Back to top

Komoly kiesést okoz a külföldi vendégvadászok elmaradása

Elkezdődött a fácánokra, nyulakra, őzgidákra való vadászat Csongrád-Csanád megyében. Komoly anyagi bevételtől esnek el azonban a helyi szervezetek, ugyanis a járványhelyzet miatt nem fogadhatnak külföldi vadászokat. További nehézség, hogy feleannyiért vásárolják most fel az őzhúst, mint tavaly.

– A hazai vadászatot nem befolyásolják a vírushelyzet miatt hozott intézkedések, hiszen a vadászok másfél méternél is távolabbra vannak egymástól, így már javában zajlik a fácánokra, a mezei nyulakra, valamint az őzsutára és -gidára való vadászat – mondta a delmagyar.hu-nak Gémes László, az Országos Magyar Vadászkamara Csongrád Megyei Területi Szervezetének elnökétől.

A járvány közbeszólt

Megjegyezte, a bevételi forrásokkal azonban komoly gondok vannak, ugyanis a külföldi vendégvadászok nem jöhetnek most a koronavírus miatt, pedig gazdasági célú tevékenységnek minősülne, de a jogszabály nem így értelmezi, aszerint hobbitevékenységnek számít.

Az elnök elmondta, a bérvadászat szünetelése miatt sok helyi szervezet fizetésképtelenné válhat, így például nem tudják majd rendezni a vadkáralapot.

– Jelentős összegektől esünk így el, ezt már tavasszal, az őzbak szezonjakor éreztük, aztán nyáron az üzekedéskor ez valamennyire kompenzálódott, de most az apróvad vadászatából származó bevétel fele hiányzik majd. Vannak rendszeresen visszajáró csoportjaink, akiknek a vendéglátása is külön feladat, hiszen nem elég az, hogy vadat tudjon lőni, hanem biztosítani kell számukra a jó társaságot, az ismerkedési lehetőséget, tehát gondoskodni kell arról, hogy jól érezzék itt magukat. A vadászat ugyanis nemcsak az elejtésről szól, hanem a kikapcsolódásról, a szakmai eszmecseréről és a tanulásról is – mutatott rá.

Ausztriából és Olaszországból is vannak rendszeresen visszajáró vendégek, az utóbbi országból érkezők különösen szeretnek tőkésrécét, vadlibát és nyulat lőni. Kiderült, a szegvári vadászok pedig a lengyelországiakkal ápolnak jó kapcsolatot.

Csökkent az ár

Azonban nemcsak a bérvadászatból származó pénz hiányzik, hanem az őzhús felvásárlási ára is jelentősen csökkent a nyáron, a tavalyihoz képest féláron tudják most eladni az elejtett őzet a vadászok.

Gémes László beszámolt a lapnak arról is, hogy mintegy 2600 tagja van a megyei szervezetnek, és a vadászat a fiatalok körében is egyre népszerűbb tevékenység.

Közel a természethez

– Nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy közelebb hozzuk a természetet és a természetjárást az ifjúsághoz, ennek pedig egyik eszköze a vadászat, ami nem az állatok elejtéséről szól, hanem a helyes vadgazdálkodásról. Éppen ezért gyermektáborokat szervezünk, ahol megismerkednek az élővilággal, az állatok viselkedésével, valamint etetési módszereikkel is. A táborozókkal lédús táplálékot is szoktunk vinni a vadon élő állatoknak – részletezte.

Az elnök hangsúlyozta, komoly figyelmet fordítanak az állatok szaporítására is, így például van saját fácánneveldéjük Szegvár határában, ahol fiatal koruk óta etetik a szárnyasokat egy olyan nevelőben, aminek nyitott a teteje, így bármikor ki tudnak onnan repülni a földekre.

Évente kétezernél is több fácánt nevelnek ki, ebből viszont maximum csak nyolcszázat ejtenek el. Arról is gondoskodnak, hogy ismét legyen fogoly a megyében, valamint minden hétvégén más-más szervezeti tag hord szét a határban ellátmányt a vadaknak.

Forrás: 
delmagyar.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Hatalmas lehetőség előtt állunk

Közel egy év múlva hazánk ad otthont az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállításnak. A szervezés és a munkálatok nagy erőkkel zajlanak szerte az országban, hiszen a kiállítás budapesti központja mellett több kiemelt vidéki helyszínen is számos program várja az érdeklődőket.

Biztos, hogy az erdőbe valók?

Az utóbbi másfél évtizedben igen népszerűvé váltak a motoros technikai sportok hazánkban. Olyannyira, hogy gyakorlásuk már a védett és a fokozottan védett területekre is kiterjedt. Veszélyezteti az élővilágot, és mind nagyobb gondot okoz a természet értékeit tiszteletben tartó, megóvni óhajtó csoportok, mint a gyalogtúrázók, a vadgazdálkodók és az erdészek számára.

Futrinka Fánival Rákóczi erdejében

A Dabas közeli Mántelki erdőtömbben húzódik a Rákóczi erdeje tanösvény. A piros körrel jelölt útvonal autóval először közúton, majd földúton közelíthető meg; a Mántelki erdészház és pihenőnél kezdődik és 7 kilométeren keresztül bemutatja az erdő élővilágát, az erdészek munkáját.

Egyszerre vadászetikai és vadgazdálkodási kérdés az éjjellátók használata

Mint előző cikkünkben részleteztük, az optikai eszközök napjainkra elengedhetetlen feltételei lettek a vadászatnak. Az évtizedek során folyamatosan begyűrűző technikai eszközök, és azok rohamos fejlődése megkönnyítették és eredményesebbé tették a vadászatot. Ugyanakkor számos etikai kérdést is felvetnek, kettéosztják a vadásztársadalmat, különösen az éjjellátó eszközök kapcsán.

Vadászat az éj leple alatt - Optikai eszközök, és az éjjellátó kérdésköre

A technológia fejlődése a vadászatban is megmutatkozik, számtalan kelléket és felszerelést dobtak piacra innovatív megoldásokkal, amitől azok praktikusabbak és hatékonyabbak lettek. Vadászruházattól kezdve a puskákon át egészen a lőszerekig, számtalan újításon mentek keresztül ezek az eszközök, és így történt ez az optika területén is: az éjjellátók használata napjainkban számtalan kérdést felvet…

Állattetem az úton – és az eltakarítása

Mindenki találkozott már elütött kutyával, macskával, rókával, sünnel az úton, de a minap egy elütött vízibivaly teteme volt Érd haratában az árokban. A Magyar Közút tájékoztatása szerint „a jelzett szakaszon az elhunyt állat teteméről hajnalban értesítettük az érintett gazdát, aki ma délelőtt gondoskodott annak elszállításáról.” A kérdés az, vajon kinek is feladata a tetem eltakarítása?

Mi a teendő, ha elhullt vaddisznót találunk az Bükkben?

Sajnálatos tény, hogy az afrikai sertéspestis okozta fertőzés a Mátra után a Bükkben is megjelent. Emiatt egyre gyakrabban fordulhat elő, hogy az erdőlátogatók kirándulásuk során vaddisznó tetemet találnak.

Dúvadgyérítés régen

A dúvadgyérítés a vadgazdálkodás egy sarkalatos pontja. Legyen szó szőrmés vagy tollas kártevőről, kordában tartásuk, állományszabályozásuk elengedhetetlen. Így volt ez több mint száz évvel ezelőtt is. Manapság puskán kívül főként különféle csapdákkal lehet tizedelni állományukat, de hathatós módszer napjainkban nincs igazán, egyebek mellet köszönhetően a nem elégséges időráfordításra.

Megjelentek az egységes vadkárfelmérési útmutatók

A vad által okozott károk felmérésében és értékelésében nyújt segítséget a szakértőknek és ezen keresztül a gazdálkodóknak az év elején megjelent Erdei Vadkárfelvételi és Értékelési Útmutató, valamint az Egységes Mezőgazdasági Vadkárfelmérési Útmutató.

Szubkulturális babonák

Új év – tiszta lap; ilyenkor sokan fogadalmat tesznek, amit inkább kevésbé, mint többé próbálunk betartani (a szerző magából indul ki), de az mindenképpen elmondható, hogy pszichésen egy új kezdet nagyobb valószínűséggel ígér változásokat. A vadászok is fogadkoznak, ám a vadászbabonák sokszor keresztbe húzzák számításaikat. Lássuk, milyen elfeledett babonái vannak a vadászembernek.