Back to top

Harmadik éve hullámvölgyben a magyar gyümölcsfaiskolák

Az idén ismét nehéz évük van a hazai gyümölcsfaiskolásoknak. Elsősorban a tavaszi fagyok miatt kieső termelői bevételek okozzák, hogy a szokásos oltványmennyiség kis hányada kelt el eddig, és folyamatosan csökken a hazai szaporítás. Az AKG-program kifutása miatt a pótlások is elmaradnak, kevesen gondolkodnak nagyobb telepítésben.

Fotó: Horváth Csilla
Már tavasszal visszamondtak tételeket a koronavírus-járvány miatt, mondta Palesits Zsolt, a Magyar Gyümölcsfaiskolák Országos Egyesülete elnöke. Azután megérkeztek a tavaszi fagyok, amelyek gyakorlatilag letarolták a Duna-Tisza köze gyümölcsöseit, még alma vagy szilva sem maradt számottevő mennyiségben, pedig ezek a legkésőbb virágzó gyümölcsök.

Nagyon kevés megrendelés érkezik tehát a termesztőktől, még az ültetvények pótlására sem viszik az oltványokat.

A Palesits Faiskola korábban körülbelül 10 ezer meggyoltványt adott el, az idén alig ezret kérnek tőlük. Az egyedüli kedvező, sőt nagyon jó fejlemény az volt az idén, hogy ugrásszerűen nőtt az igény a szamócapalántákra. Európa-szerte fagyos volt a tavasz, ezért nem érkezett meg a szokásos importszamóca, a hazai gyümölcsöt nagyon jó áron lehetett eladni. Több mint egymillió palánta kelt el a faiskolában, de a többi oltvány és a bogyósok értékesítése padlót fogott, fogalmaz Palesits Zsolt.

Elsősorban a fagykárra lehet visszavezetni ezt a keresletzuhanást, ennek ellenére a hazai faiskolások nem kaptak segítséget az államtól, szemben sok más ágazattal.

A faiskoláknak speciális géptámogatásra is szükségük lenne, mert a legtöbben ősöreg célgépekkel dolgoznak.

Az eddigi géptámogatások csak traktor vásárlását tették lehetővé a számukra, ilyen speciális faiskolai berendezésre még soha nem volt pályázati kiírás, márpedig egy 30-40 milliós hidastraktor vásárlásához nem elég tőkeerősek a cégek.

Több faiskola visszafogta a szaporítását
Több faiskola visszafogta a szaporítását
Fotó: Horváth Csilla
Zajlik a generációváltás, illetve csak szeretnénk, hogy a mostani faiskolások helyét átvegyék a fiatalok, de kevés a vállalkozó. Aki a rendszerváltáskor kezdte, vagy nem folytatja a munkát, vagy egyszerre küzd a termeléssel, értékesítéssel, marketinggel, mert nem elég nagy, hogy másokra bízhassa a feladatokat. A fiatalok gyakran csak kiegészítő tevékenységként kezdenek szaporítani.

Régi és állandó gond, hogy hazánkban a termesztők nem rendelik meg előre az oltványokat, így a faiskolák rizikót vállalnak a szaporítással, főként a korábbi gyakorlatra támaszkodva terveznek. Így viszont nem nagyon vállalkoznak licences fajták behozatalára, padig egyre több jó gyümölcsfajta áll fajtaoltalom alatt. A licencdíj elérheti a 4 eurót is szemenként, ami az alannyal és a kétéves neveléssel együtt igen drága oltványokat eredményez.

Licences fajtákat csak a komoly termesztők telepítenek, sokan közülük viszont saját maguk nevelik föl a csemetéket.

A hazai vírusmentes szaporító alapanyag-ellátás gondja pedig az, hogy a szemzőhajtást termő törzsültetvényeket a gyümölcstermesztési kutatóintézet állomásain tartják fenn, miközben szinte folyamatosan átalakítják, átszervezik az intézetet.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal segítő szándékkal ellenőrzi a szaporítóanyag-termelést, vizsgálja a piacokon a csemeték eredetét.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Málna és különleges bogyósok

Hagyományos bogyósgyümölcseink mellett megjelennek hazánkban olyan fajok is, amelyek különleges igényeik miatt speciális felkészültséget vagy szerencsés termőhelyet igényelnek, esetleg eddig szinte ismeretlenek voltak.

Fűszernövények: Réspiacból versenypiac

A mintegy nyolcvan éve levélzöldségek és fűszernövények termesztésére és forgalmazására szakosodott Steinki családi vállalkozást immár a negyedik generáció irányítja.

Miniuborka négy hektáron

A Bécs Donaustadt nevű városrészében található Gartenbau Flicker GmbH Ausztria legnagyobb mini­uborka-termesztője, összesen 42 ezer négyzetméter üvegházi felületen szednek miniuborkát, snack­uborkát és egyéb uborkakülönlegességeket.

A diófák baktériumos megbetegedését kezelő növényvédőszer kifejlesztésébe kezd egy pécsi cég

Egy új, a dió baktériumos rügy-, levél-, és termésfoltosság betegségét okozó baktérium ellen bevethető növényvédőszer kifejlesztésébe kezd a pécsi székhelyű Enviroinvest Zrt. - közölte a társaság az MTI-vel.

Akvapóniával kombinált mikrozöldek - különleges magyar kutatás

A Veresi Paradicsom Kft. konzorciumi vezetésével csaknem 1,2 milliárd forint összköltségű kutatás indult különleges kertészeti és akvakultúrás termékek előállítására speciális fényforrások alkalmazásával.

Figyelem! Hamarosan már nem használhatjuk a következő növényvédő szereket

Az uniós növényvédőszer-hatóanyag felülvizsgálatok során számos készítmény engedélyét megvonták. Átmeneti időszak vonatkozik a meglévő készletek forgalmazására, majd a termelőknél a használatára. Június elsejétől számos készítményt nem használhatunk.

A magyar vetőmag-előállítás és termesztés a hazai agrárium csúcsteljesítménye

Hazánk élen jár a vetőmag export tekintetében, és egyike a világ tíz legjelentősebb vetőmag-előállító országának - jelentette ki Nagy István agrárminiszter a Magyar Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és kirgiz partnere közötti együttműködési megállapodás aláírásán, kedden, Martonvásáron.

Tizennyolctól negyvenig – fiatal gazdák ma

A magyar agrárium generációváltásának a sikere volna az alapja annak, hogy hazánk élelmiszerellátása a következő évtizedekben is biztosítva legyen. A nehéz folyamatot számos támogatás és szabályozási eszköz segíti, sőt, ösztönzi.

Bardóczi Sándor az év tájépítésze

Egy alkotó, esetleg alkotópáros vagy alkotócsapat legföljebb ötéves kiemelkedő teljesítményének szakmai elismerése az Év Tájépítésze díj. Aktív, teljesítőképességük csúcsán álló tájépítészek kapják. Nem életműdíj, hanem egy rövidebb időszak rangos szakmai elismerése, a szakmai önbecsülés növelője, nagyobb teljesítményre ösztönző erő, a szakmaközi kapcsolatok építését szolgáló kohézió.

Génbankot semmisítettek meg az oroszok

Világviszonylatban is jelentős méretű volt Ukrajna egyetlen génbankja, melynek pusztulását Szergej Avramenko, az intézet vezető kutatója jelentett be a Youtube csatornáján.