A tavalyi vadászati év ebben az értelemben rekordévnek számít. Részletezve bérvadásztatásért több mint hatmilliárd, más egyéb, a vadásztatáshoz kapcsolódó szolgáltatásokért pedig közel 900 millió forintot fizettek a külhoni vadászok.
Összehasonlításképpen: a 2018–2019-es hasonló időszakban az előbbiekből 5,4 milliárd és 796 millió forint származott – írja a Világgazdaság.
A jelen naptári idény meg sem közelíti az előző évit. Az évente átlagosan 25-30 ezer Magyarországra érkező külföldi bérvadász a pandémia miatt elrendelt határzárból adódóan, nem érkezhetett be az országba, ami a vadászturizmus lenullázását eredményezte. Az április közepétől induló őzbakidényre jellemzően külföldiek fizetnek be a nagyobb értékű és trófeasúlyú bakok elejtésére, így viszont a vadásztársaságok tagjai kaptak lehetőséget többhelyütt kedvezményes elejtésre.
Miután vadászat is a turizmusszektor ágához tartozik, mondván a külföldi bérvadász szállást foglal, fogyaszt és vadászik, így egyértelmű volt, hogy a HoReCa-szektor térde kényszerülése a vadgazdálkodási ágazatot is hasonló helyzetbe kényszeríti.
A következmények vélhetően magukért beszélnek a továbbiakban, a kieső bevételek gazdasági átcsoportosításra sarkallhatja az ágazatot. Reménykedjünk, hogy a következő, március 1-jével kezdődő vadászati év már kedvezőbb körülmények között zajlik le, és a külföldi vadászok visszatérhetnek az üzekedés és a bőgés idejére is.
