Az agávefélék családjába tartozó növény eredetileg a Afrika trópusi területeiről származik, de rokonai Ázsia trópusi területein és Madagaszkártól Indiáig is őshonosok.
Nevét állítólag Raimondo di Sangro hercegről kapta, aki az olasz San Severo városában élt a 18. században. A sansevieria közismert dísznövény, szobanövény, sokan anyósnyelvként, vagy tigrisnyelvként ismerik.
Utóbbi években rengeteg új nemesítésű fajtája jelent, az egyik legismertebb a Sansevieria trifasciata, Laurentii fajta, amelynek hosszú, zöld leveleit mutatós aranysárga szegély keretez. A Sansevieria cylindrica külseje eltér a régebb óta népszerű anyósnyelv fajtáktól. Levelei nem lapítottak, hanem hengeresek, a végük felé egyre keskenyednek, hegyesednek. Sokszor összefont levelekkel árusítják ezt a fajtát. Az eredeti elterjedési területén, a bennszülöttek a növény erős rostjaiból íjhúrt készítettek.
Nagyon könnyen kezelhető szívós, mutatós szobanövény. Fényigényes, bár a tűző napra téve a levelek perzselődhetnek. Az átmeneti fényszegénységet is jól tűri.
Eredeti élőhelyének megfelelően, szukkulens jellegéből adódóan nem vízigényes növény, a túlöntözés sokkal nagyobb károkat okoz, mint az átmeneti kiszáradás. Kiválóan bírja a száraz levegőt.
Átlagos talajigényűek, de növekedési időszakban tápanyagigényesek.
A változatos méretű és mintájú levelekkel díszítő Sansevieria újra divatba jött. Letisztult formájához illő, egyszerű vonalvezetésű, fehér vagy világos színű kaspóban a modern, fiatalos otthonok nélkülözhetetlen és hálás szobanövénye lehet.