Back to top

Az alma régi-új kártevője

A vértetű régebben az almafa egyik legsúlyosabb kártevője volt, később sokat veszített jelentőségéből, de napjainkban újra érzékelhetően elszaporodott. Az utóbbi évtizedek szakszerűtlen növényvédőszer-használata (predátorokat irtó rovarölő szerek, egyoldalú műtrágyahasználat stb.).

A klímaváltozás, a hatékony rovarölő szerek engedélyének visszavonása egymással kölcsönhatásban elősegítette a vértetű eddig nem tapasztalt előretörését.

A vértetűvel fertőzött almaág
A vértetűvel fertőzött almaág

A vértetű (Eriosoma lanigerum) jelenlétére könnyű felfigyelni: az almafa hajtásain, valamint az idősebb fás részek sebhelyeinek szélén fehér, vattaszerű bevonat látható. Az alma termésén lévő piros foltok (szívásnyomok) árulkodnak a vértetű megjelenéséről az ültetvényben. Kártétele részben a fa nedveinek elvonására, részben a fába bocsátott nyál mérgező hatására vezethető vissza.

A kártevő nyálának hatására a fertőzött részeken szövetburjánzás alakul ki: a károsított hajtásokon hepehupás, fölrepedő daganatokat, a fás részeken a sebek helyén rákos képződményeket figyelhetünk meg.

Szívásnyomai almán
Szívásnyomai almán
A sebhelyek szívogatása megakadályozza azok behegedését, így alakul ki az úgynevezett vértetűrák.

Ha egy ilyen vattaszerű csomót óvatosan megpiszkálunk, a fehér bevonat alatt levéltetvekhez hasonló, szürkés állatokat találunk. A szétnyomott állatok vérpiros színűek, innen származik a faj magyar neve, a vértetű. A szárnyatlan, vörösesbarna egyedeket fehér viaszszálakból álló bevonat borítja. A szárnyasak feketék, sötétbarna potrohúak. A lárvák születésükkor kb. 1 milliméter hosszúak, csupaszok, csak növekedésük során választják ki a testüket betakaró viaszváladékot.

Ez a fehér viaszváladék és a nyomásra kibuggyanó vérvörös nedv jellemző a vértetűre. Csak az egészen fiatal és az éppen vándorúton lévő vértetveknek nincs védő viaszburkuk.

A szívásnyom közelről
A szívásnyom közelről
A vértetű nemcsak az almafa hajtását és vesszőjét, hanem a gyökerét is károsítja. A gyökereken súlyosabb a kártétel, mert tápanyag-utánpótlási zavarokat okoz. Súlyosabb fertőzéskor az almafa egyes részei, vagy az egész gyümölcsfa elpusztulhat. Különösen kedveli a széltől, esőtől védett helyeket, ezért leginkább a korona belsejében szaporodik el. A gyökereken áttelelő tetvek egy része a fa koronájába vándorol. A kártevőnek évente 8-10 nemzedéke van. Lárva alakban telel a gyökérnyakon vagy a gyökéren.

A talajban lévő kolóniák egész évben megmaradnak, onnan tavasszal, illetve a vegetáció alatt bármikor a föld feletti részekre vándorolhatnak.

A vértetű továbbterjedését a szárnyas alakjai teszik lehetővé.

Jó hír, hogy nagyon régóta (1920) ismert a természetes ellensége, a vértetű­fürkész (Aphelinus mali). Tojásait egyesével a vértetű testébe helyezi, amit a kikelő lárva teljesen felél a fejlődése során. A lárva a kártevő kiüresedett bőrében alakul bábbá, majd a kifejlődött fürkész az elpusztult vértetű háti részén kerek lyukat rág és elhagyja fejlődése helyét. A vértetűtelepeket rovarölő szeres ecseteléssel pusztíthatjuk el. Így megmenthetjük a fürkészek által látogatott részeket, szemben a teljes permetezéssel.

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2020/42 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Málna és különleges bogyósok

Hagyományos bogyósgyümölcseink mellett megjelennek hazánkban olyan fajok is, amelyek különleges igényeik miatt speciális felkészültséget vagy szerencsés termőhelyet igényelnek, esetleg eddig szinte ismeretlenek voltak.

Fűszernövények: Réspiacból versenypiac

A mintegy nyolcvan éve levélzöldségek és fűszernövények termesztésére és forgalmazására szakosodott Steinki családi vállalkozást immár a negyedik generáció irányítja.

Miniuborka négy hektáron

A Bécs Donaustadt nevű városrészében található Gartenbau Flicker GmbH Ausztria legnagyobb mini­uborka-termesztője, összesen 42 ezer négyzetméter üvegházi felületen szednek miniuborkát, snack­uborkát és egyéb uborkakülönlegességeket.

A diófák baktériumos megbetegedését kezelő növényvédőszer kifejlesztésébe kezd egy pécsi cég

Egy új, a dió baktériumos rügy-, levél-, és termésfoltosság betegségét okozó baktérium ellen bevethető növényvédőszer kifejlesztésébe kezd a pécsi székhelyű Enviroinvest Zrt. - közölte a társaság az MTI-vel.

Akvapóniával kombinált mikrozöldek - különleges magyar kutatás

A Veresi Paradicsom Kft. konzorciumi vezetésével csaknem 1,2 milliárd forint összköltségű kutatás indult különleges kertészeti és akvakultúrás termékek előállítására speciális fényforrások alkalmazásával.

Hat különleges élelmiszer, mely népszerűbbé válhat a bolygó felmelegedésével

Akárhogy is nézzük, az éghajlatváltozás befolyásolja azt, hogy mit eszünk a jövőben. Ma világszerte mindössze 13 növény adja az emberek energia bevitelének 80 százalékát, és kalóriáink mintegy felét búzából, kukoricából és rizsből nyerjük.

Figyelem! Hamarosan már nem használhatjuk a következő növényvédő szereket

Az uniós növényvédőszer-hatóanyag felülvizsgálatok során számos készítmény engedélyét megvonták. Átmeneti időszak vonatkozik a meglévő készletek forgalmazására, majd a termelőknél a használatára. Június elsejétől számos készítményt nem használhatunk.

A magyar vetőmag-előállítás és termesztés a hazai agrárium csúcsteljesítménye

Hazánk élen jár a vetőmag export tekintetében, és egyike a világ tíz legjelentősebb vetőmag-előállító országának - jelentette ki Nagy István agrárminiszter a Magyar Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és kirgiz partnere közötti együttműködési megállapodás aláírásán, kedden, Martonvásáron.

Nem túl bíztató parlagfű-helyzetkép

Kedvezett az időjárás a parlagfű fejlődésének, felgyorsult a fejlődése, ideje beavatkozni, hogy ne súlyosbodjon el a helyzet. Az elhanyagolt, nem művelt területeken a gyomirtó szeres kezelés és a talaj bolygatásának mellőzése javasolt, füves területeken pedig a 3-4 centiméter magas kaszálás.

Bardóczi Sándor az év tájépítésze

Egy alkotó, esetleg alkotópáros vagy alkotócsapat legföljebb ötéves kiemelkedő teljesítményének szakmai elismerése az Év Tájépítésze díj. Aktív, teljesítőképességük csúcsán álló tájépítészek kapják. Nem életműdíj, hanem egy rövidebb időszak rangos szakmai elismerése, a szakmai önbecsülés növelője, nagyobb teljesítményre ösztönző erő, a szakmaközi kapcsolatok építését szolgáló kohézió.