Back to top

Óvatosak a denevérek vírus esetén

Néhány rovarhoz hasonlóan a denevérek, amikor megbetegednek elkülönülnek a fajtársaiktól, hogy megóvják őket - állapították meg az amerikai kutatók. Ez a kísérlet volt az első, hogy e nézőpont alapján dokumentálták a vadon élő denevérek társas viselkedését.

Amikor lecsap egy betegség a vadon élő vérszopó denevérekre önként elszigetelik magukat fajtársaiktól annak érdekében, hogy megvédjék a kolóniájukat. A távolságtartásnak köszönhetően lassabban terjed a vírus köztük – állapította meg a tanulmány.

A társas viselkedésben történő változások olyan gyorsan alakulnak ki, mint ahogyan a kórokozó terjed a populációban.

Ez a viselkedés számos rovarfajra is jellemző, hogy a beteg egyed önként elvonul vagy kirekesztik a fajtársaik. Ezenkívül más fajoknál is bizonyított ez a viselkedés változás, amikor megbetegednek. Növekszik bennük a letargia érzése és alacsonyabb szintű a szociális viselkedés jellemzi őket, távolságot tartanak társaiktól és nem várnak el különösebb aktivitást sem a beteg egyedektől.

Ha az egészséges példányokat megóvják a betegektől a fertőzési arány jelentősen csökken.

Amerikai tudósok Belize-ben 31 kifejlett nőstény denevért figyeltek meg természetes élőhelyükön annak érdekében, hogy lássák a vérszopó denevérek miként reagálnak a megbetegedésre. Mesterségesen betegséghez hasonló állapotot idéztek elő bennük azáltal, hogy endotoxint injekcióztak a megfigyelt csoport felébe, hogy az immunrendszerükből reakciót váltsanak ki. A kontrollcsoportból álló denevérek pedig sós injekciót kaptak.

Három nappal később a kutatók távolságérzékelőket ragasztottak a denevérekre, majd visszaengedték a 16 „beteg” és a 15 kontroll egyedet a természetes élőhelyükre és időről időre nyomon követték a társulásaikban bekövetkezett változásokat.

A felmérés megmutatta, hogy a „beteg” példányok rövidebb időt töltöttek társaikkal és kevesebb szociális kapcsolatot alkottak az egészséges egyedekkel, beleértve a direkt és indirekt kapcsolatot is. A hat órán át tartó megfigyelés alatt ezek a denevérek átlagosan négyszer kevesebb alkalommal keresték fel társaikat, mint a só oldatot kapott példányok.

A vizsgálatban résztvevő egészséges állatok átlagosan 49%-os eséllyel társultak másik kontroll denevérekkel, de a beteg példányokkal mindössze 35%-os eséllyel.

A megfigyelés ideje alatt a beteg denevérek 25 perccel kevesebbet töltöttek társaik között.

„Ezeknek az érzékelőknek köszönhetően új ablak nyílt meg számunkra a denevérek szociális viselkedésének vizsgálatában, akár percről percre, éjjel vagy nappal bármikor megfigyelhetjük őket, még akkor is, ha elbújnak a fák között a sötétben” – mondta a kutatás vezető szerzője, Simon Ripperger az ohiói egyetemről.

Forrás: 
independent.co.uk

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Hatalmas lehetőség előtt állunk

Közel egy év múlva hazánk ad otthont az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállításnak. A szervezés és a munkálatok nagy erőkkel zajlanak szerte az országban, hiszen a kiállítás budapesti központja mellett több kiemelt vidéki helyszínen is számos program várja az érdeklődőket.

Színes őszi immunerősítők

Elődeink a gyógyuláshoz, szépüléshez vagy éppen a főzéshez is gyakran hívták segítségül a természet gazdag kincsestárát, ami máig kíméletes és olcsó megoldás. Az őszi, színesedő erdőben tett kiránduláskor is sokféle immunerősítő termésre bukkanhatunk.

Biztos, hogy az erdőbe valók?

Az utóbbi másfél évtizedben igen népszerűvé váltak a motoros technikai sportok hazánkban. Olyannyira, hogy gyakorlásuk már a védett és a fokozottan védett területekre is kiterjedt. Veszélyezteti az élővilágot, és mind nagyobb gondot okoz a természet értékeit tiszteletben tartó, megóvni óhajtó csoportok, mint a gyalogtúrázók, a vadgazdálkodók és az erdészek számára.

Földimogyoró – hazai nemesítésből

A földimogyoró termesztése új korszakot nyithat a hazai mezőgazdaságban. Homokos területeken már sikerrel vizsgázott a növény, 2 tonnás hektáronkénti terméssel számolnak a zákányszéki gazdák. A Balla Zoltán által nemesített földimogyorók 2021-ben államilag elismert fajtává válhatnak.

Futrinka Fánival Rákóczi erdejében

A Dabas közeli Mántelki erdőtömbben húzódik a Rákóczi erdeje tanösvény. A piros körrel jelölt útvonal autóval először közúton, majd földúton közelíthető meg; a Mántelki erdészház és pihenőnél kezdődik és 7 kilométeren keresztül bemutatja az erdő élővilágát, az erdészek munkáját.

Maszkok milliárdjai az óceánokban

Tavaly összesen 52 milliárd polipropilén eldobható maszkot gyártottak a világon. Becslések szerint ebből 1,56 milliárd arcmaszk már az óceánokat szennyezi.

Megtiltják a hím naposcsibék leölését Németországban

Megtiltják a hím naposcsibék leölését Németországban 2022-től - döntött szerdai ülésén a szövetségi kormány.

Zölden, jót, olcsón és sokat termelni? - A digitális Zöld Hét fő kérdése

A koronavírus-járvány miatt idén első ízben került tisztán digitális formában megrendezésre Berlinben az Internationale Grüne Woche (IGW, Nemzetközi Zöld Hét), a világ egyik meghatározó élelmiszeripari és mezőgazdasági szakiállítása és fóruma. A két napos IGW Digital rendezvény január 20-án nyilvános online sajtótájékoztatóval vette kezdetét.

Aggasztó mennyiségű mérgező fémet találtak a cápákban

Egy új kutatás során nagy mennyiségű mérgező fémet találtak a Bahama-szigetek környékén élő cápák húsában. A kutatócsoport egyik tagja ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy „ez még egy bizonyíték arra, hogy az embereket távol kell tartani a cápahús fogyasztásától.”

Nemzeti Akcióterv a sertéspestis megfékezésére

Minden tagállamot a vaddisznóállomány szabályozásáról szóló nemzeti akcióterv összeállítására kötelezte az EU-s afrikai sertéspestis (ASP) stratégia tavaly áprilisi módosítása. Az akcióterv célja, hogy a világszerte hatalmas kárt okozó betegséget sikerüljön ellenőrzés alatt tartani és mielőbb felszámolni az EU területén.