veszteséget okoz.

A kegyetlen időjárás ezt a növényt is megsanyargatta, de Pál Kutas Ferenc szerint őszintének kell lennünk, és el kell ismerjük, ha technológiai hibákat követtünk el (kései vetés, gyenge gyomirtás). Az olajretek vetőmagját rostálás és szín szerinti válogatás után viszik el a vevők, és az igények növekedése miatt jövőre nagyobb területre számítanak. Ennek érdekében tonnánként 50 euróval emelik a jövő évi átvételi árát.

A feldolgozóüzemben a családtagokon kívül 6 állandó alkalmazott dolgozik. Eltökélt szándékuk, hogy a beszállított vetőmagvak árát záros határidőn belül kifizetik a termelőknek. Pál Kutas Ferenc sok dologra lehetne büszke, de ő azt emeli ki, hogy amióta a cég működik, peres ügye, vitája még egyetlen termelővel sem akadt.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2020/42 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kedvelt ünnepi motívum és védett növényfaj: a magyal

Az egész világon kedvelt a karácsonyi ünnepi dekoráció népszerű motívuma a magyal (Ilex). A tekintélyes, akár 8-9 méteres magasságot is elérő növény a sötétzöld szúrós ágával és élénkpiros bogyóival már az ókorban szimbolikus jelentéssel bírt. Most Németországban ezt a védett növényfajt választották az "Év fájának".

A klímavészhelyzet kertjei

Tervezői munkám, kertészkedésem közben szerzett tapasztalataim, a szakmai továbbképzések és beszélgetések lassacskán meggyőztek arról, hogy klímavészhelyzet küszöbén állunk. Nem mondhatom, hogy lelkileg könnyű volt szembesülni a probléma súlyával, hiszen vélhetően az emberiség eddigi legnagyobb próbatétele vár ránk, de örülök, hogy megtörtént, hiszen felismerés nélkül nincs cselekvés.

Változás a KWS Magyarország élén: Szanyi István lett a vállalat új ügyvezető igazgatója

A KWS Magyarország Kft. örömmel jelenti be, hogy a cég ügyvezető igazgatói pozícióját 2020. október 26-tól Szanyi István tölti be. A kereskedelmi igazgatói feladatokat Pallós Mihály látja el.

Kínai tulajdonba került a Rabe

A patinás német talajművelőgép-gyártót, a Rabe-t (korábbi nevén Rabewerk) – amely hazánkban is jól ismert minőségi talajművelő gépeiről, és legutóbb a francia Gregoire Besson tulajdonában volt –, az elmúlt év végén felszámolták, és már akkor felmerült annak a lehetősége, hogy egy kínai vevő képes lesz megmenteni.

Az év utolsó hónapjának növénye: a pálmaliliom

A Holland Virágiroda a Yuccát, másnéven pálmaliliomot választotta december hónap növényének. A következő évtől a Virágiroda szakít a sok éves hagyománnyal, többé nem havonta fogja megnevezni a célzott reklámkampánnyal támogatott növényeket, hanem szezononként állít össze trend kollekciókat.

A precíziós gazdálkodás válik az új normává a mezőgazdaságban – állítja a Corteva vezetője

Andreas Huber, a Corteva EMEA-régió Integrált Szántóföldi Tudományok részlegének vezetője az EBRD webinárján hívta fel a figyelmet a precíziós mezőgazdaság gazdálkodók szempontjából vizsgált előnyeire.

A növényi alapanyagokból készült ételek mellett kötelezte el magát az IKEA

A svéd bútorforgalmazó óriásvállalat célja, hogy 2025-re az éttermeiben kínált ételek fele, az általa forgalmazott, előre csomagolt élelmiszereknek pedig 80 százaléka növényi alapanyagokból készüljön. Több lesz a csirkéből és halból készült ételük is.

Kereskedelem a brexit után

Az Egyesült Királyság 2020. január 31-én kilépett az Európai Unióból. Az EU és az Egyesült Királyság azonban átmeneti időszakról állapodott meg, amely december 31-ig tart. Mivel jelenleg egész Európában a koronavírus-járvány második hulláma okozza a legfőbb gondot, a holland kertészeti vállalatok sem elsősorban a brexit miatt aggódnak.

Árutőzsde: Ismét emelkedő jegyzések

A Budapesti Értéktőzsde árupiaci szekciójában a termények jegyzése továbbra is szünetel. A piaci szereplők a nemzetközi árutőzsdéken tájékozódhatnak a gabonafélék és az olajmagok különböző lejáratokra szóló jegyzéséről.

Átalakuló választék a faiskolákban

A Német Faiskolák Szövetségének jelzése szerint hiány tapasztalható a piacon néhány lombos fafajtából.