0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 3.

A mezőgazdasági bizottság előtt az agrárminiszter

Aszály, fagy, belvíz, ASP, madárinfluenza, COVID-19, pánik – ezekkel a kihívásokkal kellett a magyar gazdáknak megküzdeni 2020-ban, ők pedig eredményesen helytálltak, az agráriumról pedig ezen körülmények között bebizonyosodott, hogy stratégiai ágazat. Így foglalható össze mindaz, amit Nagy István agrárminiszter az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága előtti éves meghallgatása során mondott.

Nagy István így foglalta össze az év gazdálkodási körülményeit: tavasszal 153 napos aszály sújtotta az országot – a kárenyhítés alapjául szolgáló rendeletet épp a héten írta alá a miniszter; a kora tavaszi fagyok következtében 85-87 ezer hektár gyümölcsösben voltak fagykárok, ami a gyakorlatilag elvitte a kajszitermést; az intenzív csapadék miatt 30-35 hektáron alakult ki belvíz. Az állattenyésztőknek az afrikai sertéspestissel, a madárinfluenzával és a gazdatársadalmat is érintő koronavírus-járvánnyal kellett szembenézniük.

A vírus miatti pánik pedig a fogyasztói vásárlási szokásokat is átalakította, a gazdák azonban helytálltak, ami az agráriumot stratégiai ágazattá emelte – mondta a miniszter, aki megjegyezte, míg különböző szolgáltató vagy ipari szektorok megállhattak a járvány idején, a mezőgazdaságnak működnie kellett.

Nagy István hangsúlyozta, az Agrárminisztérium a gazdaságvédelmi akcióterv részeként kidolgozta a Nemzeti Élelmiszergazdasági Válságkezelő Programot. Ennek keretében a kormány 25 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást biztosított a koronavírus-járvány miatt nehéz helyzetbe került vállalkozásoknak. Az ágazatban a stabilitás megteremtése, a munkahelyek megmentése és az élelmiszer-termelési kapacitások védelme volt a cél: a 12 meghirdetett kiírásra több mint 35 ezer kérelem érkezett.

A miniszter elmondta: a koronavírus-járvány miatt középpontba került a hazai termék, több fogyasztást ösztönző kampányt is tartottak, elindult a palackposta.hu, a munkaszuret.hu, újra nyitották a helyi piacokat, a nemzeti parkok intenzíven bekapcsolódtak a hazai turizmusba.

A helyi gazdaság erősítésére a miniszter tájékoztatása szerint 1560 milliárd forint értékben jelentettek meg pályázatokat a vidékfejlesztési programban, 1455,3 milliárdra már megszülettek támogatói döntések, 18 felhívás még nyitott.

Több mint 200 ezer kérelmet bíráltak el eddig, ezek 72 százaléka nyert. A források 62 százalékát beruházásokra különítették el.

Az ASP miatt a járványvédelmi nívó emelésére 5,5 milliárd forint jutott, a kertészeten alapuló termékpályán 30 milliárd forint pályázati forrás nyílt meg. 3 milliárd forint támogatást különítettek el a helyi piacok, és 2,5 milliárdot a kis élelmiszerfeldolgozó üzemek nyitásának elősegítésére. Az ellátás biztonsága érdekében támogatják a sertéságazati nagy beruházásokat ugyanúgy, mint az egészen kicsi, helyben értékesítő gazdálkodókat is – erre 5,5 milliárd forint jut.

A 2019 szeptemberében indult beruházási hitelekhez kapcsolódó kamattámogatási programba augusztus végéig bevett hitelek összege elérte az 57 milliárd forintot. Ez Nagy István szerint azt mutatja, hogy a gazdák céltudatosak, határozott elképzeléssel rendelkeznek, bíznak a jövőben és vállalkoznak.

A törvényalkotási munkák közül a miniszter kiemelte, hogy Európában először Magyarországon sikerül bevezetni és megvalósítani az új mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszert, amely a kiszámíthatóságot segíti.

Nagy jelentőségűnek nevezte a családi gazdaságokról és az őstermelők egyszerűsített adózásáról szóló törvényjavaslatot, melynek parlamenti vitája most zajlik.

A törvény 290 ezer őstermelőt és 83 ezer családi gazdaságban dolgozót érint, és azt szolgálja, hogy az emberek megmaradjanak vidéken, hogy a föld legyen megművelve és a családi gazdaságok generációkon át működjenek – mondta.

Nagy István beszámolt arról is, hogy benyújtás előtt van az új bortörvény, amely az ágazat átláthatóságát szolgálja, hogy mindenki azonos versenyfeltételek mellett tudjon gazdálkodni. Az adminisztrációs terhek csökkenésére szolgál majd az e-pince rendszer, amelynek indulása 2021 augusztusában lesz.

A termeléshez között támogatásokról szólva a miniszter ismertette: 2019 októbere óta egy év alatt 796 milliárd forint agrártámogatást fizetett ki a Magyar Államkincstár.

A gazdálkodók idén 169 ezer egységes kérelmet nyújtottak be az ötmillió hektáros mezőgazdasági területre, október 16-ától pedig megindult az előlegek kifizetése.

Az európai uniós közös agrárpolitikára vonatkozó megállapodásról szólva Nagy István úgy fogalmazott: a tanácsban hosszas viták után sikerült megteremteni azt az egyensúlyt, amely megóvja teremtett világ minőségét, és lehetővé teszi az eredményes, versenyképes gazdálkodást a jövőben is. Az közös agrárpolitikáról az európai parlament is kialakította álláspontját és még hátra van a végső egyeztetés a tanács, a parlament és az Európai Bizottság egyeztetése – ezen alakul majd ki a 2023-27-es időszakra szóló KAP rendszere.

 

Forrás: magyarmezogazdasag.hu