Harmadik éve hullámvölgyben a magyar gyümölcsfaiskolák

Már tavasszal visszamondtak tételeket a koronavírus-járvány miatt, mondta Palesits Zsolt, a Magyar Gyümölcsfaiskolák Országos Egyesülete elnöke. Azután megérkeztek a tavaszi fagyok, amelyek gyakorlatilag letarolták a Duna-Tisza köze gyümölcsöseit, még alma vagy szilva sem maradt számottevő mennyiségben, pedig ezek a legkésőbb virágzó gyümölcsök.

A Palesits Faiskola korábban körülbelül 10 ezer meggyoltványt adott el, az idén alig ezret kérnek tőlük. Az egyedüli kedvező, sőt nagyon jó fejlemény az volt az idén, hogy ugrásszerűen nőtt az igény a szamócapalántákra. Európa-szerte fagyos volt a tavasz, ezért nem érkezett meg a szokásos importszamóca, a hazai gyümölcsöt nagyon jó áron lehetett eladni. Több mint egymillió palánta kelt el a faiskolában, de a többi oltvány és a bogyósok értékesítése padlót fogott, fogalmaz Palesits Zsolt.

Elsősorban a fagykárra lehet visszavezetni ezt a keresletzuhanást, ennek ellenére a hazai faiskolások nem kaptak segítséget az államtól, szemben sok más ágazattal.

Az eddigi géptámogatások csak traktor vásárlását tették lehetővé a számukra, ilyen speciális faiskolai berendezésre még soha nem volt pályázati kiírás, márpedig egy 30-40 milliós hidastraktor vásárlásához nem elég tőkeerősek a cégek.

Zajlik a generációváltás, illetve csak szeretnénk, hogy a mostani faiskolások helyét átvegyék a fiatalok, de kevés a vállalkozó. Aki a rendszerváltáskor kezdte, vagy nem folytatja a munkát, vagy egyszerre küzd a termeléssel, értékesítéssel, marketinggel, mert nem elég nagy, hogy másokra bízhassa a feladatokat. A fiatalok gyakran csak kiegészítő tevékenységként kezdenek szaporítani.

Régi és állandó gond, hogy hazánkban a termesztők nem rendelik meg előre az oltványokat, így a faiskolák rizikót vállalnak a szaporítással, főként a korábbi gyakorlatra támaszkodva terveznek. Így viszont nem nagyon vállalkoznak licences fajták behozatalára, padig egyre több jó gyümölcsfajta áll fajtaoltalom alatt. A licencdíj elérheti a 4 eurót is szemenként, ami az alannyal és a kétéves neveléssel együtt igen drága oltványokat eredményez.

A hazai vírusmentes szaporító alapanyag-ellátás gondja pedig az, hogy a szemzőhajtást termő törzsültetvényeket a gyümölcstermesztési kutatóintézet állomásain tartják fenn, miközben szinte folyamatosan átalakítják, átszervezik az intézetet.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal segítő szándékkal ellenőrzi a szaporítóanyag-termelést, vizsgálja a piacokon a csemeték eredetét.